banner120240.png

Az időfaktor

avagy Passzívházak gazdaságossága 2. rész

Az előző bejegyzésben elkezdett témakört folytatva menjünk tovább a gazdaságossági kérdéseken.

Ajánlott bejegyzés: passzívházak gazdaságossága 1. rész Ezért annyi, amennyi! 

Érdekes, és a gondolkodásunkban beállt változást mutatja már az is, hogy egy ilyen kérdés – épület gazdaságossága – egyáltalán szóba kerül. Például lakóépületet a legritkább esetben vizsgáltunk megtérülési szempontból. Ki mondja meg, hogy egy pár m²-el nagyobb szoba, egy racionálisabb alaprajz, egy igényesebb, drágább burkolat, egy kilátás, stb. mikor térül meg? Aki teheti, és lecseréli lakását, házát általában nem azért teszi, mert megtérüléssel számol, ám most már az üzemeltetési megtakarítás is lehet egy a sok szempont között.

Amennyiben szempont egy épület, egy beruházás (akár felújítás) későbbi megtérülése, gazdaságossága, arra az épület életcikusa során tudatosan készülnünk kell. Azonban fontos azt látnunk, hogy az idő előre haladtával erre egyre kisebb ráhatásunk van.

Gazdaságosságra is kiható döntések meghozatalára már az épület fogantatása (tervezése) előtt is hatással lehetünk. Az előkészítés fázisában a megfelelő adottságokkal rendelkező terület, telek, - felújítás esetén épület - kiválasztása segíthet ebben. Az ingatlan és környezetének viszonyai későbbi munkánk eredményét nagyban elősegíthetik. Egy ideális (déli) tájolással rendelkező és zavaró árnyékhatás nélküli terület nagyban megkönnyíti a gazdaságos épület létrejöttét. Fontos megjegyezni, hogy akár északi tájolás és erőteljes árnyékolás (pl. erdő közepe) esetén is készíthető passzívház, ám ebben az esetben biztos, hogy anyagilag drágább lesz a beruházás, így anyagi megtérülése lényegesen kedvezőtlenebbül alakulhat.

Az ingatlanválasztás során nem szabad mindent alárendelni a fenti, racionális szempontoknak, ne feledkezzünk meg egyéb, adott esetben akár sokkal lényegesebb paraméterekről (kilátás, kötődés, stb.) sem. Ismerjük döntéseink következményeit, és azokat alapul véve súlyozzunk, mérlegeljünk!

A tervezési szakaszban kell az adottságok kihasználását, az építtetői elképzeléseket, a tervezési programot és az épület megjelenését összehangolni. Gazdaságossági szempontból törekedni kell a lehetőség szerinti kompakt épülettömegre (ideálisnak mondható a 0,7-nél alacsonyabb lehűlő felület / térfogat arány, ám ezt a gyakorlatban csak társasházaknál lehet elérni), a racionális alaprajzi kialakításra, a nyílászáró felületek méretének és tájolásának optimális megválasztására.

A kivitelezés során, a terven szereplő – ideális esetben átgondoltan és műszakilag is korrekten elképzelt - megoldások minőségi végrehajtására, a kivitelezési sorrend megfelelő megválasztására és a technológiából eredő esetleges hőhidak elkerülésére kell törekedni. A mai modern, energiahatékony épületek (kivitelezési) minőségének egyik eklatáns, és jól mérhető mércéje, az épület légtömörsége. Erre ugye a követelményrendszer 0,6/h-nál alacsonyabb értéket ír elő - a részleteket lásd a Mi az a légtömörség és mi történik nyáron? c. bejegyzésben. Amennyiben ezt az értéket nagyságrendben pl. 0,2/h-nyival sikerül csökkenteni, azzal jelentős költségmegtakarítást érhetünk el. Annyit javul ebben az esetben az épületburok minősége, hogy az eredeti értékek megtartása mellet akár 4 cm-el csökkenthetjük is a hőszigetelés vastagságát (beruházási költség megtakarítás). Amennyiben ezzel a spórolással nem élünk, meghagyhatjuk az eredetileg tervezett hőszigetelési vastagságot, és ebben az esetben a fűtési energiaigény értékeket tudjuk további 6-8%-al csökkenteni (üzemeltetési költség megtakarítás).

Egy normál épülethez képest egy PH minőségű épület kb 85-90%-al alacsonyabb fűtési hőigénnyel rendelkezik. Ennek az energia megtakarításnak több mint a felét az épületburok jobb hőszigetelése hozza, további kb. 15-20% a passzívház-ablakok alkalmazásának eredménye. (Itt is fontos megjegyezni, hogy bár az ablakok az épület legdrágább és hőszigetelésileg még így is leggyengébb láncszemei, ezek az épület termikus komfortja szempontjából elengedhetetlen tartozéka! Sőt, a hőnyereség szempontjából is kiemelt a szerepük – lásd még az ablakok kialakításával foglalkozó bejegyzést!). A fennmaradó további kb. 20-25%-ot a hatékony szellőztetéssel lehet megtakarítani. (Ez megint egy költséges része az épületnek. Ennek a rendszernek az értékelése során se feledkezzünk el az energia megtakarítás mellet annak a belső légállapotra és légminőségre gyakorolt pozitív hatásairól.)

A fent leírt energia magtakarítási arányok, valamint az egyes komponensek árainak élettartamának ismerete mellett - megfelelő odafigyeléssel - minden épület tervezési fázisában meg lehet találni a teljesítmény arányos költség optimumot. 

Minden épületre számítással optimalizálható, hogy az adott beruházás egyes elemeivel (fal-, tető hőszigetelés, stb.) egységnyi hőenergia megtakarítása fajlagosan mennyibe kerül. Gazdaságossági szempontból a leghatékonyabb a tető hőszigetelése. A fal hőszigetelése csupán a melegvíz vezetékek hőszigetelését követi a gazdaságossági listában. (forrás: PHI)

Tekintettel arra, hogy a különböző épületelemeknek az élettartama eltérő (műszaki rendszerek fajlagosan rövidebb - 15-20 év – elhasználódása mellett az épületburok elemei általában magasabb – 30-50-100 évig is szolgálnak) egy-egy beruházás megtérülésének kalkulálása során az energia megtakarításból származó megtérülés mellett ezeknek az élettartam paramétereknek a figyelembe vétele is fontos.

Ismételten ki kell kihangsúlyozni, hogy bármilyen gazdaságossági kérdést vizsgálunk, sohase felejtsük el, hogy ezek az energiatakarékossági intézkedések nehezebben számszerűsíthető hozadékokkal is rendelkeznek. Ilyen például a komfort- és levegőminőség növekedése, (energia)biztonsági szempontok, környezetvédelmi tartalom vagy az ingatlan értéknövekedése.

Fontos még kiemelni, hogy a racionalizálást minden esetben az energiaigény csökkentésével (hőszigetelés, passzívház ablakok és hővisszanyerős szellőztetés alkalmazása) célszerű kezdeni, egyéb nagy beruházási költséggel járó (mint pl. napenergiás fűtésrásegítés, fotovoltaikus vagy geotermikus) rendszerek csak ezt követően ajánlatosak.

A posztban hivatkozott tanulmány elérhetőek itt.

A fotó forrása: A magyar forint.

Ha tetszett a poszt csatlakozz a blog Facebook csoportjához!
Több hír, több érdekesség a témában!

2011.12.12. 14:47 | h.e.g.a | 3 komment

Címkék: üzemeltetés tudatosság gazdaságosság passzívház energiatudatosság

A bejegyzés trackback címe:

http://holnaphaz.blog.hu/api/trackback/id/tr383457909

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kjapp · https://napfenyesblog.wordpress.com/ 2011.12.16. 17:02:31

...Gazdaságossági szempontból a leghatékonyabb a tető hőszigetelése. A fal hőszigetelése csupán a melegvíz vezetékek hőszigetelését követi a gazdaságossági listában... Ez a sorrend éppen a legnagyobb hőveszteséggel járó elemeket jelenti.

Nagyon érdekes tudni azt, hogy mennyi sok hőenergia veszik el a szigeteletlen melegvíz vezetékekből.

Ennek ellenére a tervezésnél nem tartjuk fontosnak, hogy a melegvíz termelő egység és a legnagyobb melegvíz kivételi helyek (fürdőkád,zuhanyzó) egymáshoz közel legyenek és ezek a csövek pláne hogy ha a födémben mennek, minél jobban hőszigetelve legyenek.

h.e.g.a 2011.12.17. 09:32:43

@kjapp: Azt gondolom, hogy a passzívházak jövőbeli elterjedése segíthet az általános tervezési hozzáállásban is egyfajta irányváltást. Látható, hogy vissza kell térni a racionalitás bizonyos elveihez, amik az elmúlt időszak 'bármit lehet, a pénz nem számít' hozzáállása alatt sokszor elfelejtettünk. A passzívházak pl. erre is tanítanak bennünket, hogy építészetileg, gépészetileg és ezek eredőjeként gazdaságosság szempontjából is átgondoltabb épületeket hozzunk létre.

kjapp · https://napfenyesblog.wordpress.com/ 2011.12.21. 21:56:37

A válság közepette (és a közelgő energiaszűke) miatt egy kicsit szerényebb lesz talán a legtöbb építtető, másrészről az a tervező, aki egyszer ilyen elvek szerint tervezett és meglátta az energetikai eredményt, talán 'kevésbé könnyen' fog hőhidat, vagy egyéb a ház energia háztartását kedvezőtlenül befolyásoló elemet betervezni.
Szerintem ezek az elvek sokkal gyorsabban fognak teret nyerni a nyitott szemű megrendelők között, mint gondolnánk.

banner_kozelnullaenergiaigenyu_2017_aprilis_logo.jpg

P160.jpg

Hegedűs Attila építészmérnök,
passzívház tervező blogja az
energiahatékony építés, felújítás
lehetőségeiről.

A mai világban az energiatudatos
gondolkodásmód megkerülhetetlen. 
Ebből a megközelítésből az alacsony
energiaigényű épületek, a passzívházak
a jövő épületei a mában.

További információk a szerzőről
Elérhetőség

Címkék

(x) (11) 100 lakásos passzívház (2) 1x1 (7) 2010/31/EU (5) 2020 (6) 2030 (2) ablak (22) ablak beépítés (7) AIDA project (3) ajánlás (7) aktivház (8) alapok (28) árnyékolás (13) beharangozó (5) beszámoló (9) blogról (6) blower-door teszt (2) COP (2) darmstadt (3) dunakeszi (4) elvek (22) energiafüggőség (2) energiagyűjtő fal (3) energiaigény (13) energiatudatosság (22) épületgépészet (18) esztétika (4) évforduló (3) falszerkezet (7) fázisváltó anyag (3) felújítás (11) fenntarthatóság (4) free cooling (2) fűtés (12) gazdaságosság (18) glassX (2) gyárlátogatás (2) hmv (2) hőcserélés (5) hőhíd (4) hőnyereség (4) hőszigetelés (17) hőszigetelő zsaluelem (3) hőszivattyú (3) hőszükséglet (6) hőtárolás (8) interjú (5) ismétlés (6) jogszabaly (5) Kardos Labor (5) képzés (7) kérdezz-felelek (5) kiviteli terv (4) Knauf Insulation (8) komfort (7) konferencia (10) követelmények (13) közel nulla energiafogyasztás (6) légfűtés (2) légtömörség (11) lélegző fal (3) megtérülés (5) megújuló energia (7) minősítés (9) minősített passzívház (3) nap energia (3) nem lakóépület (3) nyáron (6) nyílt nap (7) ökoklikk (6) ökológia (20) ökológiai lábnyom (2) oktatás (2) oldal ajánló (2) összefoglalás (11) passzívház (64) passzivhaz epitkezes elso kezbol (14) peremszigetelés (4) phi (4) phpp (8) primerenergia (4) pro/kontra (8) rákosliget (13) REC (2) szabad hűtés (2) szabályozás (4) szada (4) szakszavak (2) szálas hőszigetelés (3) számítás (3) szellőztetés (22) szigetelési program (2) színes (16) szoláris (8) tájolás (7) talajkollektor (2) talajszonda (2) társasház (6) termékismertető (2) tervezés (15) tervismertető (18) tévhitek (7) tudatosság (6) tulajdonosi tapasztalat (12) utólagos hőszigetelés (8) üvegezés (3) üzemeltetés (10) U érték (5) vendégposzt (6) Címkefelhő

Kommentek

Partnerek

paosz250.jpg

phm_logo_250.jpg

greenpressblog_250.jpg

ef_logo_felirattal_250.gif

Greenfo_uj_banner_250x55.jpg

Banner_cheph_k250.png

Creative Commons Licenc
Kapcsolat Email Hegedûs Attilának design:ekome