banner120240.png

Tervezési elvek

Ez a bejegyzés arra szolgál, hogy áttekintsük az energiahatékony épületek, a passzívházak tervezési, kialakítási elveit.
 
Az első az épület telepítése, a helyiségek és ezzel együtt a nyílászárók tájolása. Passzívházak működésében kiemelt szerep jut a napsütésnek, a szoláris energiának, illetve az energia hasznosulásának. Ebből a szempontból, az energianyereség maximalizálásának oldaláról nézve a déli irány az ideális. Ilyen tájolás esetén a legmagasabb a felhasználható energia nyereség, és ekkor lehet az épület csúcshővesztesége is a legalacsonyabb. Az ideális déli iránytól való max. ± 30 fokos eltérés is elfogadható, hiszen ebben az esetben is még 5%-on belül marad az eltérés. Azért fontos törekedni a lehetőség szerinti legideálisabb telepítésre, mert nem megfelelő tájolás esetén (például teljesen azonos épület déli helyett északi irányba tájolva) a csúcshőveszteség értéke és vele együtt a fűtési energiaigény akár 20%-al is megnövekedhet! (Forrás PHI AkkP 13.)
Passzívház nyílászárók kialakításának elveivel, és a megfelelően tájolt ablakokon létrejövő szoláris nyereség értékével kapcsolatban lásd az alábbi posztot: A legdrágább és leggyengébb láncszem? avagy Mik az ismérvei a jó ablakoknak?
A helyi adottságok közé tartozik a klímaviszonyok figyelembevétele is. Minden esetben az adott helyszín klíma adataira tervezzük az épületet. Akár az országon belül is lehet 20-25 %-nyi fűtési energia eltérés különböző városok között, de Európán belül ennél is sokkal nagyobb differenciák is elképzelhetőek (például hideg hegyvidék, kontra mediterrán klíma).
De ezek valójában nem is meglepőek. Ha belegondolunk, hogy passzívházak esetében a minősítési kritériumok elsőként a fűtési energiai szükségletről szólnak, és egyértelmű, hogy melegebb éghajlat mellett kevesebb energiával kifűthető egy épület. Passzívház szint elérése esetén a felhasználható energia mennyisége az egyik kritérium így ehhez igazodva melegebb klíma esetén pl. kevesebb hőszigetelés is elegendő lehet az elvárások teljesítéséhez! Vagy más szóval enyhébb klíma mellett könnyebb, olcsóbb teljesíteni a követelményeket. 
 
A következő fontos paraméter a lehetőség szerinti kompakt épülettömegre való törekvés. Adott alapterülethez, fűtött térfogathoz tartozó mennél kevesebb lehűlő felület értelemszerűen csökkenti az épület hőveszteségét is. Passzívházak esetében általában a racionális megoldásra való törekvés jegyében mellőzzük a felesleges alaprajzi és homlokzati tömegmozgatásokat.
 

Az épület és a helységek tájolását, ablakon érkező hőenergia kihasználását a racionális belső alaprajzi szervezés is segítheti. A főbb tartózkodási helységek kedvező tájolása mellett törekedni kell az azonos funkciók alaprajzi és vertikális csoportosítására is. Ezen elvek következetes betartásával a gépészeti rendszerek kialakítása egyszerűsíthető, a beruházás és üzemeltetés költségei is csökkenthetőek. 

A telepítés az energia hasznosulás szempontjából még egy fontos kritériumra hatással van, és pedig az árnyékolás kérdésére. A téli időszak hőnyereségei szempontjából az az ideális, ha a rendelkezésre álló napenergia mennél nagyobb hányadát tudjuk az épületbe bevezetni. Így ekkor törekednünk kell a lehetőség szerinti teljes árnyékolás mentességre. Az ingatlan választása is hatással lehet erre a paraméterre, hiszen az épületet a környezete (terep adottságok, környező épületek, növényzet, stb.) is árnyékolhatja. Ezzel szemben nyáron inkább a napenergia lakótértől való távol tartása a cél (az ideális belső léghőmérséklet fenntartása miatt), így ekkor viszont szükséges gondoskodni az árnyékolásról is. Az árnyékolás megoldási módjai több félék is lehetnek, ám ezek szerepével már a tervezés során számolni kell. Ilyen lehet többek mellett a lombhullató növényzet alkalmazása, de szóba jöhetnek épített elemek is mint például ereszkinyúlás, illetve mobil megoldások mint például rolók, zsaluzziák, stb is.
 
De itt kell pár szó erejéig megemlékezni a nyílászárók méretéről és mennyiségéről is. Passzívházak a magas szoláris nyereségre való törekvés jegyében általában több és nagyobb méretű (főleg déli) nyílászáróval készülnek, mint hagyományos társaik. De azért túlzásba sem szabad esni! A túlságosan nagy ablakfelületek nem csak a nyári túlmelegedés és a drágább kialakítás miatt kerülendőek, hanem az épület csúcshőveszteségét is negatívan befolyásolhatja az optimális mennyiség feletti ablakfelület. Természetesen a nagy ablakfelület napos időben a magas szoláris energianyereség miatt kedvező, ám a téli időszakban nap nélküli, felhős, de hűvös időjárás esetén a tömör szerkezetekhez képest magas hővesztesége (a falakhoz képest lényegesen rosszabb U értéke) miatt már egy adott szint felett a csúcshőveszteség növekedését vonja magával. (Átlagos családi házak esetén az optimális a kb. 25 m²-nyi déli ablakfelület)
Érdekes adalék, hogy sokszor az épület fűtési rendszerének teljesítménye szempontjából mértékadó időjárás sem a leghidegebb napokon lesz. A számítás alapból 2 különböző időjárási helyzet készül. Nagyon hideg, de tiszta és így napos illetve a felhős, és kevésbé hideg időre. A passzívházak nagy termikus időállandója miatt a gyors időjárási változások (pl. hideg éjjel) áthidalódnak, a nagy szoláris hőnyereség miatt meg sokszor a felhős, de enyhébb időjárási helyzetre számított érték lesz a kedvezőtlenebb, a mértékadó.
Statisztikai eszközökkel vizsgálták több beruházást az építési költségek alapján, és arra az amúgy nem meglepő megállapításra jutottak, hogy a kedvező költségekkel járó terveket a kompakt épületforma és a mérsékelt nagyságú ablakfelületek jellemzik.
Kedvezőtlen körülmények mellett is lehet passzívházat létrehozni, csak akkor a fajlagos kiadások megnőnek – pl. vastagabb hőszigetelés szükséges, stb. Összességében tervezői felelőssége, hogy a helyi adottságokhoz és építtetői elvárásokhoz megtalálja az optimális, ideális végeredményt. Az extra megoldások (plusz hőszigetelés, nagyobb déli ablakfelület a plusz szoláris nyereség érdekében, jobb minőségű ablak, magasabb hővisszanyerési hatásfokú készülék, stb.) az esetek többségében beruházói többletköltséggel járnak. Tervező feladata mind a tervezés, mind a kivitelezés során az esetleges megoldási lehetőségek értékelése, nyomon követése, a változtatások ilyen szemmel való jóváhagyása is.
 
Az illusztrációkon egy régi tájoló és egy téli álom idejére magát összehúzó (lehűlő felületét a minimálisra csökkentő) rágcsáló látható.

Ha tetszett a poszt csatlakozz a blog Facebook csoportjához!
Több hír, több érdekesség a témában!

 

2011.12.19. 15:24 | h.e.g.a | Szólj hozzá!

Címkék: ablak elvek tervezés árnyékolás tájolás passzívház hőnyereség

A bejegyzés trackback címe:

http://holnaphaz.blog.hu/api/trackback/id/tr193475743

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.

banner_kozelnullaenergiaigenyu_2017_aprilis_logo.jpg

P160.jpg

Hegedűs Attila építészmérnök,
passzívház tervező blogja az
energiahatékony építés, felújítás
lehetőségeiről.

A mai világban az energiatudatos
gondolkodásmód megkerülhetetlen. 
Ebből a megközelítésből az alacsony
energiaigényű épületek, a passzívházak
a jövő épületei a mában.

További információk a szerzőről
Elérhetőség

Címkék

(x) (11) 100 lakásos passzívház (2) 1x1 (7) 2010/31/EU (5) 2020 (6) 2030 (2) ablak (22) ablak beépítés (7) AIDA project (3) ajánlás (7) aktivház (8) alapok (28) árnyékolás (13) beharangozó (5) beszámoló (9) blogról (6) blower-door teszt (2) COP (2) darmstadt (3) dunakeszi (4) elvek (22) energiafüggőség (2) energiagyűjtő fal (3) energiaigény (13) energiatudatosság (22) épületgépészet (18) esztétika (4) évforduló (3) falszerkezet (7) fázisváltó anyag (3) felújítás (11) fenntarthatóság (4) free cooling (2) fűtés (12) gazdaságosság (18) glassX (2) gyárlátogatás (2) hmv (2) hőcserélés (5) hőhíd (4) hőnyereség (4) hőszigetelés (17) hőszigetelő zsaluelem (3) hőszivattyú (3) hőszükséglet (6) hőtárolás (8) interjú (5) ismétlés (6) jogszabaly (5) Kardos Labor (5) képzés (7) kérdezz-felelek (5) kiviteli terv (4) Knauf Insulation (8) komfort (7) konferencia (10) követelmények (13) közel nulla energiafogyasztás (6) légfűtés (2) légtömörség (11) lélegző fal (3) megtérülés (5) megújuló energia (7) minősítés (9) minősített passzívház (3) nap energia (3) nem lakóépület (3) nyáron (6) nyílt nap (7) ökoklikk (6) ökológia (20) ökológiai lábnyom (2) oktatás (2) oldal ajánló (2) összefoglalás (11) passzívház (64) passzivhaz epitkezes elso kezbol (14) peremszigetelés (4) phi (4) phpp (8) primerenergia (4) pro/kontra (8) rákosliget (13) REC (2) szabad hűtés (2) szabályozás (4) szada (4) szakszavak (2) szálas hőszigetelés (3) számítás (3) szellőztetés (22) szigetelési program (2) színes (16) szoláris (8) tájolás (7) talajkollektor (2) talajszonda (2) társasház (6) termékismertető (2) tervezés (15) tervismertető (18) tévhitek (7) tudatosság (6) tulajdonosi tapasztalat (12) utólagos hőszigetelés (8) üvegezés (3) üzemeltetés (10) U érték (5) vendégposzt (6) Címkefelhő

Kommentek

Partnerek

paosz250.jpg

phm_logo_250.jpg

greenpressblog_250.jpg

ef_logo_felirattal_250.gif

Greenfo_uj_banner_250x55.jpg

Banner_cheph_k250.png

Creative Commons Licenc
Kapcsolat Email Hegedûs Attilának design:ekome