banner120240.png

Passzívházon innen

A passzívház szintet el nem érő, de energiahatékonyságra törekvő épületeket magyarországi terminológiával alacsony energiás épületeknek nevezzük. Mi a különbség ezek, illetve a már megismert passzívházak között?

Ez egy érdekes pont. Két nehezen összemérhető dolgot hasonlítunk össze. A passzívház esetében a követelmények ismertek, míg az alacsony energiás épület, mint fogalom sem műszakilag, sem tartalmilag nem meghatározott. AEH általában a passzívház elvek részbeni figyelembevételével de a PH követelményektől erőteljesen elmaradó (15 helyett 35-50 kWh/(m²év) fűtési hőigénnyel rendelkező épületeket jelenti. A fő eltérést általában a két legköltségesebb elemnek, a hővisszanyerős szellőztető rendszernek és/vagy a minőségi, a standardokat minden paraméterében elérő nyílászáróknak a megspórolása jelenti.

Az első esetben, mikor a szellőztető rendszert hagyjuk el általánosságban a fő eltérés értelemszerűen a szellőztetési koncepcióban van. Mint korábban láttuk légtömör épület esetében a lökésszerű ablakos szellőztetés nem elegendő a légkomfort fenntartásához. Amennyiben nem kívánunk gépi szellőztetést alkalmazni, akkor az lenne a cél, hogy kellően ’tömörtelen’ épületet építsünk úgy, hogy a légcsere normál körülmények között (szélcsendes tavaszi/őszi nap) pont elegendő legyen. Ekkor azonban kritikus időjárási körülmények mellett, nagy hőmérsékleti és nyomáskülönbség esetén (pl. téli szeles nap) a légcsere akár a szükséges érték 10-13 (!) szorosa is lehet. Ez viszont már huzat érzetet, lakáson belüli erőteljes hőmérsékleti aszimmetriát és túl száraz belső levegőt okoz. Valójában ez nem a megfelelő út.

Másik eltérés az alkalmazott ablakok minőségében képzelhető el. Alacsony energiás épületeknél, amennyiben a nyílászárók minőségén spórolnak elképzelhető, hogy téli időszakban azok felületi hőmérséklete több mint 3 fokkal lesz alacsonyabb, mint a helyiség levegője, és ez már a komfort érzet szempontjából nem elfogadható. Ilyen esetben mindig plusz hőleadó elhelyezése szükséges a nyílászárók alatt, hogy a lakásban biztosítani lehessen a termikus komfortot. Passzívházak esetében ezzel szemben nincs annak jelentősége, hogy az esetlegesen szükségek hőleadó felületeket a helyiségben hol és milyen módon helyezzük el, a kellemes komfort biztosításában ezek már nem játszanak szerepet. 

Gazdaságossági összehasonlításban megállapítható, hogy passzívházak a jelentősen alacsonyabb fűtési hőigényük okán, a szellőztetés miatt jelentkező plusz költségek - áram, karbantartás - figyelembevétele mellett is minimum 15-25 %-al olcsóbban üzemeltethetőek. Ennek tükrében számítással igazolható, hogy 15-20 éves távlatban egy passzív épület olcsóbb, mint egy annak megfelelő alacsony energiás épület.

A PHI korábban már idézett tanulmánya jól mutatja, hogy ha a beruházási és üzemeltetési költségeket összegezzük, az elvileg legkedvezőbb értéket valahol pont az alacsony energiás épületek (30-40 kWh/m2év fűtési hőigény) szintjénél kapjuk. Ami végül mégis a passzívházak javára billenti a mérleg nyelvét az az, hogy a követelményszint elérését követően a ház fűtési rendszerében jelentős beruházási költségcsökkentéssel járó egyszerűsítést érhetünk el. (Egy adott szint alatt, akár nincs is szükség a szellőztető levegő temperálásán felül plusz hőleadó felületekre, illetve amennyiben mégis, a fűtési rendszer a hőleadó felületek alacsony mennyisége és szabad elhelyezhetősége miatt olcsóbbodhat.) De persze egy ilyen összehasonlítás során se feledkezzünk meg a már itt is többször tárgyalt komfort paraméterekről (levegőminőség, hőkomfort), amelyek biztosítása csak a passzívház szint esetén garantált.

Ha tetszett a poszt csatlakozz a blog Facebook csoportjához!
Több hír, több érdekesség a témában!

 

2011.12.14. 21:11 | h.e.g.a | 5 komment

Címkék: alapok ablak üzemeltetés fűtés szellőztetés követelmények megtérülés gazdaságosság energiaigény passzívház energiatudatosság phpp

A bejegyzés trackback címe:

http://holnaphaz.blog.hu/api/trackback/id/tr633464073

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kjapp · https://napfenyesblog.wordpress.com/ 2011.12.15. 17:33:06

Az alacsony energiás ház egy elrontott passzívház ;)

Alfred Hitchcock 2012.02.23. 14:49:12

Nem hiszem hogy elrontott passzívház lenne, elképzelhető egy olyan tervezés is mikor be van kalkulálva a légcsere bizonyos talajcsatornákon keresztül, és kandallófűtés van.
Ha passzívház akkor legyen passzív az épületgépészet is, gravitációs napkollektorok, és mondjuk gravitációs légfűtés képében. Tudna nekem valaki segíteni? Hol találok a neten megközelítő pontosságú fűtésigény kalkulátort?
Vagy van néhány paraméter amivel számolva kijön egy körülbelüli adat?

h.e.g.a 2012.02.25. 16:48:42

Kedves Alfréd,
Természetesen elképzelhető olyan helyzet, amikor az építtető tudatosan nem kívánja a PH szintet elérni.
Körülbelüli fűtésigény kalkulátorról nem tudok. Passzívházakra illetve AEH-k esetére ott van a PHPP (lásd: holnaphaz.blog.hu/2011/11/23/a_passzivhaz_szamolo_gep) - hagyományos épületeknél meg itthon általában a WinWatt-ot használják - amivel az épület geometriai adatai és szerkezeti rétegrendjeinek ismeretében pontos érték kapható.
Amúgy az elv nem bonyolult, az összes lehűlő szerkezet U értékének és felületének ismeretében viszonylag egyszerűen számítható.

Alfred Hitchcock 2012.02.27. 10:17:55

Köszönöm a választ, letöltöttem a winwattot de nekem laikusként kicsit kínai az egész. Talán segíthet még annyit, hogy ha a födém és a falazat 0,2 Uw,245nm a nyílászárók 0,8 Uw,62nm a padló viszont csak 0,6 Uw 132nm értékű és területű akkor hogy is számoljam a fűtésigényt?
szeretném nagytömegű svéd-kályhával vagy cserépkályhával fűteni, mert a rendelkezésemre álló terület erdős, gyorsan növő fákkal borított, talán elég lehet a saját kezűleg kitermelt fa.

h.e.g.a 2012.02.27. 15:19:38

Természetesen, ezeknek a programoknak a használata némi ismeretet kíván. Érdemes lehet felkeresni egy szakembert.
Transzmissziós hőveszteség az alábbi képlettel számítható:
Qt=A*U*Δt ahol
A - az adott határoló szerkezet felülete
U - a szerkezet hőátbocsátási értéke
Δt - a szerkezet két oldala közötti hőmérséklet különbség

banner_kozelnullaenergiaigenyu_2017_aprilis_logo.jpg

P160.jpg

Hegedűs Attila építészmérnök,
passzívház tervező blogja az
energiahatékony építés, felújítás
lehetőségeiről.

A mai világban az energiatudatos
gondolkodásmód megkerülhetetlen. 
Ebből a megközelítésből az alacsony
energiaigényű épületek, a passzívházak
a jövő épületei a mában.

További információk a szerzőről
Elérhetőség

Címkék

(x) (11) 100 lakásos passzívház (2) 1x1 (7) 2010/31/EU (5) 2020 (6) 2030 (2) ablak (22) ablak beépítés (7) AIDA project (3) ajánlás (7) aktivház (8) alapok (28) árnyékolás (13) beharangozó (5) beszámoló (9) blogról (6) blower-door teszt (2) COP (2) darmstadt (3) dunakeszi (4) elvek (22) energiafüggőség (2) energiagyűjtő fal (3) energiaigény (13) energiatudatosság (22) épületgépészet (18) esztétika (4) évforduló (3) falszerkezet (7) fázisváltó anyag (3) felújítás (11) fenntarthatóság (4) free cooling (2) fűtés (12) gazdaságosság (18) glassX (2) gyárlátogatás (2) hmv (2) hőcserélés (5) hőhíd (4) hőnyereség (4) hőszigetelés (17) hőszigetelő zsaluelem (3) hőszivattyú (3) hőszükséglet (6) hőtárolás (8) interjú (5) ismétlés (6) jogszabaly (5) Kardos Labor (5) képzés (7) kérdezz-felelek (5) kiviteli terv (4) Knauf Insulation (8) komfort (7) konferencia (10) követelmények (13) közel nulla energiafogyasztás (6) légfűtés (2) légtömörség (11) lélegző fal (3) megtérülés (5) megújuló energia (7) minősítés (9) minősített passzívház (3) nap energia (3) nem lakóépület (3) nyáron (6) nyílt nap (7) ökoklikk (6) ökológia (20) ökológiai lábnyom (2) oktatás (2) oldal ajánló (2) összefoglalás (11) passzívház (64) passzivhaz epitkezes elso kezbol (14) peremszigetelés (4) phi (4) phpp (8) primerenergia (4) pro/kontra (8) rákosliget (13) REC (2) szabad hűtés (2) szabályozás (4) szada (4) szakszavak (2) szálas hőszigetelés (3) számítás (3) szellőztetés (22) szigetelési program (2) színes (16) szoláris (8) tájolás (7) talajkollektor (2) talajszonda (2) társasház (6) termékismertető (2) tervezés (15) tervismertető (18) tévhitek (7) tudatosság (6) tulajdonosi tapasztalat (12) utólagos hőszigetelés (8) üvegezés (3) üzemeltetés (10) U érték (5) vendégposzt (6) Címkefelhő

Kommentek

Partnerek

paosz250.jpg

phm_logo_250.jpg

greenpressblog_250.jpg

ef_logo_felirattal_250.gif

Greenfo_uj_banner_250x55.jpg

Banner_cheph_k250.png

Creative Commons Licenc
Kapcsolat Email Hegedûs Attilának design:ekome