banner120240.png

Szak-Szó-Szedet

avagy Kis szakmai szájbarágó

Ennek a bejegyzésnek a célja a blogon használt főbb szakkifejezések értelmezése, magyarázata. A kifejezések száma - és így a post - igény szerint folyamatosan frissül.

_Wiki_lexikon.jpg

 

Csúcshőigény/ csúcshőveszteség
– lásd a fűtési hőigény címszó alat

Energiatudatosság
Energiatudatos az, aki nem csak tudja, hogy mennyi energiát fogyaszt, hanem fogyasztását meg is tervezi, figyelemmel kíséri. Teszi ezt azért, hogy védje környezetét vagy csak, hogy csökkentse saját üzemeltetési, fenntartási költségeit.

Épületfizika
Épületek határoló szerkezeteinek fizikai működésével foglalkozó tudomány, szakterület. Esetünkben különösen a hő-, illetve a párával kapcsolatos fizikai elvek a fontosak.

Fajlagos~
Egységnyi területre vonatkozó mennyiség. Esetünkben általában 1 m²-nyi lakóterületre vonatkoztatunk, így az eltérő méretű épületek adatai könnyen összehasonlíthatóak. (pl. fajlagos fűtési energiaigény, …)

Felületi hőmérséklet
Adott szerkezet felületén mért hőmérséklet. Ez az esetek többségében eltér, a helyi léghőmérséklettől. Lakóterek esetében, pl. a belső vakolat felülete, vagy az ablak üvegezésének belső felülete általában hűvösebb, mint a helyiség léghőmérséklete.
Ökölszabályként elmondható, hogy olyan helyeken, ahol a felület hőmérséklete tartósan a 12.6° C alá csökken páralecsapódás és penészképződés veszélye áll fenn! Ez az érték normál belső környezeti feltételek - 20 fokos belső léghőmérséklet és 50%-os relatív páratartalom – esetére igaz.
Hagyományos, szigeteletlen falak esetében ez az érték hideg téli időjárás esetén akár az 5 fokot is elérheti, míg pl 6 cm-es hőszigetelés mellett is csupán kb. 13 fokra melegszik (szekrények, vagy függöny mögötti falsarkok esetében még ez is kritikus lehet!). Passzívház minőségű falszerkezetek belső éleinél kb. 16-17C fok várható, mely esetben még a kritikus helyeken sem képzelhető el penészedés!

Filtráció
Az épületszerkezetek résein, illetve a nyílászárók illesztéseinél létrejövő akaratlan légcsere. A külső és a belső légnyomás különbsége alapján megkülönböztetünk ex- (ki-), illetve infiltrációt (beszivárgást).

Fűtési energiaigény
Az épület (ki)fűtéséhez szükséges energia mennyisége. Az esetek többségében ezt az értéket egy évre vonatkoztatjuk, vagyis az épület évi ~ -ét használjuk. Mértékegysége kWh/év, illetve fajlagos ~ mértékegysége kWh/m²év.

Fűtési hőigény/ fűtési hőszükséglet/ csúcshőigény/ csúcshőveszteség
Megmutatja, hogy az adott épület kifűtéséhez mekkora fűtési teljesítményre van szükség az év legkritikusabb időszakában. Más szóval mennyi az a maximális hőveszteség, amit fűtéssel kell pótolni. Az épület fűtési rendszerét általában erre a teljesítményre kell méretezni. Mértékegysége W, kW, illetve fajlagos ~ mértékegysége W/m².

Hagyományos fűtési rendszer
~ alatt itt ezen a blogon a mai épületekben megszokott - (gáz-, fa-, egyéb tüzelésű kazán; vizes alapú közvetítő közeges; radiátoros vagy felületfűtéses (padló-, mennyezet-, vagy falfűtéses) - rendszereket értjük.

Hőátadási-, hőátbocsátási tényező, U érték (régebben 'k' érték)
Épületszerkezetek hőszigetelési ’jóságát’ számszerűsítő érték. Megmutatja, hogy 1 m²-nyi felületen hány Watt hőenergia távozik 1 fok hőmérséklet különbség mellett. Mértékegysége W/m²K. Mennél alacsonyabb az az érték annál jobban ’szigetel’ az adott szerkezet.
A hőátbocsátási tényező abban különbözik a hővezetési tényezőtől, hogy nem egységnyi keresztmetszeten, hanem egységnyi felületen átáramló hőmennyiséget jelöl, egységnyi idő alatt, egységnyi hőmérséklet különbség hatására. Az U értéket általában komplett szerkezetek, míg a lambdát (λ) általában anyagok jellemzésére használjuk.

Hőkapacitás, fajhő
A fajhő annak a hőnek a számértéke, amely 1 kg tömegű anyag hőmérsékletét 1°C = 1 K-kal emeli. Kísérletileg igazolható, hogy (bizonyos hőmérsékleti határok között) a hőközlés mértéke, a felvett hő egyenesen arányos a hőmérséklet növekedésével, illetve a test tömegével, illetve az anyag fajhőjével.
Jele c, mértékegysége: kJ/kg K

Hővezetési tényező, 'lambda', λ
A hővezetési tényező egy anyag, állandó, fizikai jellemzője, amely jellemzi az adott anyagra vonatkozó hőáramlási viszonyokat. Jele: λ, mértékegysége: W/mK
A hővezetési tényező azt a hőmennyiséget adja meg, amely az adott anyag egységnyi keresztmetszetén, egységnyi hőmérséklet-különbség hatására, egységnyi idő alatt áthalad. Minél kisebb a hővezetési tényező, annál jobban szigetel az adott anyag.

Hőérzet/ termikus hőérzet/ hőkomfort
Az emberi szervezet által érzékelt hőmérséklet, ami a műszerekkel mért értéktől akár több fokkal is eltérhet. Összetevői: a hőmérővel mérhető hőmérséklet, légmozgás, a levegő nedvességtartalma, az embert érő sugárzás, életkor, nem, általános testi-lelki állapot.
A kellemes hőérzet biztosításának építészeti szempontjai:
- A léghőmérséklet és az embert körbevevő felületek közötti hőeltérés (hőmérsékleti asszimetria) csökkentése.
- Huzathatás elkerülése.
- Függőleges keresztmetszetben jelentkező hőmérsékleti asszimetriák elkerülése (fej- és bokamagasság között fellépő 3 foknál nagyobb eltérés diszkomfort érzetet okoz.)
- Páratartalom optimális szinten tartása.
Megfelelőn kialakított energiatudatos épületekben, passzívházakban a fenti hőérzeti paraméterek a hagyományos épületekben megszokottakhoz képest magasabb szinten kerülnek kielégítésre.

Hőhíd
Az épületburok azon része, ahol az épületelemben normál körülmények között fellépő hőáram lényegesen megváltozik, megnő. Egyszerűbben szólva a hőhíd nem más, mint a szerkezetnek egy olyan pontja, szakasza vagy felülete, ami jobban vezeti a hőt, mint a szerkezet többi része.

Ajánlott bejegyzés: Mi az, hogy hőhíd, és miért fontos, hogy elkerüljük?


Hőnyereség
Az épület energiamérlegét pozitívan befolyásoló hőáramok. Forrása lehet a napsugárzás (szoláris hőnyereség - ennek hasznosíthatóságával foglalkozik az ablakok kialakítását bemutató bejegyzés ), az emberi tevékenység során felszabaduló hőenergia, valamint a használt berendezések, illetve a világítás hőtermelése. Passzívházaknál ezek az épület energetikai egyenlegét jelentősen befolyásolják.

Hőveszteség
Az a jelenség, amikor két, eltérő hőmérsékletű közeg (például egy lakás fűtött légtere, illetve a külső levegő) hőt cserél. Az épület energiamérlegét negatívan befolyásoló hőáramok. Főbb formái a határoló szerkezeteken keresztül létrejövő transzmissziós (átbocsájtási) veszteségek mellett az épület tömítetlenségein kialakuló filtrációs ~, illetve a szellőztetés során a levegő által szállított ~ek.

Hővisszanyerés/ hőcsere
~ a kívülről beszívott hideg levegő előmelegítése a meleg elszívott levegővel. Ilyenkor a meleg, elhasznált levegő eltávolítása nem az ablakon át történik, hanem hőjének java részét a friss levegőnek adja át egy u.n. hővisszanyerőben, mielőtt kifúvásra kerül. A hővisszanyerős szellőztetés lelke a levegős hőcserélő, amit más néven rekuperátornak nevezünk.
Passzívházak elengedhetetlen alkotórésze.

Ajánlott bejegyzés: Szellőztetés hőhasznosítással - Hővisszanyerés, fagyvédelem


Kiegyenlített szellőzés
~ azt jelenti, hogy azonos mennyiségű levegőt viszünk be, mint amennyit elszívunk. Ezáltal biztosítható, hogy a lakótérben sem túl-, sem alul-nyomás nem alakulhat ki. Megvalósításának alapeleme, hogy mind beszívó-, mind elszívó ventilátort is alkalmazunk, amelyeket használat előtt megfelelően be kell szabályozni.

Légkomfort
~ nak nevezzük a lakótérben kialakuló levegőminőségi komfort szintet. Ez passzívházakban illetve egyéb, szellőztető berendezéssel felszerelt épületekben általában jobb, mint hagyományos, ablakon keresztüli szellőztetés esetén. Ennek elemei:
- a levegő szennyezőanyag tartalma (Pl. a normál emberi működés során keletkező CO2, aminek a mértéke 1000 ppm érték alatt tekinthető jónak. Mérések igazolják, hogy lökésszerű ablakszellőztetés mellett a lakóterekben ez az érték nem tartható, ellenben kiegyenlített gépi szellőztetés mellett biztosítható az ideális szint.):
- a levegő por- és pollen tartalma. Hagyományos ablakos szellőztetés esetén a külső szennyeződések könnyen a lakótérbe juthatnak, ellenben gépi szellőztetés esetén a kinti levegő minden esetben szűrés után kerül bevezetésre.
- páratartalom. A mai jól szigetelt épületeink esetében a páratartalom túlzott feldúsulása figyelhető meg az épületeinkben. Az egyenletes gépi szellőztetés a folyamatos légcsere miatt nagyobb hatékonysággal szállítja el a keletkezett párát.

Légtömörség/ légzárás
Az épület, illetve épületszerkezet azon tulajdonsága, ami megmutatja, hogy a levegő áthaladását mennyiben tudja megakadályozni, korlátozni.

Ajánlott bejegyzések: A légzárás fontossága, A légtömörség mérés

Páralecsapódás/ pára kondenzáció
A levegőben jelenlévő vízgőz tartalom lecsapódása egy szerkezet felületén vagy azon belül. A ~ hosszabb távon a penész spórák megtelepedését, elszaporodását idézi elő, és így táptalaja a penészképződésnek. Ezt mindenképpen el kell kerülni.
~ akkor jöhet létre, ha a levegő relatív páratartalma az adott helyen eléri a 100%-ot. Mivel a levegő nedvesség felvevő képessége a hőmérséklet esésével csökken, a probléma leegyszerűsítve általában akkor jelentkezik, amikor a levegő hőmérséklete túlzottan lecsökken. Lásd még a felületi hőmérséklet címszónál.

Primerenergia
Primer = elsődleges. A felhasznált energiamennyiségből a korrekciós tényezők alapján számítjuk a ~t. Leegyszerűsítve: veszteségtényezők, teljesítménytényezők és primer átalakítási tényezők módosítják (növelik) az értékeket annak érdekében, hogy az EU előírásainak megfelelően az épületbe közvetlenül betáplált energia helyett azt a szükséges ~ mennyiséget számítsuk, amely a felhasznált alap energiahordozók mennyiségére ad felvilágosítást.

Relatív páratartalom
A ~ azt adja meg, hogy az adott hőmérsékletű levegő a telített állapothoz képest hány százalék vizet tartalmaz.
Más szóval a ~, a relatív légnedvesség az aktuális légnedvességnek és az aktuális hőmérséklethez tartozó maximálisan lehetséges légnedvességnek (telítési légnedvességnek) a hányadosa. 
Pl.  20 fokos levegő telített állapotban 20g vízgőzt tartalmaz köbméterenként. Amennyiben csak 10g vizet tartalmaz abban az esetben a ~ 50%.

Talajon fekvő padló
Az épület legalsó, vízszintes határolószerkezete. A talajjal közvetlenül érintkező szint padlószerkezetét hívjuk így.


A fotó forrása: wikipedia

Ha tetszett a poszt csatlakozz a blog Facebook csoportjához!
Több hír, több érdekesség a témában!

 

2011.11.05. 18:27 | h.e.g.a | Szólj hozzá!

Címkék: alapok fűtés szellőztetés energiaigény szakszavak hőhíd energiatudatosság hőnyereség hőszükséglet légtömörség primerenergia

A bejegyzés trackback címe:

http://holnaphaz.blog.hu/api/trackback/id/tr663356517

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

banner_kozelnullaenergiaigenyu_2017_aprilis_logo.jpg

P160.jpg

Hegedűs Attila építészmérnök,
passzívház tervező blogja az
energiahatékony építés, felújítás
lehetőségeiről.

A mai világban az energiatudatos
gondolkodásmód megkerülhetetlen. 
Ebből a megközelítésből az alacsony
energiaigényű épületek, a passzívházak
a jövő épületei a mában.

További információk a szerzőről
Elérhetőség

Címkék

(x) (11) 100 lakásos passzívház (2) 1x1 (7) 2010/31/EU (5) 2020 (6) 2030 (2) ablak (22) ablak beépítés (7) AIDA project (3) ajánlás (7) aktivház (8) alapok (28) árnyékolás (13) beharangozó (5) beszámoló (9) blogról (6) blower-door teszt (2) COP (2) darmstadt (3) dunakeszi (4) elvek (22) energiafüggőség (2) energiagyűjtő fal (3) energiaigény (13) energiatudatosság (22) épületgépészet (18) esztétika (4) évforduló (3) falszerkezet (7) fázisváltó anyag (3) felújítás (11) fenntarthatóság (4) free cooling (2) fűtés (12) gazdaságosság (18) glassX (2) gyárlátogatás (2) hmv (2) hőcserélés (5) hőhíd (4) hőnyereség (4) hőszigetelés (17) hőszigetelő zsaluelem (3) hőszivattyú (3) hőszükséglet (6) hőtárolás (8) interjú (5) ismétlés (6) jogszabaly (5) Kardos Labor (5) képzés (7) kérdezz-felelek (5) kiviteli terv (4) Knauf Insulation (8) komfort (7) konferencia (10) követelmények (13) közel nulla energiafogyasztás (6) légfűtés (2) légtömörség (11) lélegző fal (3) megtérülés (5) megújuló energia (7) minősítés (9) minősített passzívház (3) nap energia (3) nem lakóépület (3) nyáron (6) nyílt nap (7) ökoklikk (6) ökológia (20) ökológiai lábnyom (2) oktatás (2) oldal ajánló (2) összefoglalás (11) passzívház (64) passzivhaz epitkezes elso kezbol (14) peremszigetelés (4) phi (4) phpp (8) primerenergia (4) pro/kontra (8) rákosliget (13) REC (2) szabad hűtés (2) szabályozás (4) szada (4) szakszavak (2) szálas hőszigetelés (3) számítás (3) szellőztetés (22) szigetelési program (2) színes (16) szoláris (8) tájolás (7) talajkollektor (2) talajszonda (2) társasház (6) termékismertető (2) tervezés (15) tervismertető (18) tévhitek (7) tudatosság (6) tulajdonosi tapasztalat (12) utólagos hőszigetelés (8) üvegezés (3) üzemeltetés (10) U érték (5) vendégposzt (6) Címkefelhő

Kommentek

Partnerek

paosz250.jpg

phm_logo_250.jpg

greenpressblog_250.jpg

ef_logo_felirattal_250.gif

Greenfo_uj_banner_250x55.jpg

Banner_cheph_k250.png

Creative Commons Licenc
Kapcsolat Email Hegedûs Attilának design:ekome