banner120240.png

A napenergia hasznosítása

Aktív és passzív módszerek

solar-aktivhaz.jpg

Az épületek energiaigényének leszorításában a napenergia mennél nagyobb hasznosításának komoly szerepe van. Ha az eltérő módszerekre gondolunk alapvetően két út kínálkozik.

Aktív megoldásról akkor beszélünk, amikor épületgépészeti rendszerek segítségével használjuk fel az napenergiát. Gondolhatunk itt a napkolektorokra, amik az épület melegvízkészítési és/vagy fűtési rendszereit segíthetik, vagy a napelemes áramtermelés utóbbi időben megfigyelhető egyre jelentősebb előtérbe kerülésére.

A passzív hasznosítás keretében viszont arra törekszünk, hogy a napenergia minden fajta gépészeti berendezés és külső energiaforrás nélkül, 'csupán' az épületszerkezetek 'normál' működése keretében hasznosuljon. Kis leegyszerűsítéssel a passzívház kialakítás egyik alapja is ennek elősegítése - gondoljunk csak a tájolás, a benapozás, az árnyékolás kérdéseire, vagy az ablakok és az üvegezés kiemelt szerepére.

Jól látható, hogy a két megoldási út miben különbözik, de azt se feledjük el, hogy jópár hasonlóság is megfigyelhető. Tekintettel arra, hogy a napenergia nem mindig akkor áll rendelkezésünkre, amikor arra szükségünk van, ezért minden esetben fontos kérdés a sugárzási energia begyűjtése mellett a pillanatnyilag felhasználásra nem kerülő energiatöbblet tárolásának és későbbi célba juttatásának a kérdése is.

ap.jpg

A folyadékkal működő kollektoros hasznosítás esetén a leggyakoribb megoldás egy megfelelő méretű (családi ház léptékben több száz vagy ezer literes), szigetelt tartály alkalmazása. A napelemek által szolgáltatott villamos energiát (egyenáram) legegyszerűbben akkumulátorokban tárolhatjuk. A gyakorlatban a jelenleg még nem kellően hatékony akkumulátor-technika miatt a hálózatba táplálás terjedt el (,hogy ezzel a pillanatnyi termelés és fogyasztás közötti eltérés problémahalmazát a központi villamos hálózatra toljuk át).

Passzív rendszerek esetében is foglalkozni kell a többlet sugárzási energia tárolásának és későbbi visszasugárzásának kérdéseivel és itt jön képbe a szintén már korábban is taglalt hőtároló tömeg és annak szerepe. Miről is van szó?

 

Az egész működési elv alapja az üvegház-hatás

Az üvegszerkezetek átengedik a Napból érkező rövidhullámú sugárzást. Az épület belső szerkezetei (padlók, falak) elnyelik ezt az energiát, felmelegednek és ennek hatására fűtik a helyiség levegőjét. Ha a hőtároló tömeg megfelelően nagy, akkor a szerkezetek puffer tárolóként működnek és az elnyelt energiát időben elnyújtva adják át. Alapelvként kimondható, hogy a sugárzási energia megfelelő passzív hasznosításának az elégséges hőtároló tömeg az egyik alapfeltétele. Enélkül a helyiségbe bejutó sugárzási energia vagy túlmelegedést okoz, vagy a lakói védekező reakció (sugárzás kirekesztése árnyékolással, vagy a többlet hőnyereség kiszellőztetése) hatására 'elvész'.

Ha érdekel a hőtároló tömeg működése olvasd el ezzel foglalkozó bejegyzéseinket:
Hogyan működik a hőtárolás? - Homlokzati falak hőtárolása 
Padló és födémek hőkomfort befolyásoló szerepe

A passzív napenergia hasznosítását az épület megfelelő telepítésén, a tömör- és az üvegezett szerkezetek megválasztásán és az igényekhez igazodó méretű hőtároló tömegen felül egyéb, egyedi épületszerkezeti megoldásokkal - mint napterek, energiagyűjtő falak - is segíthetjük. Ezekkel foglalkozunk majd részletesebben következő bejegyzésünkben.

Ha tetszett a bejegyzés csatlakozz hozzánk a Facebook-on is! 

Még több energia, még több tudatosság, még több építészet.


Kiegészítés: Talán már triviális, de itt se feledjük megemlíteni, hogy amennyire kívánatos a passzív napenergia mennél hatékonyabb hasznosulása télen, annyira nem kívánatos ez nyáron. Ennek érdekében feltétlenül gondoskodni kell a hatékony árnyékolási és szellőztetési lehetőségek biztosításáról.

Kiegészítés 2: Azt se feledjük el, hogy nem mi és nem most találtuk fel a forróvizet. Őseink is ismerték és használták a környezetük adta lehetőségeket, így a legegyszerűbb példa a napenergia, passzív hasznosítására a hagyományos parasztház: A ház egyszerű, kompakt formájú, hogy minél kevesebb legyen a hővesztesége. A falazó-anyag (vályog) viszonyla jól szigetel, emellett jó a hőtároló képessége. A déli oldalon kialakított tornác, nyáron védi a falazatot a napsugaraktól, viszont télen, alacsonyabb napállásnál nem gátolja, hogy a nap sugarai felmelegítsék azt.

Kiegészítés 3: Tágabb értelemben a biomassza energetikai célú felhasználása, sőt a fosszilis energiahordozók elégetése is napenergia-hasznosítást jelent, más kérdés, hogy ezek nem a jelen, hanem a közelebbi vagy távolabbi múlt 'elraktározott' napenergiájának elhasználását jelentik.

Felhasznált fotók forrása: aktív-szolár ház Ausztriában, Szoláris építész alapjai

2014.01.09. 13:49 | h.e.g.a | 1 komment

Címkék: ablak szoláris energiaigény aktivház nap energia hőtárolás energiagyűjtő fal

A bejegyzés trackback címe:

http://holnaphaz.blog.hu/api/trackback/id/tr435748715

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Brendel Mátyás · http://ateistaklub.blog.hu/ 2014.01.09. 19:06:33

Akkor szóljatok, ha rentábilis, addig nem rezsicsökkentés!

banner_kozelnullaenergiaigenyu_2017_aprilis_logo.jpg

P160.jpg

Hegedűs Attila építészmérnök,
passzívház tervező blogja az
energiahatékony építés, felújítás
lehetőségeiről.

A mai világban az energiatudatos
gondolkodásmód megkerülhetetlen. 
Ebből a megközelítésből az alacsony
energiaigényű épületek, a passzívházak
a jövő épületei a mában.

További információk a szerzőről
Elérhetőség

Címkék

(x) (11) 100 lakásos passzívház (2) 1x1 (7) 2010/31/EU (5) 2020 (6) 2030 (2) ablak (22) ablak beépítés (7) AIDA project (3) ajánlás (7) aktivház (8) alapok (28) árnyékolás (13) beharangozó (5) beszámoló (9) blogról (6) blower-door teszt (2) COP (2) darmstadt (3) dunakeszi (4) elvek (22) energiafüggőség (2) energiagyűjtő fal (3) energiaigény (13) energiatudatosság (22) épületgépészet (18) esztétika (4) évforduló (3) falszerkezet (7) fázisváltó anyag (3) felújítás (11) fenntarthatóság (4) free cooling (2) fűtés (12) gazdaságosság (18) glassX (2) gyárlátogatás (2) hmv (2) hőcserélés (5) hőhíd (4) hőnyereség (4) hőszigetelés (17) hőszigetelő zsaluelem (3) hőszivattyú (3) hőszükséglet (6) hőtárolás (8) interjú (5) ismétlés (6) jogszabaly (5) Kardos Labor (5) képzés (7) kérdezz-felelek (5) kiviteli terv (4) Knauf Insulation (8) komfort (7) konferencia (10) követelmények (13) közel nulla energiafogyasztás (6) légfűtés (2) légtömörség (11) lélegző fal (3) megtérülés (5) megújuló energia (7) minősítés (9) minősített passzívház (3) nap energia (3) nem lakóépület (3) nyáron (6) nyílt nap (7) ökoklikk (6) ökológia (20) ökológiai lábnyom (2) oktatás (2) oldal ajánló (2) összefoglalás (11) passzívház (64) passzivhaz epitkezes elso kezbol (14) peremszigetelés (4) phi (4) phpp (8) primerenergia (4) pro/kontra (8) rákosliget (13) REC (2) szabad hűtés (2) szabályozás (4) szada (4) szakszavak (2) szálas hőszigetelés (3) számítás (3) szellőztetés (22) szigetelési program (2) színes (16) szoláris (8) tájolás (7) talajkollektor (2) talajszonda (2) társasház (6) termékismertető (2) tervezés (15) tervismertető (18) tévhitek (7) tudatosság (6) tulajdonosi tapasztalat (12) utólagos hőszigetelés (8) üvegezés (3) üzemeltetés (10) U érték (5) vendégposzt (6) Címkefelhő

Kommentek

Partnerek

paosz250.jpg

phm_logo_250.jpg

greenpressblog_250.jpg

ef_logo_felirattal_250.gif

Greenfo_uj_banner_250x55.jpg

Banner_cheph_k250.png

Creative Commons Licenc
Kapcsolat Email Hegedûs Attilának design:ekome