banner120240.png

Hogyan kerüljük el a szigetelési hibákat?

Mielőtt felújításba kezdünk, fontos, hogy konzultáljunk szakemberrel. A szigetelés tervezésekor érdemes feltárni, hogy az adott épületnek mely felületein a legnagyobb a hővesztesége, így lehet meghatározni a szükséges lépéseket. Általában igaz, hogy először a fűtési igényt érdemes csökkenteni nyílászárók cseréjével és épületszigeteléssel, majd utána kerülhet sor a gépészet/fűtéskorszerűsítés elvégzésére.

_DSC_0678.jpg

 

Milyen kárt okozhat a nem szakszerűen elvégzett utólagos szigetelés?

Utólagos szigeteléssel akár kárt is tehetünk az épület műszaki állapotában. Például ha nem páraáteresztő anyagba burkolunk vályogházat, meggyengülhet annak falazata. De mindenfajta utólagos szigetelés során komoly figyelmet kell fordítani a páratechnikai követelményekre. Az ásványgyapot szigetelésnek számos előnye van, de lábazatszigeteléshez, nedvességgel érintkező falfelületekre nem ajánlott.

 

Hogyan csináljuk?

Gyakori tévhit, hogy a szigetelés közvetlenül a téglára tehető fel. A megfelelő légtömörség elérése érdekében a sima, egyenletes felületű (pl. nútféderes üreges falazóblokk) falszerkezeteket is vakolni kell.

Régi felületeket a szigetelés megkezdése előtt portalanítani, tisztítani kell, hogy ragasztóhabarcs tapadása megfelelő legyen. A laza, feltáskásodott vakolatrészeket el kell távolítani. Az ezt követően felhordott új vakolatréteggel megfelelő síkpontosságú és teherbíró képességű felület alakítható ki.

_05_szigeteloanyag_felragasztasa.jpg

 

Ragasztás:

A ragasztóréteg a táblák felületének legalább 40%-át kell, hogy fedje, a kerület mentén és a tábla közepén, úgynevezett perem-pont módszerrel. Az illesztési hézagokat, pontatlanságokat kerülni kell a hőhidak elkerülése végett. A táblákat egymáshoz kötésben, és a síkok pontos beállításával ragasszuk fel lentről felfelé, ügyelve arra, hogy ragasztótapasz az összeillesztések közé ne kerüljön. A kőzetgyapotot lábazatra nem használjuk, ezért a homlokzati hőszigeteléshez mindig indítóprofil felhelyezése szükséges, mely szintén a megfelelő rögzítést szolgálja.

indítóprofil_605.jpg

 

Dübelezés:

A dübelhossz a hőszigetelő anyag vastagságától és a rögzítési mélységtől függ. Utóbbit a falfelület anyaga, szerkezete, illetve a dübel típusa határozza meg, általában 3-5 cm-re kell belemennie a dübelnek a falazatba. A dübel hosszának megválasztásakor azonban fontos, hogy minden rétegrendet figyelembe vegyünk, hiszen a szigetelőanyagon kívül számolni kell még a vakolattal is, a dübelnek pedig a falazatba kell rögzülnie. Négyzetméterenként 8-10 darab dübel használata javasolt, különben akár a szél is megmozgathatja a szigetelést. A dübelt a szigetelőanyag síkjától legalább 2 mm-ig kell besüllyeszteni, sokkal tovább azonban nem szabad, különben beszakíthatja az anyagot. A dübelek befúrásakor figyelni kell arra, hogy a fúrógép ne ütve fúró funkcióban működjön, mert az roncsolja a méhsejtes szerkezetű téglákat, emiatt a dübel nem rögzít megfelelően.

dubel_605.jpg

Kőzetgyapot homlokzati hőszigetelés esetén csak fém beűtőszeges dűbel alkalmazható a megfelelő rögzítés érdekében. Mivel azonban a fém jó hővezető, hőhídmentes dübel használata javasolt, mert annak műanyag feje van. A teljesen homogén szigetelés elkészítéséhez alkalmazható a süllyesztett dübel, amelyre annak befúrása után ásványgyapot korong kerül, amivel megszüntethető a dübeltest okozta hőhíd kialakulása.

09_dubel_behelyezese_605.jpg

Lábazathoz XPS szigetelőanyagot kell használni, mert annak nincs nedvszívó képessége. Fontos azonban, hogy az legalább olyan vastag legyen, mint a homlokzati szigetelőanyag annak érdekében, hogy a lakásban a fal és a padló találkozásánál ne alakuljon ki penészesedés.

 

Hálózás:

A repedésmentesség, ütésállóság, átszúródás elleni védelem javítására a hőszigetelésre erősítőréteget (üveghálót) helyeznek. Az üvegszövethálót ragasztótapaszba kell ágyazni, a hálósávok legalább 10 cm-en fedjék egymást, majd újabb ragasztótapasz réteggel kell bevonni.

halo_605.jpg

 

Vakolat:

Színválasztáskor érdemes figyelembe venni, hogy a sötét színek nagyobb igénybevételt – hőterhelést, hőmozgást, ezzel fokozott repedésveszélyt – jelentenek a hőszigetelő rendszerre.
A műgyanta tartalmú színvakolat megszűnteti a szálas hőszigetelés páraáteresztő képességét, ezért használata ilyen hőszigetelés esetén nem javasolt.

 

Hogyan kerüljük el a hőhidak és azáltal a penészesedés kialakulását?

A szálas szigetelőanyagok egyik legnagyobb előnye, hogy páraáteresztőek. Természetesen az EPS szigetelőanyag használata esetén megfelelő légtechnikával és szellőztetéssel is elkerülhető a penészesedés

A falazatra kerülő anyag felhelyezése szakértelmet kíván. Az egyik legfontosabb szempont, hogy a szigetelőanyag felhelyezése során ne maradjanak olyan részek, ahol nincs, vagy lényegesen vékonyabb a szigetelőanyag. Például gyakori hiba, hogy csak az ereszcsatorna szintjéig készítik el a szigetelést. Helyesen a koszorúig kell azt felvinni és a födémszigetelésnél a talpszelemeneken is át kell vezetni a hőhidak kialakulásának elkerülése végett.

Nalamszigetelnek_prezentacio_teljes.jpgKülönböző ablakkáva szigetelések hőhídhatása és a belső felületi hőmérséklet alakulása.


A nyílászáróknál a hőhidak elkerülése végett szintén fontos, hogy a szigetelő anyagot megfelelő vastagságban befordítsuk a kávába. Gyakori, hogy a káva mélysége nem engedi meg, hogy a például 15 cm-es kőzetgyapotot az ablaknál is befordítsuk, ezért a legjobb megoldás a külső falsíkig kihozni a nyílászárót, így a szigetelőanyagot rá lehet vezetni a tokszerkezetre. Ügyeljünk arra, hogy a falnyílások sarkai ne essenek egybe a szigetelőlapok függőleges és vízszintes fugáival.

08_ablak_befordulasok_kialakitasa_605.jpgSzigetelés befordítása ablakkávába

 

Padlásszigetelés

Nem hasznosított tetőterek esetén nagy lehűlő felületet jelent, így jelentős hőveszteséget okoz a nem szigetelt padlásfödém. Ez ugyanakkor a legegyszerűbben, leggyorsabban és legolcsóbban szigetelhető épületszerkezeti elem.

_DSC_0102.jpgA legegyszerűbb megoldás a könnyű, de jó hőszigetelő képességű üveggyapot tekercsek lefektetése, mely lehetőleg két rétegben történjen, eltolt illesztésekkel. A párazáró réteg a szigetelés alatt megakadályozza az alulról jövő pára bejutását a szigetelőanyagba.

_DSC_0141.jpgFontos a párazáró réteg illesztéseinek légtömör kialakítása is.

Páraáteresztő réteg a szigetelés fölött akkor szükséges, ha nincs a cserepek alatt fólia, azaz nem védi semmi a szigetelőanyagot a cserepeken átszűrődő nedvességtől. Ez a kialakítás természetesen nem terhelhető, így a kéményekhez, tetőkibúvókhoz stb. „közlekedési útvonalak” kiépítése szükséges, pallók, építőlemezek lefektetésével.

 

Tetőszigetelés:

Magastetők, padlásterek hőszigetelésére leggyakoribb megoldás a szarufák (teherhordó szerkezet) között elhelyezett ásványgyapot szigetelés.

A táblákat 2-3 cm-rel szélesebbre kell vágni a szarufaköznél annak érdekében, hogy jól befeszüljenek, ezzel megtartsák magukat, egyben megakadályozzák a hőhidak kialakulásához vezető hézagok keletkezését.

5786_ki2.jpg

Az elhelyezhető szigetelőanyag vastagság attól is függ, hogy a szarufák külső oldalán milyen alátéthéjazat található.

Amennyiben párazáró fólia van, akkor nem lehet a teljes vastagságot kitölteni, hanem minimum 3 cm-nyi, átszellőztetett légrést szükséges hagyni a szigetelés és a fólia között. Ennek hiányában ugyanis a pára itt - a hőszigetelésben - fog lecsapódni, ezáltal rontva hőszigetelő képességét és kárositva azt.

Amennyiben az alátétfólia páraáteresztő, úgy a fóliáig lévő hézag teljes vastagságában elhelyezhető a hőszigetelés.

Ha a szarufák vastagsága nem elegendő a kellő vastagságú hőszigetelés beépítésére, akkor a belső síkjuk alatt, irányukra merőleges fa keresztbordák rögzíthetők, amelyek között újabb szigetelőréteg helyezhető el és ezzel a megoldással a szarufák által okozott hőhidak hatása is jelentősen csökken.

 

Hőszigetelés kérdésével foglalkozó további bejegyzéseink:

Knauf Insulation-el közös, elsősorban az utólagos hőszigetelés kérdéskörével foglalkozó sorozatunk további cikkei:

 

Ha tetszett a bejegyzés csatlakozz hozzánk a Facebook-on is! 

Még több energia, még több tudatosság, még több építészet.

A Knauf Insulation elősegítendő a szakszerű munkák elterjedését „jógyakorlat” pályázatot hirdetett, amire már megvalósított szigeteléssel lehet nevezni. A legjobb példákatat publikálják és havonta nagy értékű nyereménnyel díjazzák a megfelelő kivitelezést. Részletek a nálamszigetelnek.hu oldalon.

2014.10.29. 11:42 | h.e.g.a | Szólj hozzá!

Címkék: felújítás hőszigetelés (x) utólagos hőszigetelés Knauf Insulation szálas hőszigetelés

A bejegyzés trackback címe:

http://holnaphaz.blog.hu/api/trackback/id/tr116841657

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

banner_kozelnullaenergiaigenyu_2017_aprilis_logo.jpg

P160.jpg

Hegedűs Attila építészmérnök,
passzívház tervező blogja az
energiahatékony építés, felújítás
lehetőségeiről.

A mai világban az energiatudatos
gondolkodásmód megkerülhetetlen. 
Ebből a megközelítésből az alacsony
energiaigényű épületek, a passzívházak
a jövő épületei a mában.

További információk a szerzőről
Elérhetőség

Címkék

(x) (11) 100 lakásos passzívház (2) 1x1 (7) 2010/31/EU (5) 2020 (6) 2030 (2) ablak (22) ablak beépítés (7) AIDA project (3) ajánlás (7) aktivház (8) alapok (28) árnyékolás (13) beharangozó (5) beszámoló (9) blogról (6) blower-door teszt (2) COP (2) darmstadt (3) dunakeszi (4) elvek (22) energiafüggőség (2) energiagyűjtő fal (3) energiaigény (13) energiatudatosság (22) épületgépészet (18) esztétika (4) évforduló (3) falszerkezet (7) fázisváltó anyag (3) felújítás (11) fenntarthatóság (4) free cooling (2) fűtés (12) gazdaságosság (18) glassX (2) gyárlátogatás (2) hmv (2) hőcserélés (5) hőhíd (4) hőnyereség (4) hőszigetelés (17) hőszigetelő zsaluelem (3) hőszivattyú (3) hőszükséglet (6) hőtárolás (8) interjú (5) ismétlés (6) jogszabaly (5) Kardos Labor (5) képzés (7) kérdezz-felelek (5) kiviteli terv (4) Knauf Insulation (8) komfort (7) konferencia (10) követelmények (13) közel nulla energiafogyasztás (6) légfűtés (2) légtömörség (11) lélegző fal (3) megtérülés (5) megújuló energia (7) minősítés (9) minősített passzívház (3) nap energia (3) nem lakóépület (3) nyáron (6) nyílt nap (7) ökoklikk (6) ökológia (20) ökológiai lábnyom (2) oktatás (2) oldal ajánló (2) összefoglalás (11) passzívház (64) passzivhaz epitkezes elso kezbol (14) peremszigetelés (4) phi (4) phpp (8) primerenergia (4) pro/kontra (8) rákosliget (13) REC (2) szabad hűtés (2) szabályozás (4) szada (4) szakszavak (2) szálas hőszigetelés (3) számítás (3) szellőztetés (22) szigetelési program (2) színes (16) szoláris (8) tájolás (7) talajkollektor (2) talajszonda (2) társasház (6) termékismertető (2) tervezés (15) tervismertető (18) tévhitek (7) tudatosság (6) tulajdonosi tapasztalat (12) utólagos hőszigetelés (8) üvegezés (3) üzemeltetés (10) U érték (5) vendégposzt (6) Címkefelhő

Kommentek

Partnerek

paosz250.jpg

phm_logo_250.jpg

greenpressblog_250.jpg

ef_logo_felirattal_250.gif

Greenfo_uj_banner_250x55.jpg

Banner_cheph_k250.png

Creative Commons Licenc
Kapcsolat Email Hegedûs Attilának design:ekome