Miért építettem passzívházat?

avagy egy építtető tapasztalatai - 1. rész

 

A Holnapház egyik aktív részvevőjével már találkozhattatok több helyen is. Egy éve saját passzívházában lakik. Jó néhány itteni bejegyzés kapcsán is kifejtette már véleményét, amely saját élményeiből táplálkozik. Kisebb unszolásra végül kötélnek állt, hogy megossza velünk tervezési, kivitelezési és felhasználói tapasztalatait.

Az interjú minden korábbi várakozásunknál izgalmasabbra sikeredett az első részben arról beszélgetünk, hogy vajon miért építtetett passzívházat, a második részben pedig személyes tapasztalatairól számol be interjúalanyunk.

Íme a beszélgetés első fele:


- Milyen megfontolások vezettek oda, hogy építkezésre adtátok a fejeteket?

50-es éveink elején járó pár vagyunk, ahol a gyerekek már kirepülnek. Az előző lakásunk egy 80-as évek végén épült 170 m²-es tetőtér beépítéses ház volt. Annak ellenére, hogy a kor elvárásaihoz képest jól leszigeteltük (6cm polisztirol homlokzati hőszigeteléssel) a kialakítás olyan volt, hogy mindig az egész épületet kellett fűteni. A húzós rezsi költségeket elégeltük meg, és úgy döntöttünk, hogy alacsonyabb fűtési igényű és esetleg szakaszoltan fűthető épületet építsünk, ami alkalmazkodik a család időközben megváltozott igényeihez.

PHFE-31.jpg

a ház a kert felöl

 

- Mikor került be a tervezési gondolkodásba a passzívház idea?

Azt mindig tudtam, hogy szigetelni kell, de hol van most és a következő 20 évre az optimum? Mert egy épületet nem a mai igényekhez építünk. A 2009-es Construma kiállításon kerültem kapcsolatba a második magyar minősített passzívház építtetőjével, Boros Károllyal. Elmentem a házába Tényőre, a nála hallott és látottak győztek meg a passzívház gondolat hasznosságáról. Nekem mindegy lett volna, hogy a fűtési hőigény értéke éppen 15 vagy 30 kWh/ m²év - a régi házam kb. 120 kWh/ m²év-éhez képest-, de ami mégis a ph koncepció mellé állított, az ehhez kapcsolódó minőségbiztosítási rendszer. Azt óriási dolognak tartom, hogy már a tervezés első köreitől rendelkezésre állnak támpontok, amik az épület viselkedésére, rezsijére adatot adnak.

(PH minőségbiztosítás, ahogy én laikusként látom: PHPP számítás a tervezés során, független minősítővel történő terv előminősítés, kiviteli terv, PHI által bevizsgált és tanúsított elemek használata, építés közben független ellenőr alkalmazása, Blower door teszt, ezeket alkalmazva biztos, hogy olyan lesz a ház, amelyet korábban elterveztünk, ha kihagyunk valamilyen lépést, akkor csak talán, ami egy több 10 milliós házépítésnél nagy kockázat.)

Javaslom, ha valaki házat tervez építeni, mindegy hogy passzívat, vagy alacsony energiájút - mást szerintem nem érdemes - mindenképpen olyan építész tervezőt keressen, aki ehhez PHPP számítást is használ, mert a PHPP az egyes terv variációk közül a laikus építtetőnek is nagyon könnyen és átlátható módon segít dönteni! (A szerkesztő megjegyzése - ajánlott bejegyzés - A passzívház számoló-gép)


- A telekválasztás során az energiatudatos tervezési elvekre is tekintettel tudtatok lenni, vagy a telek kvázi adottság volt?

A településen több telket is megnéztünk, de végül egy olyan területen lévő telek lett elérhető, ahova már 25 éve vágytunk. Így a szerencse is kellett a telekválasztáshoz, bár a végleges döntésnél már kikértük egy tervező véleményét is, aki el is mondta, hogy szép a telek, jó a tájolása, de a lejtés miatti vízszigetelés miatt drágább lesz, mint egy sík területen levő és már akkor említette a nyugati nap hátrányát. Az adottságai számunkra ideálisak, a kilátás, a tájolás is szinte tökéletes, de a nyugati nap felé van a kilátás, így arra az oldalra árnyékoló kellett. Azt is csak javasolni tudom minden építtetőnek, ha teheti, a végleges telek kiválasztásához vegye igénybe a későbbi tervező tanácsait, mert ő biztosan a gyakorlati tapasztalatai alapján más szemmel nézi azt.


- A kommentjeidből úgy tűnik, hogy nagyon racionálisan gondolkozol. Mennyiben volt ez így az épület kialakításában is?

Igen, a korábbi tapasztalataimból okultam (pl. bár kondenzációs kazánt használok, ennek olyan kéményt építettem, ami nem csak ezt, hanem szükség esetén egy szilárd tüzelésű kazánt is ki tudjon szolgálni). Azt tudtam, hogy nyári belső túlmelegedés miatt tetőtér beépítést nem szeretnék. Azt gondoltam, hogy alaphelyzetben csak az egyik szintet fűtöm, az alsót meg csak akkor, ha vendégek jönnek, de az első év bentlakás után rájöttem, hogy nincs erre szükség, hiszen annyira minimális a fűtési igénye a háznak, hogy ez nem tétel. Az évi kábeltévé előfizetésünk sokkal több, mint a fűtési költség, pedig az egyik legolcsóbb UPC előfizetésünk van!

földszinti alaprajz

alsó szinti alaprajz - a helyiség elrendezésen jól láthatóak a passzívházas kialakítás elvei: északi oldalon kiszolgáló helységek (wc, fürdőszoba, gépészeti helyiség) a déli és nyugati oldalon pedig a főbb tartózkodási helyek (mint pl. nappali) találhatóak.

a-a metszet

b-b metszet

 

- Érdekelnének még a tervezési tapasztalataid. Nehéz volt megtalálni a végső megoldást, vagy szinte adta magát?

Tervezés során már az első vázlatok után sikerült ráérezni a fő alaprajzi elképzelésre. Nem voltak extra igényeink, kb. 80 m² lakóterületet akartunk, normális méretű előszobával, 30 m² feletti nappalival étkezővel. Az épület külső megjelenése egyszerű, de egy év bentlakás után elmondhatom, belülről nagyon jól lakható. 

Sok építtető nem gondol bele, hogy az építéshez, de a költségbecsléshez is kell kiviteli terv. Ez nekem sem volt, de utólag azért látom ennek a hiányát. Most már tudom, hogy pár dolog kicsit átgondolatlan, és így sajnos némileg a megvalósítás is költségesebb lett. Újabb javaslat az építtetőknek: Az építész tervezővel töltött idő behozza az árát, de szintén tapasztalatból mondom, a tervezés bizonyos fázisa után - pláne egy passzívháznál - érdemes bevonni a tervezési folyamatba egy épületgépész szakembert is.


- A lakás gépészeti rendszeréről mondanál pár szót?

Kondenzációs gázkazán és padlófűtés van. Eredetileg is úgy álltam hozzá, hogy a magasabb költségek miatt nem szeretnék hőszivattyút. A korábbi tapasztalatokból tudtam, hogy az utólagos átalakítás mindig nagyon drága, ezért már most minden úgy készült (pl. a padlófűtés csövezése), hogy később, ha kell, hőszivattyúval akár 30 fok alatti előremenő vízhőmérséklettel is fűthető legyen a ház, ahol a levegős hőszivattyúk jobb COP-vel – nagyobb hatékonysággal - dolgoznak. Szerintem várható, hogy a levegős hőszivattyúk (talajvizes a sziklás talaj miatt szóba sem jöhetett) ára jelentősen csökkenni fog, és nem tudni, 10-15 év múlva nem lesz-e érdemesebb hőszivattyút alkalmazni, mint kondenzációs kazánt.

PHFE-gepeszet.jpg

A képen a 12 kW-os kondenzációs kazán balra az indirekt fűtésű 200 literes melegvizes réteg tároló van. Ebben dupla csőkígyó van, az esetleges napkollektor bekötésre. Hátul a függőleges fekete cső szintén a napkollektor vezetéke, amit már beépítettünk, így csak vezérlő egységet és magát a tetőn kívüli napkollektort kell felszerelni, ha úgy döntünk.
A teljes gépészet egy 4,3 m2-es helyiségben van, ahol még a falra szerelt szellőztető gép valamint a mosógépünk is kényelmesen elfért. A kép tetején nem látszanak a szellőztető csövei, és a szellőztető elektromos fagymentesítő doboza. Ez melegíti a beszívott téli levegőt +2 fok körülire, hogy ne tudjon megfagyni a kondenzvíz a szellőztető hőcserélőjében.
Ezt ma már egy vizes kaloriferrel oldanám meg az elektromos fűtés helyett. Nem azért mert a gázzal fűtött melegvizet olcsóbb előállítani, mint a villamos melegítést, mert annak a tavalyi hideg télen kb. 800-1000 Ft/idény villamos költsége volt, hanem mert a megfelelő méretezésű vizes kaloriferrel a lakásbemenő oldalon légfűtést lehetne működtetni. Ezt persze előzőleg a PHPP-vel ki lehet számolni, illetve a légvezetékeket hőszigetelni kell (ez nekem sajnos nem történt meg)

Másik ok, amiért a hőszivattyú képbe jött, az esetleges hűtési igény. A bentlakás során kiderült azonban, hogy aktív épülethűtésre nincs szükség (lásd bővebben lentebb).
A kéménynél is úgy gondolkodtam, hogy később, ha kell akár pelletes vagy más kazánt is rá lehessen kötni.

Az első gondolatom még az volt, hogy mennyezet vagy falfűtés is legyen (az esetleges hűtési igény miatt), de végül 10 perc alatt meggyőztek, hogy ilyen alacsony fűtési igény mellett felesleges a falat is bevonni. Ez az idei februári tartós -15 fokos hidegben a gyakorlatban is beigazolódott!

Arra is hangsúlyt fektettünk, hogy a fő melegvíz vételi hely (alsó szinti zuhanyzó) és a melegvíz tároló lehető legközelebb legyen egymáshoz. Később a gépészeti helyiségben levő mosógépet is melegvizet is fogadni képes berendezésre cserélem, mert a földgáz alapú melegvíz előállítás harmad annyiba kerül, mint a nappali áramot használó mosógépé, s ha valamikor napkollektorom lesz, az tovább javítja az energia mérleget.


- Nincs hűtés az épületben. A lakás nyári túlmelegedéséről milyen tapasztalataid vannak?

Először tartottam tőle, hogy nyáron a sok nagyméretű déli és nyugati ablak miatt túl meleg lehet, de az első év tapasztalatai alapján látható, hogy a déli tető túlnyúlás hozza, amit kell (lásd alábbi képek), és a túlmelegedés értelmes hozzáállással kézben tartható. 

a tető túlnyúlás árnyékoló hatása az étkező ablakon.  A kép ápr 30-án 13 órakor készült, a tető túlnyúlás már takarja a nappali és étkező déli ablakát. A garázs tetején terasz lesz, ennek korlátja készülőben. Itt a nyugati napot egy napvitorla és a hőszigetelt aluredőny csillapítja.)

A szellőztető rendszer nyári ágának használatával (ilyenkor a bejövő hűvös levegő a hőcserélő megkerülésével közvetlenül a házba jut) tudtuk tartani a belső maximum 25 fokot - a külső szigetelt redőnyt ilyenkor kb. 2/3-ig leengedtem - és érzem, hogy kézben tartható lesz még akár melegebb időben is. Az első évben ritkábban nyitottunk nyári éjszaka ablakot, de ezzel a passzív módszerrel szerintem még tovább lehetne hűteni az épületet nyáron. (Ha ez sem lenne elég, kitenném a konyhából a fagyasztó hűtő kombit nyáron a garázsba, amivel egy jelentős belső hőforrást iktatnék ki)


- Az épület nem minősített passzívház. Miért nem került sor a minősítésre?

A fő ok az ár volt (meglehetősen behatárolt volt a pénzügyi keretem). Mind a kiviteli tervet, mind a minősítés árát sokalltam, ebben - így utólag megvallva - tévedtem. 

Azzal az elképzeléssel éltem, hogy ha az épület PHPP-vel ki van számolva, Passzívház Intézet által minősített elemeket (nyílászárók, szellőztetőgép) építek be, akkor nagy baj nem lehet. Azt gondoltam, hogy majd a kivitelezésen mennyit spórolok, de később rájöttem, hogy végül ezen többet buktam. Most már máshogy csinálnám! Az egyik tévedésem az volt, hogy nem csináltattam kiviteli terveket. Ha lett volna, előre tudhattam volna, hogy mi mennyibe kerül, mi lesz benne, mit kell számon kérnem.

a szellőző rendszer befúvó ágai a felső födémben betonozás előtt

 A szellőztetés kiépítésén is sok plusz költségem keletkezett, főleg ez is tervhiány miatt (pl. az első födém már elkészült, amikor a szellőztetés tervezése olyan stádiumba jutott, hogy már tudtam, hogy jobb lett volna ebbe a födémbe is a szellőztető csöveit beépítenem. Ezért ott utólag, drága szakipari munkával és gipszkartonozással lett részben a csövezés kialakítva). Menet közben sokat okosodtam.

A minősítésre visszatérve azt gondoltam, hogy amitől én féltem, hogy a kivitelezést elrontják, azt Németországból amúgy sem tudják ellenőrizni. (Szerkesztői kiegészítés: a minősítés nem a kivitelezés felügyeletét jelenti, hanem már a tervek előzetes minősítésére is kiterjed. Aki előminősített tervekkel vág bele az építkezésbe tudhatja, hogy a terveken szereplő megoldások alkalmazása esetén elérhető a PH szint. – Ajánlott bejegyzés: Mennyit ér a minősítés)

2010-ben, amikor a házam épült, csak pár passzívház volt készen, ezért mind tervezési, mind kivitelezési tapasztalatokkal rendelkező szakemberek és műszaki ellenőrök sem voltak egyszerűen elérhetők. Ma már könnyebb, de 6-7 év múlva, amikor már legalább 500 ilyen ház lesz az ország minden pontján, még könnyebben lesz hozzáférhető megfelelő tapasztalatokkal és referenciákkal rendelkező szakember gárda. Örök kérdés volt, hogy a helyi vállalkozó meg tudja-e csinálni olyan szinten, mint ahogy az a PHPP-ben figyelembe vettük. De nekem ebben is szerencsém volt, mert a helyi kivitelező, aki a szerkezetépítés után vette át a házat, már szerzett tapasztalatokat PH szintű munkáról. (Persze most már laikusként azt is látom, hogy mind a tervezési, mind a kivitelezési munkák során nagyon kevés olyan új dolog van, amit már 20 éve ne ismertek volna akár hazánkban is, legfeljebb nem alkalmazták, vagy talán nem volt rá igény a tervezési és kivitelezési szakmai gyakorlat során.)


- Személyes tapasztalatod szerint az, hogy passzívház minőségű épület építését tűzted ki célul, ez mennyi többlet odafigyelést kívánt meg a munkálatok során?

Más ma már a kivitelezés, mint volt 20 éve. Akkor a kőműves mellett saját magam segédkeztem, most meg magam jártam végig a dolgokat, ahelyett, hogy terveztettem volna mindent rendesen. Most már azt mondom, hogy akinek nincs annyi pénze inkább kisebbet, de passzívházat építsen, és ne a feleslegesen nagyobbra vágyjon.

az oldalsó tető túlnyúlás, illetve az oromfal kinyúlása (alatta a falakon 30 cm szigetelés, ezért kellett ezeket kintebb tenni, hogy a kettő egy síkban legyen a vakolás után) 

a hőszigetelt burok és a garázs találkozása. (30 cm Leier NF, 30 cm Austrotherm grafit és a garázs fal ismét 30 Leier NF.)

Aki most építkezik, annak éreznie kell, hogy nem mindegy hogy milyen házat épít. Milyen az, hogy építek egy házat sok-sok millióból és pár év után elavul?

Ez egy jó végszó, innen folytatjuk, az egy évnyi bentlakás tapasztalataival.
Az interjú 2. része itt olvasható.

 

A felhasznált illusztrációk az Építtető fotói, valamint az Engedélyezési Terv tervlapjai (tervező: Boros Passzívház Kft.) A PHPP számítást Benécs József végezte, a végső kivitelezés Erhard Zoltán munkáját dicséri.

 

2012.05.02. 14:15 | h.e.g.a | 33 komment

Címkék: interjú beszámoló színes tervezés árnyékolás szellőztetés nyáron gazdaságosság minősítés tájolás passzívház épületgépészet energiatudatosság phpp tulajdonosi tapasztalat tervismertető

A bejegyzés trackback címe:

https://holnaphaz.blog.hu/api/trackback/id/tr634484277

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Alfred Hitchcock 2012.05.03. 09:04:19

Gratulálok, jó kis ház!
A kéményt le tudod zárni, vagy teljesen független a belső levegőtöl a kazán működése? Hogy oldanád meg a kémény lezárását, ha vegyestüzelésre kellene áttérned? Az is lehet hogy ez nem akkora probléma, mit mondott a phpp a kéményre? Azt gondolom nem akkora gond a kémény egy passzívháznál, mármint a lyuk a szigetelésen(rés a pajzson) csak számszerűen ez mit jelenthet? o,2kw?

kjapp · https://napfenyesblog.wordpress.com/ 2012.05.03. 09:38:02

@Alfred Hitchcock: Köszönöm!
A kémény olyan, hogy koncentrikus dupla cső van benne, a belsőben nyomja ki az égésgázt a kazán ventillátora, a külsőn meg szívja be a levegőt, amit előmelegít részben a kimenő füst.

Ezek teljesen függetlenek a ház légterétől, a tisztító nyílások is gumitömítésűek. (Schiedel absolut)
www.schiedel.hu/kemenyek/schiedel-keramia-kemenyrendszerek/schiedel-absolut-energiatakarekos-kemenyrendszer/termo-legkuerto

Alfred Hitchcock 2012.05.03. 15:26:23

@kjapp: Profi, nem is tudtam hogy van ilyen kémény! Eleve épített kéményben gondolkodtam. Pedig szóba került a kéményseprő részéről nálunk is ez a márka de valami miatt az építész elterelte a szerinte "anyagilag érdekelt" kéményseprő gondolatait. Majd rákérdezek.
Most küzdök a hatóságokkal, még nincs engedélyem de energetikai számításom ma holnap már lesz. Illetve egy előzetes már van, de ez még 1,4 low-es tetőablakokkal van számolva. (70,4 kw/m2a) Már ez is A+ :) Sajna sok az ablakom és ez lerontja, most kalkulálunk újra.
Más részt meg jó a sok ablak, minden oldalon besüt a nap,
a nyári felmelegedésre 2,7 fok adódott.

kerdesek05 2012.05.04. 01:59:41

kösz az infókat,
nekem ismerős a ház lehet elmentem mellette Balatonról jövet?:)

kjapp · https://napfenyesblog.wordpress.com/ 2012.05.04. 06:56:35

@deak-31: Az érdem a blog írójáé, akinek az unszolásra született a bejegyzés. :)

kjapp · https://napfenyesblog.wordpress.com/ 2012.05.04. 06:57:47

@kerdesek05: Ha Felsőörsön is jártál, elképzelhető, bár ebbe az utcába az jön csak, akinek itt van dolga

kjapp · https://napfenyesblog.wordpress.com/ 2012.05.04. 07:01:09

@Alfred Hitchcock: Ha lehetséges, a nagy egybefüggő ablak felületekre tegyél minél jobb (pl.háromrétegű üvegezést), mert ilyen esetben a keret -ami jóval rosszabb hőszigetelési tulajdonságokkal bír- már kisebb mértékben ront.

Árnyékolásra is gondolj, ha szükséges

Alfred Hitchcock 2012.05.04. 20:06:18

@kjapp: Köszönöm, gondoltam ezekre de valószínűleg soha nem érhetem el a passzívház szintet mert sok az ÉNy-ÉK-ablak. Számolok, számolok, de nem tudok annyi ablakot nélkülözni, hogy elég legyen a nyert energia. Mérlegelnem kell, hogy lemondok-e a padlóig érő ablakokról pl,vagy beérem-e teőablakok nélkül, szeretem a fényt és nehéz visszalépni a jó sok ablak után. A földszinten élből 0,8 as K-val számoltunk, egyértelmű volt a 3 rétegű üveg. Tetőablakban találtam utólag 0,6 osat, ez lesz még újraszámolva. Illetve még van egy adu-ászom, de nem tudom működik-e: a trumb falak működési elvét kihasználva, gerébtokos ablakokat csináltatok, csak moderneket. Üvegszálas szárny pl, Ez már négy rétegű üveget jelentene, háát nem tudom. Kivitelezhető igényesen is, de erölködésnek tűnik...Árban még mindig csak a kapcsolt szárnyú internormnál tartunk, vagy kevesebbnél...
Majd ősszel megcsináltatom cukorból az üveget és télen ha süt a nap akkor elolvad, úgy sincs rá szükség :-)

kjapp · https://napfenyesblog.wordpress.com/ 2012.05.05. 13:07:27

@Alfred Hitchcock: miért fontos, hogy feltétlenül passzívház szintű legyen?
Magadnak építed, számodra legyen a lehető legjobb.

Alfred Hitchcock 2012.05.07. 09:54:04

@kjapp: Egy józan hang, az egy éve benne lakás nyugalma szólott belőled :)
Nem érem el a szintet, mert nem akarok szellőztetőgépet ez világos volt eddig is, csak szeretném megközelíteni amennyire lehet egy józan mértékig. Idős koromban nehezebb lesz fűteni, meg lusta is vagyok, talán ezért...

ba7 2012.05.09. 00:29:57

A szellőző melyik gyártótól van? (akár privátban)

A tetőszerkezeted szerintem feleslegesen bonyolult. A miénk simán talpszelemenen van és semmi gond nincs vele. (nem bosszantani szeretnélek, csak ha ismét építkezel... :-) )

Mi készítettünk kiviteli tervet, többen mondták, milyen részletesek, de még így is kevés volt: több olyan csomópont volt, amire az építész nem gondolt. Mi minősítjük és csak alátámasztani tudom, hogy mennyire hasznos. Sariri-Baffia Enikő minősíti, és nagyon praktikus meglátásai, tanácsai vannak: nem univerzális legjobbra törekvés történik, hanem szükséges és elégséges jó. (például lehet, hogy a tetőszerkezetet is említette volna, amivel be is jött volna a minősítés ára - ezt egyéb olvasók miatt írom)

kjapp · https://napfenyesblog.wordpress.com/ 2012.05.09. 08:09:51

@ba7: Minősítés, tetőszerkezet:
Biztos vagyok abban, hogy a házamat egyszerűbben és azonos minőségben olcsóbban meg lehetett volna építeni, de hiányzott egy külső szakértő, aki bizonyos megoldásokra javaslatot ad.
A tetőszerkezet elkészülte után a kivitelező is azt mondta, hogy erősebbre és több fa beépítésével készült, mint ami feltétlen szükséges lett volna. ;)
A PHI minősített szellőztető márkája a Pál név angol alakja, azon belül pedig egy egy brazil tengerparti város (Santos) ;)
Ebből is van már biztos hasonló, olcsóbban.

ba7 2012.05.09. 08:51:58

A szellőzőnél a befúvókra gondoltam, bocs. Köszi a választ :-)

kjapp · https://napfenyesblog.wordpress.com/ 2012.05.09. 10:56:57

befúvó típusokra gondolsz?
Több félém van, de ezek a kommersz kereskedelemben kapható típusok.

Vehicular cyclist 2012.09.12. 18:29:50

Gratulálok, nagyon jól néz ki és még passzív is!

A gázbekötést hogyan oldottátok meg? Hogyan vezettétek át a falon a gázcsövet?

Előre is köszönettel
Vehicular

kjapp · https://napfenyesblog.wordpress.com/ 2012.09.17. 08:06:42

Gázcső miatt csúsztunk kb 1,5 hónapot, mert ragaszkodtam ahhoz, hogy az a cső a szigetelésbe elbújtatva menjen, (órától ház jobb sarkáig földben, kiállás, majd 30 cm-es lábazati polisztirol szigetelésből 10 cm kimar, cső be,szigetelés vissza rá, 2 méterenként szellőző nyílás, majd befordulás az alsó szint gépészeti helyiségébe.) A lyuk, PUR habbal légszigetelt, hogy egy vagy két csővel lett átvezetve a falon, azt meg nem mondom, de belülről rávakolva. Ezzel nem foglalkozott az EON-os átvevő, a fali habban vezetés volt idegen a szép Veszprém városi EON-nál, habár a szomszédos városban Ajkán már régóta alkalmazták ezt a technikát.
Az áram kábelt és a vízcsövet a földben, a külső vízszigetelésen át valami uszodákban használatos vízálló szigeteléssel vitték át.

Vehicular cyclist 2012.09.20. 20:55:42

@kjapp: Nagyon köszönöm, sokat segítettél.

Vehicular cyclist 2012.11.07. 05:20:25

Szeretném megkérdezni, hogy milyen kazánt építettetek be. Milyen márkájú és teljesítményű? Ugyanis többször felmerült, hogy idehaza még nem lehet nagyobb választékban találni megfelelően alacsony teljesítmény mellett is gazdaságosan működő kondenzációs gázkazánt.

www.csaladihaztervezes.hu/blog/mivel-futsunk-egy-passzivhazban-2-resz?szovegKijelol=mivel%20f%C5%B1ts%C3%BCnk%20egy

Köszönöm előre is

kjapp · https://napfenyesblog.wordpress.com/ 2012.11.08. 15:22:27

Milyen márkájú és teljesítményű?

Unical Alkon 12 12 kW ;)

Szvsz 10-12 kW kell, nem azért, mintha a fűtésnél szükség lenne ekkora teljesítményre, hanem az indirekt fűtésű melegvíz előállításnál kell az. (Ne kelljen sokat várni, amíg a 'hideg' rétegtároló vizét fürödhetővé melegíti) Nekem a 200 literes tárolómban 25 fokos vizet kb. 10-15 perc alatt felnyomja 45-50-re, ami már bőven elég (nekem) a zuhanyzáshoz. Hozzá kell tennem, hogy én fürdés előtt nyomom fel a vizet, nincs a tárolóban folyamatosan 45-50 fokos víz, de ez bárki más a saját ízlése és meleg víz használati szokásai szerint máshogy is használhatja.
Fűtésről a következő hozzászólásban.

Küldenék egy fotót is a gépészetről, de nem tudom ide berakni.

h.e.g.a 2012.11.08. 15:28:26

Küld el nekem, és felteszem a posztba.

kjapp · https://napfenyesblog.wordpress.com/ 2012.11.08. 15:42:10

Fűtés:

Szélső példa, ami sok évente fordul csak elő: Idén februárban amikor több mint egy hétig -18 fokok voltak és napi átlag is mínusz tíz fok alatt volt, ha jól emlékszem 3,5 m3 gáz tüzeltem el egy nap, ami kb. 1,5-1.6 kwh (24 órán át) felel meg.
De NEM FOLYAMATOSAN üzemelt a kazán (nem is tudott volna, mert 1,9 kW a minimuma), hanem 3,5 órát ment teljes teljesítménnyel (12 kW), aztán állt 20,5 órát. A passzívháznak nagy a hőtehetetlensége, ezért a 20,5 óra után abban a nagy külső hidegben kb 0,8-1 fokot csökkent a belső hőmérséklet. (ha jól emlékszem)
Tudom, hogy ezt a durva 'szabályozást' lehetne finomítani, tehát nem egyszer, hanem kétszer, vagy három alkalommal fűteni összesen ennyi időt, úgy
még kisebb lenne a (amúgy se nagy) hőingadozás. Hangsúlyoznám, hogy ez egy téli extra hidegben volt. Amúgy egy 'átlagos' téli napon nem fűtök két órát sem, ilyenkor a hőingadozás amplitúdója még kisebb.
A Kardos Labor is a beton födém hőkapacitását nagy használja ki, ez is, csak talán egyszerűbben. Nem állítanám, hogy ez az üzemmód/gépészet a legjobb megoldás mindenkinek, de nekem bevált.

Más: most november 8-a van, ebben a fűtési idényben még nem kapcsoltam be fűtésre a kazánt és ma biztosan nem is fogom, mert majd egész nap sütött itt a nap, elvégezte az a lakás hőntartását.

Vehicular cyclist 2012.11.09. 19:14:00

kjapp: megint sokat segítettél, köszönöm. A képről majd látom, hogy milyen tárolód van? Az unical honlapján úgy látom, többféle tárolóval képes együttműködni.

kjapp · https://napfenyesblog.wordpress.com/ 2012.11.09. 20:05:37

nem, de ezt már egy kis gyakorlattal rendelkező csőszerelő is tudja hogyan kell összerakni (de javaslom az épületgépésszel konzultációt pontosan mit szeretnél, ő meg vázolja hogyan lehet azt elérni), bármely tárolóval el lehet ezt érni.
Leegyszerűsítve: A kazánnak van egy elektromos hőmérője, ami a melegvizes tartálybeli vízhőmérsékletet méri. Ha az kisebb, mint a kazánon használati melegvíznek beállított érték, addig fűti a kazán a tartálybeli melegvizet, amíg az el nem éri a beállított hőfokot. Ha eléri, leáll a kazán.
Tehát nem különleges tartály kell, csak egy egyszerű elektromos hőmérő, ami a kazánba viszi a külső tartály jelét.
Azért javaslom a gépészt, mert nem tudom te milyen rendszert akarsz, mert az enyém a lehető legegyszerűbb. Ez a gépész dolga.

Vehicular cyclist 2012.11.09. 20:35:06

@kjapp: szia kjapp, nagyon köszönöm ezt is.

Vehicular cyclist 2012.12.24. 15:21:29

Még egy pontosító kérdésem van: azt írod, hogy indirekt fűtésű rétegtárolód van, két körös. Itt nem világos a számomra, hogy mit jelent az indirekt és a rétegtároló kifejezés.
Néha látni még VGF c. szaklapban is olyat, hogy vagy indirekt vagy rétegtároló. (www.vgfszaklap.hu/cikkek.php?id=2209).

Neked milyen tárolód van? Márka, modell? Szóval a tapasztalataid milyen készülékre vonatkoznak?

Előre is köszönettel
Vehicular

kjapp · https://napfenyesblog.wordpress.com/ 2012.12.30. 11:41:21

@Vehicular cyclist: Ritkábban járok erre.

A pontos típus Reflex SF 200-2 (két fűtőkörös tároló) 184 liter melegvíz térfogattal.
indirekt-tarolo.arukereso.hu/reflex/sf-200-2-p133237011/termek-leiras.html#properties

Ez egy indirekt fűtésű kombinált fűtésű tároló, azzal a céllal, hogy idővel a második (alsó) csőkígyója solár fűtéssel működtethető.
Tapasztalatom 1
az vele, hogy mondjuk ha 20 fokos a víz benne, kb 10 perc gázkazán üzem után 45-50 fokos vizet tud adni a zuhanyzáshoz. (A kijövő víz egyenletes hőmérsékletű, tehát nem változik bosszantóan mint a közönséges átfolyós rendszerű gázos kazánoknál). Ha nem hűlt le a víz benne 20 fokra, természetesen a fűtési idő rövidebb.

Ez nagyon jó idő, hiszen a 12 kW-os kazán 10 perc alatt nem a teljes 184 liter vízmennyiséget fűti fel, csak a tároló felső részét, ahonnan jön a melegvíz. Ebben hasonlít a rétegtárolókhoz.

Tapasztalat 2:
A házban a melegvíz használati szokásainkat és az építés utáni piaci fejleményeket figyelve, valószínűleg nem fogok mostanában napkollektort (melegvíz előállítás) felszerelni, mert a majd két éves átlagban évi 120 m3 gázt használok fel melegvíznek, ami kb. 120*150 Ft/év. A tapasztalatok szerint ennek kb a 60%-a váltható ki napkollektoros rendszerrel. Beruházási igénye viszont a meglevő szolár tartály és már beépített napkollektor melegvíz vezeték mellett is 200 eFt felett van. Így a megtérülésem jóval tíz év felett lenne. (Nem számoltam az esetleges állami támogatással, ami meglehetősen bizonytalan és a már beépített elemekre nem lenne igénybe vehető)

Ha ennél jóval nagyobb a havi melegvíz igényed, persze neked más a helyzeted.

Mai eszemmel (2012.12.30) most úgy látom, hogy egy passzív, vagy nagyon leszigetelt ÚJ ÉPÍTÉSŰ ház esetében nagyon meggondolandó a napelem és hőszivattyú alkalmazása a (padló)fűtés és használati melegvíz előállításra. A három évvel ezelőtti állapothoz képest örvendetesen csökkent mind a hőszivattyúk, mind a napelemek ára. Szvsz. ennek a rendszernek több előnye van a gázos rendszerrel szemben:
- a mostani legegyszerűbb lev/víz hőszivattyús rendszerek már biztosan tudnak 3-as feletti COP-t szezon átlagban (Seasonal Performance Factor). Tehát a nyáron megtermelt és a villamos hálózatba betáplált villamos energia legalább háromszorosát tudod télen fűtésre felhasználni.
- nincsenek meg a gáznál levő egyszeri/állandó költségek (bevezetés, tervezési díjak, havi 1000 Ft körüli rendelkezésre állási díj, éves kazán és kéményseprő karbantartások)
- nincs kémény
- a hőszivattyúval hűteni is lehet nyáron (nekem éppen nem kellett, mert 25 fok fölé nem ment a két nyáron a benti hőmérséklet, de lehet, hogy valaki 23 fokot szeretne nyáron)

Szóval nagyon meggondolandó ez az alternatíva is egy hozzáértő épületgépésszel végigszámolva.

Javaslom az index fórum megfelelő rovatait is böngészgetni, ha még nem tetted volna.
forum.index.hu/Article/showArticle?t=9115542
forum.index.hu/Article/showArticle?t=9055259&la=123072965
forum.index.hu/Article/showArticle?t=9084059&la=123073981

De szvsz mindenképpen a hőszigetelésre és a megfelelő minőségű nyílászárókra kell költeni, aztán a gépészetre.
(Most pl. süt a nap kint, tegnap és ma sem kellett bekapcsolnom a gázkazánt, pedig éjszaka -5-7 fok volt és most is az árnyékos helyeken még van)

kjapp · https://napfenyesblog.wordpress.com/ 2012.12.30. 11:55:47

pontosítás:

-5-7 fok volt és most is az árnyékos helyeken még fagy van

A melegvíz tartályban nem egy állandó hőmérsékletet tartok, hanem akkor kapcsolom be a melegvíz előállítást, amikor az kell. Ha állandó hőmérsékletet tartanék a tartályban (pl 45-48 fok), akkor persze AZONNAL van melegvíz, de van egy icipicit nagyobb hőveszteség a tartályból, ami persze télen nem veszteség, mert ez is házat fűti.

Vehicular cyclist 2012.12.30. 12:40:37

@kjapp: Nagyon köszönöm!

A gázkazán a tároló felső fűtőkörébe van bekötve, vagy ennek nincs jelentősége a víz "rétegződése" szempontjából? A rétegtárolók azt hiszem a tetejét kezdik melegíteni és onnan haladnak lefelé. Amíg nincs napkollektor, lehet, érdemesebb a felső fűtőkörbe kötni a gázkazánt?

kjapp · https://napfenyesblog.wordpress.com/ 2012.12.30. 13:06:52

Felülre van kötve, a felső részt melegíti (itt 'rétegződik' a melegvíz) ezért ad ki nagyon rövid idő után melegvizet.

De szerintem a két fűtőkör különbözik egymástól (fűtőközeg, nyomás),lehet hogy eleve a felsőbe érdemes/lehet csak a kazánt bekötni.

Vehicular cyclist 2012.12.30. 19:20:37

Láttam már olyan vázlatrajzot, ahol a gázkazánt inkább kiegészítőnek használták és elsősorban a napkollektor energiáját akarták hasznosítani. Ebben a megoldásban a kollektor volt felülre kötve, és a gázkazán (vagy más kazán) alulra.

Logikusnak tűnik a megoldásod, amíg nincs kollektor.

Üdv
vehicular

P160.jpg

Hegedűs Attila építészmérnök,
passzívház tervező blogja az
energiahatékony építés, felújítás
lehetőségeiről.

A mai világban az energiatudatos
gondolkodásmód megkerülhetetlen. 
Ebből a megközelítésből az alacsony
energiaigényű épületek, a passzívházak
a jövő épületei a mában.

További információk a szerzőről
Elérhetőség

Címkék

(x) (11) 100 lakásos passzívház (2) 1x1 (7) 2010/31/EU (5) 2020 (6) 2030 (2) ablak (22) ablak beépítés (7) AIDA project (3) ajánlás (7) aktivház (8) alapok (28) árnyékolás (13) beharangozó (5) beszámoló (9) blogról (6) blower-door teszt (2) COP (2) darmstadt (3) dunakeszi (4) elvek (22) energiafüggőség (2) energiagyűjtő fal (3) energiaigény (13) energiatudatosság (22) epitemahazam (17) épületgépészet (18) esztétika (4) évforduló (3) falszerkezet (7) fázisváltó anyag (3) felújítás (11) fenntarthatóság (4) free cooling (2) fűtés (12) gazdaságosság (18) glassX (2) gyárlátogatás (2) hmv (2) hőcserélés (5) hőhíd (4) hőnyereség (4) hőszigetelés (17) hőszigetelő zsaluelem (3) hőszivattyú (3) hőszükséglet (6) hőtárolás (8) interjú (5) ismétlés (6) jogszabaly (5) Kardos Labor (5) képzés (7) kérdezz-felelek (5) kiviteli terv (4) Knauf Insulation (8) komfort (7) konferencia (10) követelmények (13) közel nulla energiafogyasztás (6) légfűtés (2) légtömörség (11) lélegző fal (3) megtérülés (5) megújuló energia (7) minősítés (9) minősített passzívház (3) nap energia (3) nem lakóépület (3) nyáron (6) nyílt nap (7) ökoklikk (6) ökológia (21) ökológiai lábnyom (2) oktatás (2) oldal ajánló (2) összefoglalás (11) passzívház (64) passzivhaz epitkezes elso kezbol (14) peremszigetelés (4) phi (4) phpp (8) primerenergia (4) pro/kontra (8) rákosliget (13) REC (2) szabad hűtés (2) szabályozás (4) szada (4) szakszavak (2) szálas hőszigetelés (3) számítás (3) szellőztetés (22) szigetelési program (2) színes (16) szoláris (8) tájolás (7) talajkollektor (2) talajszonda (2) társasház (6) termékismertető (2) tervezés (15) tervismertető (18) tévhitek (7) tudatosság (6) tulajdonosi tapasztalat (12) utólagos hőszigetelés (8) üvegezés (3) üzemeltetés (10) U érték (5) vendégposzt (6) Címkefelhő

Kommentek

Partnerek

paosz250.jpg

phm_logo_250.jpg

ef_logo_felirattal_250.gif

Greenfo_uj_banner_250x55.jpg

Banner_cheph_k250.png

Creative Commons Licenc
Kapcsolat Email Hegedûs Attilának design:ekome
süti beállítások módosítása