banner120240.png

Egy passzívházba kell fűtés?

Igen, a hazai éghajlat mellett mindenképpen. A fagymentesen tartáshoz valóban nem szükséges, azonban a komfortérzet biztosításához már elengedhetetlen valamilyen kiegészítő fűtés, bár ennek mértéke sokkal alacsonyabb, mint más épületeknél.

PH1x1-futes_605.jpg

Általános szabályként elmondható, hogy a passzívház fűtési energiaigényének 1/3-át a nyílászárókon át érkező napenergia, 1/3-át a személyek és berendezések hőleadása, 1/3-át pedig valamilyen hagyományos hőtermelő biztosítja.
A Holnapház és a Kardos Labor közös épületgépészeti cikksorozatának folytatása.

 

Milyen hőleadókat használnak egy passzívházban?

A légkezelő berendezés elosztó csőrendszerén keresztül

a fűtési energia egy része szétosztható az épületben, de szükséges lehet kiegészítő fűtés a tartózkodási célú helyiségekben. Ezt a megoldást akkor alkalmazzák, ha tisztán villamos fűtéssel működtetik az épületet.

csatlakozó bejegyzés: Mire elég a légfűtés?

Előnye a fajlagosan alacsony bekerülési költség és a karbantartás-mentesség, hátrányát - a relatíve magas fűtési számlát - viszont évtizedekig „élvezhetjük”.
Az előző megoldás kiegészítői lehetnek még elektromos fűtőpanelek, amelyek „viszonylag” olcsóak, viszont üzemeltetésük magasan a legdrágább.

Alkalmazhatóak radiátorok

- szokatlanul kis méretek szükségesek - de nem feltétlenül kell egy passzívházban az ablakok alá építeni őket, bárhol elhelyezhetőek. Hűtési feladatot a radiátorokkal nem tudunk ellátni, erre más megoldást kell választani (árnyékolástechnika, frisslevegő előtemperálás).

Padlófűtés,

amelynek hűtési célú felhasználása sem szentségtörés egy passzívházban.

Falfűtés,

amely tökéletesen megfelel a fűtési és a hűtési feladatokra is, bár sosem fogunk merni jó érzéssel egy tiplinek lyukat fúrni a falba. Későbbi lakás átrendezésnél az eltakarás egy szekrénnyel az adott rész kiiktatását jelenti a fűtési rendszerből.

Mennyezetfűtés (födémtemperálás),

a passzívházak minimális fűtési/hűtési energiaigényét bőségesen fedezi a legkellemesebb sugárzó hőátadással. Óriási előnye, hogy a lakás átrendezésekor sem kerül takarásba, biztosan nem helyezünk rá új bútort. A monolit betonfödém építési fázisában minimális költséggel kialakítható.09_1.jpgMennyezetfűtés csőkígyója ferde zárófödém alsó síkján, kivitelezés közben a zsaluzatra rögzítve. Link

 

Milyen hőtermelők közül választhatunk?

Zárójelben egy 130 m²-es passzívház várható éves fűtési költsége (20°C-os belső hőmérséklet, 2010-es energiaárak mellett).
 

A. Elektromos fűtőpanelek, villamos fűtőbetét a légkezelő gépben (91 600 Ft)

Az elektromos fűtőpanelek az olajradiátor mai karcsú kivitelű leszármazottai, kialakításuknál inkább a sugárzó hőleadásra törekednek, gyakran időprogramos elektronikával is rendelkeznek. A sugárzó hőleadásból származó megtakarítás vélhetően elmarad a reklámozott ígéretektől.
 

B. Passzívház kompakt készülék - levegős hőszivattyú (50 000 Ft)

A kompaktkészülék egy passzívházakhoz kifejlesztett berendezés, amely tartalmazza a légkezelő gépet, és egy levegős hőszivattyút fűtés és melegvíz-termelés céljára. Ezek a szerkezetek rendelkeznek még egy nagyteljesítményű villamos fűtőbetéttel is, hiszen nagy hidegben a szellőztető levegőből kinyerhető hőenergia nem elegendő a hőszivattyúnak, ilyenkor a gép a szabadtérből is „vételez” hideg levegőt. (Egyes gyártmányok nem „vételeznek” külön külső levegőt, ezeknél a villamos fűtőbetét magasabb üzemóraszámot kénytelen vállalni).

Az együttes üzem alatt az energetikai együttes hatásfok érték (COP) rendkívül alacsony. A kompaktkészüléknek is szüksége van még a szellőztető levegő előtemperálására, vagyis kell még egy levegő/talaj hőcserélő, vagy egy talajszondás kalorifer egység a korrekt működéshez.

Mit takar a COP érték?
A hőszivattyú által kinyert hőenergia és a befektetett elektromos energia arányszámát nevezzük COP-nek (COP=Coefficient of performance), teljesítmény tényezőnek. Ez az ún. munkaszám mutatja meg, hogy a hőszivattyú kompresszorát meghajtó 1 kWh villamos energiával hány kWh hőenergiát lehet előállítani. Ebben az összefüggésben a hőszivattyú hatásfoka nagyobb, mint 100% (általában 350-550%). A COP érték az év folyamán változhat a hőforrás hőmérsékletének változásával, ezért az egy évre vonatkozó energiaszám (JAZ - Jahresarbeitszahl: éves munkaszám) pontosabb képet ad a hőszivattyú teljesítményéről.

Dunakeszi04.jpgA kompaktkészülékhez tartozik még egy puffertároló, amelyből kinyerhető a meleg víz, és a fűtési célú fűtő víz is innen kerül elvételre. Ezen eszközök együttes bekerülési költsége viszonylag magas. A hőszivattyú optimális hatásfoka ezzel a módszerrel nem érhető el, mivel a felületfűtésekhez szükséges 30-35°C-os fűtővizet is a magas hőfokú tárolóból keveréssel állítják elő. Így a fűtési COP éppen olyan alacsony, mint a HMV (használati meleg víz) előállításhoz tartozó COP érték.

A kompakt készülékek jellemzően német gyártóktól származnak, így nincsenek ellátva hűtési funkcióval, csak a beszívott levegő előtemperálásával juthatunk némi hűtési energiához. Léteznek talajhőt hasznosító kompaktkészülékek is, amelyekre a hőszivattyús rendszerek ismérvei vonatkoznak.

A képen a Dunakeszi passzív sorház egyik lakásának gépészeti helyisége és kompakt készüléke látható. Link

 

C. Pelletkazán vagy vízteres pelletkandalló (27 500 Ft pellet, plusz 5 500 Ft elektromos áram)

A pellet használatával csökkenthetjük az ökológiai lábnyomunkat, és elérhető a földgáztól való függetlenség. A fűtőanyag költsége előre finanszírozandó, megoldandó feladat a tárolás száraz helyen. A pelletkazán használható lehet a meleg víz előállítására is, de a pelletkandalló választása ebből a szempontból nem jó megoldás, hiszen nyári bekapcsolása nem életszerű, miközben a melegvíz-termelés igénye miatt mégis szükség lenne rá.
Mindkét esetben teljesen zárt égésterű - amikor az égési levegőt a külső térből külön vezetéken keresztül juttatják a berendezéshez - megoldás szükséges. Ha a kazánt az épület hővédő burkán kívül kerül elhelyezésre és a levegő-beáramlás biztosított, akkor lehet szokványos nyitott égésterű is.
 

D. Kondenzációs földgázkazán felületfűtéssel (26 000 Ft gáz, plusz 3 500 Ft elektromos áram)

Passzívházhoz illő, néhány kW teljesítményű földgázkazán nálunk még nem került forgalomba, a nagyobbak azért alkalmazhatóak. A földgázellátás jövőjét figyelembevéve nem biztos, hogy ez a fűtési mód a legjobb választás.
 

E. Talajszondás hőszivattyú (20 200 Ft)

A talajszondás hőszivattyú helyett néhány évvel ezelőtt jómagam is inkább a talajvízzel üzemelő gépeket preferáltam volna, hiszen ezzel a megoldással a legtöbb esetben magasabb COP értékek érhetők el. Viszont a kútpárok engedélyeztetési procedúrája és költségei jelentősen megnőttek, valamint a kutak vízhozama és víznyelő képessége sok év távlatában megjósolhatatlan, így komoly rizikót jelenthet az épület üzemeltetésében.

A 20 méternél nem mélyebb hőnyerő szondák és talajkollektorok kikerültek az engedélyeztetés köréből, létesítésük illetékmentes. Így aztán a mérleg nyelve a szondás hőszivattyús rendszerek felé billen, különösen egy alacsony energiaigényű épület esetén.

_kep3_Ekulcs.abra_.0325.jpg

2010-ben bevezetésre került az egész országban elérhető „H” tarifa, amely alapján a hőszivattyúk a fűtési idényben csúcskizárt áram tarifán (régen éjszakai áramnak neveztük) kaphatnak villamos energiát a nap 24 órájában, folyamatosan. Ezen túlmenően a „H” tarifás áramra a fűtési rendszer szivattyúi, a szellőztetőgép és a napkollektoros rendszer is csatlakoztatható.

(A napkollektoros fűtésrásegítés nem véletlenül maradt ki a felsorolásból. A passzívház önmagában is egy méretezett napenergia hasznosító eszköz („a passzívház fűtési energiaigényének 1/3-át a nyílászárókon át érkező napenergia …”), így a fűtési szezon átmeneti, naposabb időszakában - amikor a napkollektorok be tudnának segíteni - eleve nem igényel fűtést. Az épület déli frontján lévő ablakok együttes hőnyeresége egy azonos felületű napkollektoros rendszerével közel megegyezik.)

Jól látható, hogy a legalacsonyabb éves fűtési költség a 'hagyományos' gázfűtéssel és a talajszondás hőszivattyús rendszerekkel érhető el. A várható beruházási költség ez utóbbi megoldás esetén azért jelentősen magasabbra tehető, így a két megoldás közötti megtakarítási potenciál egy soha meg nem térülő beruházásnak tűnik.

 

Miért lehet érdemes mégis talajszondás hőszivattyús rendszert választani?

Egy készülékkel lefedhetjük a fűtési/HMV előállítási/hűtési feladatokat, és egy szolgáltatóval kevesebbel állunk majd kapcsolatban.

A hőszivattyúk hűtő/fűtő modelljei belső ciklusfordítással képesek fűtő módból hűtő módba kapcsolni. Ez a kompresszor járatása miatt egy költségesebb hűtési üzemet jelent. Free-cooling, magyarul szabadhűtés az az üzemmód, ahol csak a hőnyerő oldal (talajkör) hűtőhatását használjuk ki, mindössze kis fogyasztású keringető szivattyúk bekapcsolásával. (Ez a szolgáltatás a levegős hőnyerő oldallal működő hőszivattyúknál nem elérhető.)

Ezen az úton haladva később tovább fejleszthetjük a passzívházunkat zéró-energiás épületté, hiszen villamos áramot napelemekkel egyszerűbben tudunk otthon előállítani a hőszivattyú ellátására, mint a gázkazán ingyenes üzemeltetéséhez biogázt.

Ha tetszett a bejegyzés csatlakozz hozzánk a Facebook-on is! 

Még több energia, még több tudatosság, még több építészet.

Forrás: energiakulcs.hu

2014.10.20. 12:43 | h.e.g.a | Szólj hozzá!

Címkék: fűtés hőszivattyú épületgépészet talajszonda COP Kardos Labor

A bejegyzés trackback címe:

http://holnaphaz.blog.hu/api/trackback/id/tr1006769341

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.

banner_kozelnullaenergiaigenyu_2017_aprilis_logo.jpg

P160.jpg

Hegedűs Attila építészmérnök,
passzívház tervező blogja az
energiahatékony építés, felújítás
lehetőségeiről.

A mai világban az energiatudatos
gondolkodásmód megkerülhetetlen. 
Ebből a megközelítésből az alacsony
energiaigényű épületek, a passzívházak
a jövő épületei a mában.

További információk a szerzőről
Elérhetőség

Címkék

(x) (11) 100 lakásos passzívház (2) 1x1 (7) 2010/31/EU (5) 2020 (6) 2030 (2) ablak (22) ablak beépítés (7) AIDA project (3) ajánlás (7) aktivház (8) alapok (28) árnyékolás (13) beharangozó (5) beszámoló (9) blogról (6) blower-door teszt (2) COP (2) darmstadt (3) dunakeszi (4) elvek (22) energiafüggőség (2) energiagyűjtő fal (3) energiaigény (13) energiatudatosság (22) épületgépészet (18) esztétika (4) évforduló (3) falszerkezet (7) fázisváltó anyag (3) felújítás (11) fenntarthatóság (4) free cooling (2) fűtés (12) gazdaságosság (18) glassX (2) gyárlátogatás (2) hmv (2) hőcserélés (5) hőhíd (4) hőnyereség (4) hőszigetelés (17) hőszigetelő zsaluelem (3) hőszivattyú (3) hőszükséglet (6) hőtárolás (8) interjú (5) ismétlés (6) jogszabaly (5) Kardos Labor (5) képzés (7) kérdezz-felelek (5) kiviteli terv (4) Knauf Insulation (8) komfort (7) konferencia (9) követelmények (13) közel nulla energiafogyasztás (6) légfűtés (2) légtömörség (11) lélegző fal (3) megtérülés (5) megújuló energia (7) minősítés (9) minősített passzívház (3) nap energia (3) nem lakóépület (3) nyáron (6) nyílt nap (7) ökoklikk (6) ökológia (20) ökológiai lábnyom (2) oktatás (2) oldal ajánló (2) összefoglalás (11) passzívház (63) passzivhaz epitkezes elso kezbol (14) peremszigetelés (4) phi (4) phpp (8) primerenergia (4) pro/kontra (8) rákosliget (13) REC (2) szabad hűtés (2) szabályozás (4) szada (4) szakszavak (2) szálas hőszigetelés (3) számítás (3) szellőztetés (22) szigetelési program (2) színes (16) szoláris (8) tájolás (7) talajkollektor (2) talajszonda (2) társasház (6) termékismertető (2) tervezés (15) tervismertető (18) tévhitek (7) tudatosság (6) tulajdonosi tapasztalat (12) utólagos hőszigetelés (8) üvegezés (3) üzemeltetés (10) U érték (5) vendégposzt (6) Címkefelhő

Kommentek

  • elihu: Szia, Te miylen tipusú könnyűszerkezetes házban laksz? Én épp most tervezek házat építeni és a kö... (2016.09.20. 16:19) Milyen falat válasszunk?
  • Prednizon: Ha valaki passzívházat építtetne annak ajánlom a következő kivitelező céget: montor.hu/hu/kivitele... (2016.09.19. 15:44) Megéri-e ma Magyarországon passzívházat építeni?
  • GingirLy: Erről mi a véleményetek? www.wesselenyi.com/belso-hoszigeteles-xps-lemezzel/ (2016.05.05. 10:27) A belső hőszigetelésről
  • Jacques de Molay: @h.e.g.a: aha, tehát akkor nem valószínű, hogy csak az eltérő parkettázás miatt penészedik pont ot... (2016.03.13. 20:50) A belső hőszigetelésről
  • h.e.g.a: @Jacques de Molay: A penészedésnek két alapvető oka van, az egyik a magas páratartalom, a másik a... (2016.03.04. 16:39) A belső hőszigetelésről
  • Utolsó 20

Partnerek

paosz250.jpg

phm_logo_250.jpg

greenpressblog_250.jpg

ef_logo_felirattal_250.gif

Greenfo_uj_banner_250x55.jpg

Banner_cheph_k250.png

Creative Commons Licenc
Kapcsolat Email Hegedûs Attilának design:ekome