Ez a számláló a poszt nézettségét mutatja. Mindenképp olvasd el ezt a posztot a részletekért.

Hírdetés

passzivd120x240.gif

Miért spóroljunk az energiával?

avagy Épületek energiafogyasztása és annak ökológia kontextusa


Ha az energiatakarékosság, az üvegház hatásért felelős emberi tevékenység, esetleg a légszennyezés vagy a kiotói kvóták témaköre szóba kerül, a legtöbb embernek az ipar (füstölgő gyárkémények) és a közlekedés (tömött, többsávos utak, füstölgő kipufogók) az első, ami az eszébe jut. Holott van még egy, a mostani helyzet kialakulásában hasonlóan felelős összetevő, és igen ezek az épületek.

Területenként, országonként természetesen eltérőek az arányok, de összességében az épületek energiafogyasztása körülbelül a teljes energiafelhasználás 40%-át teszi ki. Ennek az energia felhasználásnak a megoszlása is érdekes lehet. Természetesen itt is jelentősek az éghajlati illetve fejlettségi szinttől is függő különbségek, de általánosságban elmondható, hogy a mérsékelt égöv mentén a fűtésre használják el az épületek teljes energiaszükségletének 50-70%-át. Ez óriási szám. Azt gondolom, hogy annak belátására sem kell különösebb erőfeszítés, hogy a környezetszennyezés mértéke és a felhasznált energia mennyisége egymással egyenes arányban áll. Tekintettel arra, hogy az energiát a mi esetünkben többségében fosszilis (nem megújuló) forrásból (vezetékes gáz, illetve elektromos áram esetében szén vagy gáz tüzelésű erőművek üzemeltetésével) fedezzük, ha sikerül csökkenteni az épület energiaszükségletét, azzal nem csupán a felhasznált energiahordozó mennyiségét, de a kibocsájtott környezetszennyezés mértékét is csökkentjük.


És akkor az életszínvonalbeli és a fejlettségbeli különbségeket még nem is vettük számba. Az utóbbi években szembesülhettünk vele, hogy miközben a korábban gazdaságilag fejletlenebb régiók (Kína, India, stb.) rohamosan zárkózna fel a vezető ipari hatalmakhoz, azzal párhuzamosan – a lélekszám gyarapodáson felül - energiafelhasználásuk és a légszennyezésük is rohamosan nő. (Kínában az utóbbi 20 évben a felhasznált energia mennyisége megduplázódott, és míg így is egy főre vetítve a világátlag alatt van.)

Jelenleg a(z akár épületekben) felhasznált energia döntő hányadát (85-90%-át) fosszilis (szén, olaj, gáz) energiahordozók elégetésével nyerjük. Ennek során többek között szén-dioxid (CO2) is kerül a légkörbe, mely jelentős hatással van az üvegházhatás erősödésére. Sajnos jelenleg nem csupán a légköri CO2 szint növekszik, hanem a növekedés üteme is folyamatosan gyorsul. Több eltérő elemzés is napvilágot látott e témában, de összességében az látható, hogy amennyiben ez a tendencia nem változik, akkor a légkör CO2 koncentrációja az évszázad végére a mai szintről kb. megduplázódik, melynek hatására földünk átlaghőmérséklete akár 6 Cº fokot is emelkedhet. Ha sikerülne a légkör CO2 koncentrációját a mai szint közelében stabilizálni, az is 2-3 Cº fokos emelkedést okozna, de ennyi az aktuális elemzések szerint talán még éppen a kezelhető szint.

A jelenlegi folyamatokból látható, hogy ez is csak jelentős szemléletváltással érhető el. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) ajánlása szerint az energiafelhasználás legnagyobb csökkentését (kb. 53%-ot) a hatékonyságnöveléssel lehet(ne) elérni. Ezen belül is az első helyen áll az épületek energiafelhasználásában történő megtakarítás, míg a villamos energia felhasználás hatékonyságának a növelése a kérdése a második. Érdekes adat, de ebben az ajánlásban csupán a harmadik helyen szerepel a megújuló energiaforrások számának növelése!

A passzívházak kérdéséhez itt tudunk visszakanyarodni. A passzívházak üzemeletetése során szerzett adatokból is látható, hogy a módszerek következetes alkalmazásával a felhasználói szokások alakításával a fűtési energiafelhasználás a korábbiak töredékére csökkenthető. S tekintettel arra, hogy az általunk taglalt körben (épületek) az alkalmazott megoldások előreláthatóan kb 30-50 éven át kísérnek el, ezért kiemelten fontos, hogy mindig, már a beruházások megvalósításának idején törekedni kell a lehető leghatékonyabb megoldások választására. Fontos, hogy az építtetők, beruházók is tudatosan törekedjenek az energiafelhasználás csökkentésére.

Ha tetszett a poszt csatlakozz a blog Facebook csoportjához!
Több hír, több érdekesség a témában!

2011.12.05. 20:33 | h.e.g.a | 4 komment

Címkék: tudatosság ökológia fűtés energiaigény energiatudatosság

A bejegyzés trackback címe:

http://holnaphaz.blog.hu/api/trackback/id/tr813441008

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben.

kjapp 2011.12.07. 22:09:30

...Azt gondolom, hogy annak belátására sem kell különösebb erőfeszítés, hogy a környezetszennyezés mértéke és a felhasznált energia mennyisége egymással egyenes arányban áll...

Arányban áll, hogy milyenben, az a tüzelőanyagtól és az égetés hatásfokától és a keletkező szennyezőanyagok mennyiségétől függ. (szenes erőműben lehet kén-dioxid és por leválasztás is, otthoni szenes kazánokban nem igazán)

Bár hozzá kell tenni, hogy a passzívház építők környezettudatosabban gondolkoznak talán, ezért a sokkal kevesebb fűtési energiát is kevésbé "környezetszennyező" módon, pl. hőszivattyú/kondenzációs gázkazán/villamos fűtés viszi be a házba.

h.e.g.a 2011.12.07. 22:34:09

Ok, elfogadom, nem volt tökéletesen precíz a megfogalmazás! :-)

De ha már lovagolunk a szavakon, akkor azt meg én hadd jegyezzem meg, hogy a villamos fűtést nem feltétlenül venném a kevésbé környezetszennyező megoldások közé. Ok, vill. energiát is elő lehet állítani oly módon, de a magyarországi gyakorlatban azért az áram nagy hányadát nem megújuló forrásból nyerjük. Max. annyi, hogy a szennyezést nem helyben, hanem központilag követjük el.

kjapp 2011.12.08. 14:29:19

persze, bár ez nem szavakon lovaglás.

Szvsz először az energia igényt kellene csökkenteni radikálisan (fűtés:szigetelés-passzívház, közlekedés:tömegközlekedés-vasút és csak 1000-1500 km felett repülő) azután könnyebb a megújulókkal is.

P160.jpg

Hegedűs Attila építészmérnök,
passzívház tervező blogja az
energiahatékony építés, felújítás
lehetőségeiről.

A mai világban az energiatudatos
gondolkodásmód megkerülhetetlen. 
Ebből a megközelítésből az alacsony
energiaigényű épületek, a passzívházak
a jövő épületei a mában.

További információk a szerzőről
Elérhetőség

banner2014februaranimalt.gif

Címkék

100 lakásos passzívház (2) 1x1 (6) 2010/31/EU (4) 2020 (3) ablak (20) ablak beépítés (4) AIDA project (3) ajánlás (7) aktivház (8) alapok (28) árnyékolás (11) beharangozó (5) beszámoló (9) blogról (6) blower-door teszt (2) darmstadt (3) dunakeszi (4) elvek (22) energiagyűjtő fal (2) energiaigény (13) energiatudatosság (22) épületgépészet (12) esztétika (4) falszerkezet (7) fázisváltó anyag (3) felújítás (4) fenntarthatóság (4) fűtés (10) gazdaságosság (18) glassX (2) gyárlátogatás (2) hőcserélés (4) hőhíd (4) hőnyereség (4) hőszigetelés (15) hőszigetelő zsaluelem (3) hőszükséglet (6) hőtárolás (8) interjú (5) ismétlés (6) jogszabaly (4) képzés (5) kérdezz-felelek (5) kiviteli terv (3) költségoptimalizált (2) komfort (7) konferencia (8) követelmények (13) közel nulla energiafogyasztás (5) légfűtés (2) légtömörség (11) lélegző fal (3) megtérülés (2) megújuló energia (5) minősítés (9) nap energia (3) nem lakóépület (3) nyáron (6) nyílt nap (5) ökoklikk (5) ökológia (18) ökológiai lábnyom (2) oldal ajánló (2) összefoglalás (10) passzívház (61) passzivhaz epitkezes elso kezbol (11) peremszigetelés (2) phi (4) phpp (8) primerenergia (4) pro/kontra (8) REC (2) szabályozás (3) szada (4) szakszavak (2) számítás (3) szellőztetés (20) színes (16) szoláris (8) tájolás (7) társasház (6) termékismertető (2) tervezés (14) tervismertető (17) tévhitek (7) tudatosság (6) tulajdonosi tapasztalat (10) üvegezés (3) üzemeltetés (10) U érték (5) vendégposzt (5) Címkefelhő

Kommentek

  • HgGina: Végre egy hasznos blog, értelmes hozzászólókkal. (2014.04.09. 15:07) Passzívház plusz
  • Nand: Kedves Attila, miért számít a PUR hab üvegszerűen merevnek? véleményem szerint a normál habarcs so... (2014.04.09. 14:41) A 'lélegző' fal és más ’okosságok’
  • Palladrin: @Never: A spájzhoz nem tudok hozzászólni. Ellenben tudsz csövekből olyan talajregisztert csinálni... (2014.04.09. 14:06) Passzívház plusz
  • Never: @Palladrin: Igen, az is egy megoldás - de ahhoz ki kell emelni egy szép méretes tükröt (jelen eset... (2014.04.09. 14:04) Passzívház plusz
  • Palladrin: @Never: Másik megoldás, ha a szondák helyett nagyobb felületű talajregiszterrel próbálkozol ... (2014.04.09. 13:56) Passzívház plusz
  • Utolsó 20

Partnerek

paosz1.JPG

okoklikk-250-100.jpg

phm_logo_250.jpg

greenpressblog_250.jpg

ef_logo_felirattal_250.gif

Greenfo_uj_banner_250x55.jpg

Banner_cheph_k250.png

Creative Commons Licenc
Kapcsolat Email Hegedûs Attilának design:ekome