Felmérések szerint idehaza a családi költségvetés 20-50%-át viszi el a rezsi (ez kiemelkedően magas Európában), ezen belül pedig közel 75% a fűtési+melegvíz költség részaránya!
Milyen előnyei lennének egy szigetelési programnak?
Felmérések azt mutatják, hogy idehaza európai mércével mérve meglehetősen siralmas a lakóépületek energiahatékonysága: Az ország energiafogyasztásának kb. 40%-át a háztartások adják, míg az EU most elfogadott új, 2030-ig szóló energiahatékonysági keretirányelve 27%-os energiafelhasználás-csökkenést irányoz elő a tagországok számára.
A lakóépületek energiahatékonyabbá tételével tehát rengeteget tudnánk országos szinten is spórolni.
Idehaza mára már a panelházak átlagos energiahatékonysága is jóval magasabb, mint a téglaépítésű társasházaké, vagy a családi házaké. (Ez utóbbi már csak azért sem meglepő, mert a - többnyire - minden oldalról szabadon álló családi ház az időjárásnak legjobban kitett épületfajta.) Márpedig az itthoni 3,9 millió lakóépület 73 %-a családi ház, a lakóegységek közel 60%-a ilyen lakóépületben van. Mivel a családi házak szigetelésére (és komplex felújítására) eddig alig volt elérhető lakossági támogatás, így az elmaradás is itt a legnagyobb.
Minden 4. ember energiaszegény?
Az Energiaklub és a KSH idei tanulmánya szerint a háztartások kb. 10-21%-a, vagyis mintegy 400-800 ezer háztartás tekinthető energiaszegénynek. Ugyanakkor ennél több, a lakosság 39% állítja, hogy nagyon megterhelő számukra a lakás fenntartása. A tanulmány adatai azt mutatják, hogy az energiaszegény háztartások 75-80%-a családi házban él.
Évi 150 milliárdot spórolnánk
Ha egy hatékony támogatási rendszert dolgoznának ki a családi házas épületállomány felújítására, akkor éves szinten 1,3 milliárd köbméter gáz lenne országos szinten megtakarítható, ami körülbelül 150 milliárd forintnak felel meg - ezen túl ráadásul 4,375 millió tonnával kevesebb szén-dioxiddal szennyeznénk a légkörünket. (Az már csak hab a tortán, hogy egy ilyen program közel 7 millió ember számára jelentene komfortosabb, tartósan élhetőbb otthont, a felújítási program pedig nagyjából 25 000 embernek nyújthatna munkalehetőséget.) - Az adatok forrása a Knauf Insulation sajtóközleménye.
Ki finanszírozná ezt?
Be kell látni, hogy a magyar jövedelemviszonyok mellett illuzórikus azt feltételezni, hogy a lakosság saját pénzéből fogja modernizálni otthonát. A nálunk gazdagabb országokban is nagyrészt jelentős állami támogatással valósulnak meg az ilyen jellegű, energiahatékonyságot javító lakossági beruházások.
Jó példa erre Németország: 2010-ben 1,4 milliárd euróval támogatta a lakosság ingatlanjainak komplex energiahatékonysági fejlesztéseit. E támogatások révén generált beruházások hatására új munkahelyek jönnek létre, illetve a többlet adóbevételek és az alacsonyabb munkanélküliségi járadékokon keresztül az állami bevételek jelentősen meghaladják a kifizetett összegeket.
Idehaza az állam, helyett az építőanyag-ipari szakma jelentkezik újabb és újabb ötletekkel a lakossági energiahatékonysági programok indítására.
Most a Knauf Insulation szakértői vázoltak fel egy koncepciót, mely a már működő panelprogram mintájára kerülne kidolgozásra. A költségeket egyharmad rész állami támogatás, egyharmad rész kedvezményes lakossági hitel és egyharmad önrész fedezné. A hosszú távú, 25 éves programhoz az állam hozzájárulása Paks II árának mindössze fele, 1,6 ezer milliárd forint lenne, ez évente csupán 64 milliárd forint ráfordítást jelentene, ráadásul a második év után folyamatosan és várhatóan többszörösen megtérülne.
Egy ilyen program segítségével a teljes, felújításra szoruló, mintegy 2,5 millió, jellemzően „F” és „G” besorolású családi ház állományt „A” besorolásúvá lehetne fejleszteni, azaz gázfogyasztásukat akár 50%-kal lehetne csökkenteni. Ha évente 4%-ukat, azaz 100 ezer házat látnának el korszerű szigeteléssel, a teljes rekonstrukció akkor is 25 évig tartana!
Mennyibe is kerül a szigetelés?
A Nálam szigetelnek projekt keretében két, szinte egyforma házból az egyiket leszigetelték, a másikat nem - majd azóta is folyamatosan mérik és hasonlítják össze a két ház energiafogyasztását. Ennek kapcsán szerzett konkrét tapasztalatok alapján 20 cm vastag homlokzati szigetelési rendszer és a tetőtérben alkalmazott 25 cm üveggyapot árát alapul véve, egy átlagos családi házra az anyagköltség 1,3 millió forint, a szigetelés munkaköltsége 700 ezer forint, az ÁFA 540 ezer forint lenne – vagyis egy ház teljes szigetelési költsége nagyságrendben 2,54 millió forint.
Az előbb vázolt osztott finanszírozású rendszert alapul véve így egy átlagos családi ingatlan szigetelésének önrésze (a teljes költség harmada) 838 ezer forintra jönne ki ki (plusz az esetleg felvett hitel költsége), amit a tulajdonos az energiafogyasztás csökkenésből adódó megtakarításból tudná fedezni. Átlagosan esetben ez az összeg nagyságrendben 13 év alatt térülne meg, ezt követően már csak az alacsony rezsiköltség maradna.
Ha tetszett a bejegyzés csatlakozz hozzánk a Facebook-on is!
Még több energia, még több tudatosság, még több építészet.
Hőszigetelés kérdésével foglalkozó további bejegyzéseink:
- Amit tudni kell a hőszigetelésekről
- Melyiket válasszam? - hőszigetelő anyagok bemutatása
- Milyen vastag legyen a hőszigetelés?
- Megtérül-e a vastagabb hőszigetelés?
- Homlokzati falak hőtárolása
- A beépített energia
- A belső hőszigetelésről
A Knauf Insulation-el közös, elsősorban az utólagos hőszigetelés kérdéskörével foglalkozó sorozatunk további cikkei:
- Hogyan kerüljük el a szigetelési hibákat?
- Energiamegtakarítás szigeteléssel
- Mennyit ér az utólagos hőszigetelés?
- Szigetelés a hűtési költségeket is jelentősen csökkenti
- Szálas szigetelőanyagok bemutatása
- Új energiahatékonysági irányelv és a meglévő épületállomány szigetelése
A mielőbbi megtérülés érdekében a megfelelő hőszigetelő rendszer megválasztása mellett rendkívül fontos, hogy azt szakember, megfelelő minőségben tegye fel a házra. A szakszerű kivitelezés ösztönzése érdekében pedig most havonta nagy értékű nyereménnyel díjazza a szigetelésgyártó a legjobban kivitelezett hőszigeteléseket. A pályázatról részletek az ismert oldalon, a nálamszigetelnek.hu-n olvashatók.