A napenergia betárolása; építtetői, kivitelezői tapasztalatok;
passzívházak és az itthoni valóság közötti szakadék
Idén is a Francia Intézet adott helyt a Passzívházak és Energiahatékony Épületek szakmai konferenciának. Az egész napos program és az összes előadás teljes ismertetésére nem, de pár fontosabb, a szélesebb közvélemény számára is érdekes gondolat kiemelésre vállalkozom. A konferenciát a Green Press rendezte.
• Az egyik felvezető előadásban Albert Dubler, az Építészek Nemzetközi Szövetségének (UIA) az elnöke az építészek véleményformálásban vezető szerepét és társadalmi felelősségét hangsúlyozta. Véleménye szerint a válságból való kiutat a folyamatos továbbképzések, a civil mozgalmak és a társszakmákkal való szorosabb együttműködés, együttgondolkodás jelentheti. Azt hiszem ez a fajta hozzáállás a passzívházakkal foglalkozó szakemberek között talán az átlagosnál jobban jelenleg is előtérben van. Felelősségteljes az az építészet, ami energiahatékony, kerüli az ártalmas anyagok használatát és követi a tudomány fejlődését.
Sugárzó energia
• A külföldi vendégelőadók közül említést érdemel még Martin Rührnschopf, bécsi építész, aki a napsugárzásban lévő potenciál nagyságára hívta fel a figyelmet.
A földre érkező napenergia közel hétezerszerese az emberiség teljes energiaigényének!
(Az ábrán a vízszintes felületre érkező napenergia intenzitása - kWh/m2/év)
Előadásában a napenergiának az épület hőtároló tömegébe történő betárolását és annak lehetőségeit fejtegette, saját megvalósult épületeinek a példáján keresztül. Érdekes volt látni, hogy könnyű (fa) határolószerkezetes épületek esetében erre a célra külön hőtároló falakat, illetve az épület födém- és padlószerkezeteit használták.
Ezek mellet külön figyelmet fordítottak arra, hogy ahol csak lehetőség volt helyi, vagy helyben könnyen elérhető, környezetbarát anyagokat használjanak (vert fal, vályogvakolat, szalma szigetelés, stb.) Előadásában hangsúlyozottan kitért arra, hogy a költségek csökkentésének egyik első lépése a letisztult épülettömeg megtalálása.
Tapasztalatok
• Felhasználói és kivitelezési benyomás témájával két előadás is foglalkozott:
Elsőként a blogon már visszatérő vendég, a Felsőörsi passzívház tulajdonosának beszámolóját hallhattuk, saját indíttatásukról és személyes benyomásaikról.
Erről az épületről, és az elhangzott gondolatokról szól a Miért építettem passzívházat? címre hallgató 2 részes cikkünk, így most csak a legfontosabb felvetésit ismertetem.
Mik a passzívház építése mellett szóló legfontosabb érvek?
- Már a tervezés kezdeti fázisában is pontos információk állnak rendelkezésre az épület várható fűtési, üzemeltetési költségeiről.
- A kiegyenlített, folyamatos szellőztetés hatására kiemelten jó a levegőkomfort.
- A magas energetikai minőség miatt egyenletes a belső hőmérsékleti elosztás.
• Boros Károly kivitelezési ismereteinek (hibák feltárása, kijavítása, elkerülése) megosztása mellett felhívta a figyelmet néhány érdekes összefüggésre is. Az épületek kiemelten jó zajszigetelési minősége miatt a belső zajforrások jelentősége felerősödik. A lakás belső 'csendje' miatt így például a csatorna ejtővezetékek hangszigetelésére, elfalazására is figyelni kell.
Saját tapasztalata szerint egyértelmű, hogy passzívházak esetében különösen igaz, hogy a problémákat nem a kivitelezés alatt kell megoldani, azokra már a tervezés ideje alatt megoldásokat kell találni. A jó tervezés a minőségi megvalósulás alapja, azon a kivitelezés alatt már csak rontani lehet. Jelentős probléma, hogy az építtetők a valós döntéseket későn - a beruházás előrehaladott stádiumában - hozzák meg, holott a jelentős, költségek alakulására kiható lépésekben mennél előbb, az előkészítés, a tervezés során kell elhatározásra jutni.
Szabályozási gondok, lemaradások
• Benécs József előadásában kitért a honi, hatályos energetikai szabályozás által megkövetelt valamint a PHPP - a passzívházak méretezésére szolgáló program - számítás közötti szakadékra. Ez a szemléletbeli és elvi eltérésekre is visszavezethető különbözőség ezért káros, mert nagy mértékben nehezíti a hagyományos épületek és a passzívházak energetikai jellemzőinek a valós összehasonlítását.
• Horváth Tamás építész a magyarországi építőipar teljesítménye és a szabályozási környezet jelentős elmaradását hangsúlyozta a környező országokhoz képest. Elmondása szerint jó ütemben halad a passzívház kivitelező szakember - minőségi építőmester - képzés Ausztriai és itthoni elindítása.
• Nagy Csaba a budapesti 100 lakásos passzív társasház terveit és a beruházás-előkészítés aktuális állását ismertette. A tervezés lezárult, jelenleg a közbeszerzés alatt áll az épület, és jó esély van rá, hogy az önkormányzati beruházás végül megvalósulhat.
• Szekér László előadásában az első itthoni, passzívház elvek szerint készül iskolabővítést mutatta be. Erről bővebben a passzívház nyílt napokkal kapcsolatos bejegyzésben írunk, tekintettel arra, hogy az épület ekkor bemutatásra kerül.
• További előadások szóltak még többek között itthon is elérhető, passzívházakba is alkalmas gépészeti rendszerek bemutatásáról, illetve felvillantás szinten megismerkedhettünk tervezés alatt álló passzívházakkal is.
Külső képek forrása: ki.oszk.hu, agnitio2000.hu és Green Press
Ha tetszett a bejegyzés csatlakozz a Facebook csoportunkhoz!
Még több energia, még több tudatosság, még több építészet!
