Mitől függ a fűtésszámlánk?

Lassan véget ér a hideg és apránként elfelejthetjük a magas fűtésszámlákat is. Ezzel együtt eljön annak is az ideje, hogy tudatosan készüljünk a következő télre.

CM-605-400.jpg

Lakásunkban a külső időjárástól függetlenül közel egyenletes, komfortos hőállapotot szeretnénk biztosítani.  Akkor lesz a belső térben egyenletes a hőmérséklet, ha a bejutó és a távozó (hő)energia nagysága azonos. Ahhoz tehát, hogy tudjuk, mennyit kell fűtenünk, ismernünk kell azt is, hogy hol és milyen módon távozik a ’meleg’. Ha átlátjuk a veszteségek képződésének módját és a mögöttes összefüggéseket könnyebben tudunk választ adni a címben feltett kérdésre is.

EnergyLoss-275.pngA veszteség jelentős része a lakótér külső határoló szerkezetein keresztül, hőátadás formájában távozik.
Ennek nagysága függ a felület nagyságától, a szerkezet hőszigetelési képességétől (ezt az értéket hivatalosan hőátbocsátási tényezőnek - U érték - hívjuk), a külső-belső hőmérséklet különbségtől és a rendelkezésre álló idő hosszától.

Lásd még: Hőszigetelések

 
A veszteség másik, igen jelentős részéért a szellőztetés felel.
És itt most nem csupán az ablaknyitás során távozó meleg levegő elvesztésére kell gondolni, hanem ide tartozik a rejtett réseken, tömítetlenségeken keresztül létrejövő lég, és ezzel együtt energiavándorlás is. Ezek nagysága sem becsülendő le, nagy általánosságban elmondható, hogy ez felel a fűtési veszteségek közel egyharmadáért.

 

Új építkezés estén persze könnyebb dolgunk lehet, hiszen akkor – megfelelő odafigyelés mellett – kihatással lehetünk az épület egészének méretére, a lehűlő felületek kialakítására, sőt azok hőszigetelési képességét is egyszerűbben tudjuk befolyásolni. Megfelelő kialakítás mellett a kontrollálatlan légcsere is jelentősen csökkenthető.

Lásd még a szellőztetéssel kapcsolatos bejegyzéseket

De meglévő épület vagy lakás esetében is van jó néhány lehetőség a beavatkozásra:

Tipp: - A határoló szerkezetek hőszigetelési képessége utólagos hőszigeteléssel illetve hatékonyabb nyílászárók beépítésével növelhető.

Tipp: - Ablakcsere - vagy az ablakok megfelelő utólagos tömítése - a kontrollálatlan légcsere minimalizálásán keresztül is segíti a veszteségek csökkentését. Hasonló szerepe lehet az átgondol (rendszeres, rövid ideig tartó, de lökésszerű - kereszthuzat jellegű) szellőztetésnek is. Itt kell kiemelni, hogy bármilyen megoldást is választunk a szükséges friss levegő ellátást minden esetben biztosítanunk kell!

Az ablakok belső komfortban játszott kiemelt szerepéről szól az Ablak és a hőkomfort c. bejegyzésünk

heating275.jpg

Tipp: - A belső meleg csökkentésével, a hőfok szabályozás alakításával (pl. hűvösebb hőmérséklet éjszaka, illetve amikor nem tartózkodunk otthon), a hőfokkülönbség alacsonyabb szinten tartásával is elősegíthetjük a hőveszteség redukálását.
 

A veszteségek harmadik megemlítendő csoportja fűtő berendezésünk és gépészeti rendszerünk kialakításával kapcsolatos. Jó, ha tudjuk, hogy hőtermelő berendezésünk is csak részben képes hasznosítani az energiahordózó energiatartalmát, és ezt konkrét fűtési rendszerünk adottságai, esetleges hibái tovább ronthatják.
 

Tipp: - Fűtéskorszerűsítés vagy új beruházás esetén érdemes odafigyelni a mennél hatékonyabb berendezés kiválasztására és racionális rendszerkiépítésére. Üzemeltetés során sem szabad elfeledkezni a rendszeres karbantartásról, hiszen ennek hiányában a hatékonyság jelentősen romolhat is.


Amikor fűtési igényünket vesszük számba, ne feledkezzünk el lakóterünk lehetséges hőnyereségi forrásairól sem. Ezek közül a legfontosabb a napenergia, ami a homlokzati nyílászárókon keresztül a lakótérbe jut.

Tipp: - A napenergia hasznosulásának hatékonysága függ az üvegszerkezet milyenségétől, tájolásától, benapozottságától, árnyékoltságától. Nyílászáró vásárlás esetén ezen szempontokra is érdemes odafigyelni.

Erről szól bővebben A legdrágább és leggyengébb láncszem? c. elemzésünk 

Fűtési idényben jelentős energianyereséget jelenthet a háztartásban alkalmazott egyéb (elektromos) berendezések és a benntartózkodó emberek által termelt és leadott hő.

Tipp: - Hívjunk vendégeket, kínáljuk őket finom ételekkel, italokkal. Az általuk termelt és leadott meleg is csökkenti fűtési számlánkat és közben még jól is érezzük magunkat. :-)

Összességében elmondható, hogy alacsonyabb fűtésszámlánk érdekében első körben a jelentkező veszteségek redukálására érdemes fókuszálni. A hőnyereségek növelése is szempont lehet (pl. nagy üvegfelület által), de esetükben óvatosabban kell eljárni, tekintettel arra, hogy azok a nyári időszakban is hőforrásként működhetnek. Ekkor azonban már ellentétes lehet az általuk előidézett hatás, hiszen akár túl is melegíthetik a lakóteret.

 

A borító kép Candace Meyer fotója.
További illusztrációk forrása: 1, 2. Az írás az ökoklikk.hu oldalon jelent meg.

Ha tetszett a bejegyzés csatlakozz hozzánk a Facebook-on is! 
Még több energia, még több tudatosság, még több építészet! 
 

 

2013.04.04. 08:35 | h.e.g.a | 17 komment

Címkék: fűtés gazdaságosság ökoklikk U érték

A bejegyzés trackback címe:

https://holnaphaz.blog.hu/api/trackback/id/tr115190710

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

m_balage 2013.04.04. 14:32:33

a redőny! az nagyon-nagyon sokat segít, úgy vettem észre...

lavór 2013.04.04. 15:41:09

@m_balage:

És a pénz. :) Mert a holnap háza sem épül ingyen.

"A belső meleg csökkentésével, a hőfok szabályozás alakításával (pl. hűvösebb hőmérséklet éjszaka, illetve amikor nem tartózkodunk otthon), a hőfokkülönbség alacsonyabb szinten tartásával is elősegíthetjük a hőveszteség redukálását"

Azért erről kéne némi számítás, hogy milyen körülmények között éri meg. Ha hagyom kihűlni a lakást, bizony a visszafűtés nem olcsó.

Acmee 2013.04.04. 16:01:32

Számoljunk egyet, hogy az "áldott" benapozottság, téli időszakban napos órák száma vs. a nagy üvegfelületek által elszúrt szigetelőképesség milyen relációban áll egymással? Egy 30cm-es falazat ~0,4-0,5 k (U) értékkel bír, míg a - megfizethető - nyílászárók 1,1-el. Duplája.
Amennyiben 1700 órával számolunk, úgy kb. 17 napsütéses nap jön ki egy fűtési szezonra. Hol van a "breakpoint", amelynél már megéri növelni az üvegfelületet a szigetelőképesség kárára?

Más: Ki fogja végre megtanítani a redőnyösöket, hogy a redőnyt nem a lehető legközelebb az ablakhoz szereljük, hanem a külső falsík felé lehető legjobban kitolva. Minél több a levegő az ablak és a redőny között, annál jobb lesz a szigetelés. Ne felejtsük, amikor villanyt kapcsolunk, azonnal "sűrűre" kell engedni a redőnyt, mivel a - falhoz képest - rossz szigetelésű nyílászárón rengeteget tud segíteni a redőny és az ablak közé szoruló levegő.

Posztoló: Szerintem inkább gyakorlati tanácsokkal kellene operálni, nem általános dolgokat leírni, amely majdnem józan paraszti ésszel is kitalálható.

h.e.g.a 2013.04.04. 16:02:14

@lavór: 'Ha hagyom kihűlni a lakást, bizony a visszafűtés nem olcsó.'

Ez így van a visszafűtéshez - a szinten tartáshoz képest - többlet energiára lesz szükség.
Azonban mivel a mindenkori hőveszteség a külső-belső hőmérséklet különbség nagyságától függ, az össz hőveszteség - és ezzel párhuzamosan az azt pótolni hivatott fűtés - mégis kevesebb lesz hiszen alacsonyabb eltérést kell áthidalni.

Acmee 2013.04.04. 16:06:15

@lavór: Egy általános háztartásban egy napon belüli fűtéscsökkentést nem érdemes 18 fok alá vinni (tehát 3-4fok csökkentés...), mivel ennyit az épület még - majdnem - saját hőtehetetlenségéből is "átrepül". Hosszabb időszak esetén (>=1-2hét) 14-16Cfok környékére érdemes fűteni, 1 hónapnál hosszabb időszak esetén érdemes csak ez alá menni, de 10Cfok alá semmiképp sem ajánlott a lokális fagyveszély elkerülése érdekében. Ezeket az értékeket a gépészeti tudomány mondja, nem csak a saját véleményem.

Remélem segítettem :-)

lavór 2013.04.04. 16:10:37

@Acmee:

Köszi. Egy fűtési szezonban kipróbáltam, hogy alacsonyabbra veszem a fűtést éjszakára és amikor nem vagyok otthon. Nem vettem észre komolyabb megtakarítást, mintha állandó hőfokon tartottam a lakást. De biztos van rá példa, hogy jelentős különbség jön ki.

h.e.g.a 2013.04.04. 16:11:48

@Acmee:
'Hol van a "breakpoint" ...'
Nagyon jó a kérdés. Ezt épületekre egyedileg lehet meghatározni, hisz nagyon sokismeretlenes az egyenlet (tájolás, árnyékolás, a többi szerkezet milyensége, stb.)
Kb. erről született korábban egy poszt: holnaphaz.blog.hu/2012/01/03/a_legdragabb_es_a_leggyengebb

'Szerintem inkább gyakorlati tanácsokkal kellene operálni ...'
Mint például?
Ez egy 'általános' poszt aminek a célja az összefüggések bemutatása. Akit a részletek jobban érdekelnek, a linkeken elindulva találhat további részleteket.

Acmee 2013.04.04. 19:56:43

@lavór: Őszintén? Nem is fogod tudni tapasztalati úton kimutatni. Mivel a házak egytől egyig ki vannak téve az időjárásnak, így eléggé nehéz lenne két nap ugyanolyan körülményeket létrehozni. Fújt a szél (nem gyengén befolyásolja az un. filtrációs szellőzést), sütött a nap, volt-e hó (nem kicsit tudja szigetelni a tetőt), stb. Gyakorlatilag laboratóriumi körülmények között igazolható az ilyen jellegű megtakarítás.
Ennek ellenére ott van az, csak mérhetetlen, pont a fentebb felsorolt körülmények miatt.

Acmee 2013.04.04. 20:10:03

@h.e.g.a:

Ne bonyolítsuk túl, úgy tényleg számíthatatlan :-)

Amint rendbe teszem a gépem, felrakom a hőtechnika számító programom és elvégzek egy szimulációt. Adott egy helyiség, minden paramétere ugyanaz, egyedül a nyílászáró mérete változik. Mivel a program részletezi az egyes hőnyereség és -veszteség értékeket, így az egyik helyiség veszteségéből és nyereségéből levonva a másik helyiségre eső nyereséget és veszteséget, számítható a nyílászáról méretkülönbségéből adódó változás a veszteségen és nyereségen.
Nem számolunk sem gondosabb gazdával, sem jobb épülettel, tájolással, stb. Csak a száraz tények.

"Mint például?"

Lásd Lavórnak címzett kommentjeim...

h.e.g.a 2013.04.04. 20:53:13

@Acmee: 'Adott egy helyiség ...'
Vagyis készítesz egy egy helyiséges épületet, erről beszéltem. Függően attól, hogy mekkorák a felületek, milyen g és U értékeket veszel figyelembe, milyen üveg/tok arányt, milyen a nyílás(ok) tájolása stb. megkapod az erre vonatkozó konkrét eredményt. Ebből még nem tudsz egy általános választ adni a kérdésre, mert függően a bemenő paraméterektől, a végeredmény is eltérő lesz.
Mindettől függetlenül - mint mondtam - a kérdésfeltevés nagyon jó. Azonban az optimum ('breakpoint') nem csak attól függ, hogy a hideg de napos téli időben mennyi a nyereség/veszteség arány, hiszen nem feltétlen ez az időszak lesz 'csak' a mérvadó (és most itt nem is a nyárra gondolok, amikor a nagy üvegfelület a túlmelegedés kapcsán okozhat problémákat.) Általában kedvezőtlenebb eredményt ad a kevésbé hideg, de felhős időszak, ami akár több napig (+éjjel) is elhúzódhat. Ilyen esetben viszont az üvegfelület 'napcsapdaként' nem tud működni, így jelentősen megnöveli a veszteségek mértékét.
Szóval nem bonyolítom túl, de tényleg összetett. És akkor még a költség paraméter figyelembe sem vettük ... :-)

lavór 2013.04.04. 21:04:15

@Acmee:

Háááááát... Ami nem kimutatható, az számomra nincs is.
Emellett mindegy, mennyit költünk szigetelésre, az energiaárak emelkedése meghaladja a beruházás és az esetleges spórolás árát. "Gyakorlatilag az egyszer csak" kategóriába helyezve a beruházás megtérülését.
A méregdrága korszerűnek mondott építőanyagok ára is súrolja a csillagos eget, holott egy normálisa kivitelezett, szigetelt alapra a vályogtégla
olcsó és jó szigetelőképességet biztosítana.
Jártamban-keltemben nézegetvén az új építésű társasházakat azt látom, hogy betonrengeteget építenek nagy habitussal. Nagy ritkán készülnek téglából. Modern kori lakótelepek. Olcsó, de legalább rossz.

Acmee 2013.04.04. 22:25:28

@h.e.g.a:

Az előző kommentemben pont ezt írtam:

Tökugyanolyan paraméterek, tájolás, felületek, benapozás, napos órák száma, minden ugyanaz a két helyiségben, egy különbség: A nyílászáró mérete (mivel százalékban kell megadni a tok/üveg arányt, árnyékolás (külső/belső, letakart százalék), minden paraméter meghatározható, így - arányaiban - ugyanarra állítható mindkét esetben) különböző.

Én ilyen szempontból szolárpaneles vagyok, jobb a hőelosztás (É-i nem "hideg", D-i nem "túl" meleg, bár mesterséges szellőzéssel megoldható ez is (csak némi villanyba kerül...), jobban szabályozható (észrevétlenebbül, nem kell árnyékolgatni, zavarni a kilátást). Pufferrel tárolod éjjelre, amit fűthetsz vegyeskazánnal is, így erősen csökkentve a költséget.

Amennyiben gondolod, mehetünk számokra is :-)

Acmee 2013.04.04. 22:27:04

@lavór:

Ajánlott cikk:

Kőmíves Kelemen tollából, jól mutatja a fűtési módok közti különbséget, nem egy "extra" házon:

mekk-elek.blog.hu/2013/04/03/1x1_mivel_erdemes_futeni

lavór 2013.04.05. 06:19:34

@Acmee:

Valahol ez is egy elméleti számítás... vagy kijön, vagy nem. Na de majd csak rájön az emberiség rettentő mai tudásával, hogy elég régen nem felfelé, hanem lefelé kéne építkeznie. Bár a világot nem az ésszerűség mozgatja, a profit. Az energiaszektorban sincs másként.

h.e.g.a 2013.04.05. 17:02:24

@lavór: 'Emellett mindegy, mennyit költünk szigetelésre, az energiaárak emelkedése meghaladja a beruházás és az esetleges spórolás árát.'
Ebben nagyon tévedsz! Ez ügyben javasolom, olvasd el a 'Milyen vastag legyen a hőszigetelés?' c. bejegyzést (holnaphaz.blog.hu/2012/04/18/milyen_vastag_legyen_a_hoszigeteles) mert abban 'egy picit' utánajártam annak, hogy a különböző falszerkezeten az eltérő vastagságú hőszigetelések mennyi idő alatt térülnek meg, illetve hosszabb időtávban melyik az az szint, ami a beruházás és az üzemeltetés összességében a legkedvezőbb.

Egy mondatos konklúzió: '(...) az elvi passzívház szintű falszerkezet (U=0,15 kWh/m2év) kb. 15 éves távlatban mindenfajta viszonyítás mellett optimálissá válik.'

lavór 2013.04.05. 17:13:07

@h.e.g.a:

Hát igen, meg kell győzni valahogy az embereket, hogy sok pénzt elköltsenek. Aztán ha mégsem, akkor ki fog 15 év múlva pereskedni? :)

kjapp · https://napfenyesblog.wordpress.com/ 2013.04.05. 18:28:29

@lavór: ...A méregdrága korszerűnek mondott építőanyagok ára is súrolja a csillagos eget, holott egy normálisa kivitelezett, szigetelt alapra a vályogtégla
olcsó és jó szigetelőképességet biztosítana...

Közkeletű városi legenda, de sajnos műszakilag (hőátbocsátás számítással) nem lehet alátámasztani. Talán nem véletlen, hogy a vályogházakban lakók mind téglaházakba vágytak (én is) és építettek is amikor szétdöntötték a régit, és eszükbe sem jutott visszavágyni oda.

P160.jpg

Hegedűs Attila építészmérnök,
passzívház tervező blogja az
energiahatékony építés, felújítás
lehetőségeiről.

A mai világban az energiatudatos
gondolkodásmód megkerülhetetlen. 
Ebből a megközelítésből az alacsony
energiaigényű épületek, a passzívházak
a jövő épületei a mában.

További információk a szerzőről
Elérhetőség

Címkék

(x) (11) 100 lakásos passzívház (2) 1x1 (7) 2010/31/EU (5) 2020 (6) 2030 (2) ablak (22) ablak beépítés (7) AIDA project (3) ajánlás (7) aktivház (8) alapok (28) árnyékolás (13) beharangozó (5) beszámoló (9) blogról (6) blower-door teszt (2) COP (2) darmstadt (3) dunakeszi (4) elvek (22) energiafüggőség (2) energiagyűjtő fal (3) energiaigény (13) energiatudatosság (22) epitemahazam (17) épületgépészet (18) esztétika (4) évforduló (3) falszerkezet (7) fázisváltó anyag (3) felújítás (11) fenntarthatóság (4) free cooling (2) fűtés (12) gazdaságosság (18) glassX (2) gyárlátogatás (2) hmv (2) hőcserélés (5) hőhíd (4) hőnyereség (4) hőszigetelés (17) hőszigetelő zsaluelem (3) hőszivattyú (3) hőszükséglet (6) hőtárolás (8) interjú (5) ismétlés (6) jogszabaly (5) Kardos Labor (5) képzés (7) kérdezz-felelek (5) kiviteli terv (4) Knauf Insulation (8) komfort (7) konferencia (10) követelmények (13) közel nulla energiafogyasztás (6) légfűtés (2) légtömörség (11) lélegző fal (3) megtérülés (5) megújuló energia (7) minősítés (9) minősített passzívház (3) nap energia (3) nem lakóépület (3) nyáron (6) nyílt nap (7) ökoklikk (6) ökológia (21) ökológiai lábnyom (2) oktatás (2) oldal ajánló (2) összefoglalás (11) passzívház (64) passzivhaz epitkezes elso kezbol (14) peremszigetelés (4) phi (4) phpp (8) primerenergia (4) pro/kontra (8) rákosliget (13) REC (2) szabad hűtés (2) szabályozás (4) szada (4) szakszavak (2) szálas hőszigetelés (3) számítás (3) szellőztetés (22) szigetelési program (2) színes (16) szoláris (8) tájolás (7) talajkollektor (2) talajszonda (2) társasház (6) termékismertető (2) tervezés (15) tervismertető (18) tévhitek (7) tudatosság (6) tulajdonosi tapasztalat (12) utólagos hőszigetelés (8) üvegezés (3) üzemeltetés (10) U érték (5) vendégposzt (6) Címkefelhő

Kommentek

Partnerek

paosz250.jpg

phm_logo_250.jpg

ef_logo_felirattal_250.gif

Greenfo_uj_banner_250x55.jpg

Banner_cheph_k250.png

Creative Commons Licenc
Kapcsolat Email Hegedûs Attilának design:ekome
süti beállítások módosítása