Az attól függ!
Mint arról már itt is volt szó korábban, egy passzívházban a fűtési energia nagyságrendben 1/3 része a lakók és lakásban használatos elektromos eszközök hőleadásából származik. Ne feledjük el, hogy ezek hőleadó szerepe nagyrészt nyáron sem iktatható ki.A Kardos Laborral közös épületgépészeti sorozatunk legújabb cikke.
Ettől még persze igaz az, hogy egy jól megtervezett passzívháznak a nyári hűtési igénye minimális. Persze csak akkor - és itt jön képbe a lakók igényszintje és használati szokásai - ha „jól” viselkednek benne! Ha vendégeket hívnak nagy számban, sütnek-főznek akkor bizony megnő a belső hőtermelés és ha ehhez még a teraszajtót is nyitva felejtik beáramlik a kánikulai forró levegő. Ilyen esetekben már szükség lehet hűtési potenciálra!
A belső lakótér megfelelő hőkomfortját persze a nyílászárók külső árnyékolásával, a légkezelőbe berendezésbe érkező frisslevegő előhűtésével, valamint az éjszakai/ hajnali intenzív szellőztetéssel (emiatt nem kötelező korán kelni, működhet automatikusan is) illetve a szellőztető berendezés hővisszanyerés nélküli (bypass) üzemeltetésével is jelentősen elő lehet segíteni.
Ha mindezeken felül további hűtési energiatartalékot szeretnénk az épületbe 'beépíteni', akkor sem javasolt a hagyományos split klíma beépítése (split klíma = egy forró levegőt „termelő” doboz a szabadtérben és egy fagyos levegőt termelő doboz a szobában). Hűthetünk hőszivattyúval is, takarékosabb, mint egy split, de a legtakarékosabb a szabad hűtés (free-cooling). Ilyenkor nem kapcsol be a hőszivattyú, csak a talajkollektor vagy talajszonda hűtőhatását hasznosítjuk közvetlenül, vagy egy hőcserélőn keresztül. A rendszer üzemeltetési költsége mindösszesen a keringetőszivattyú(k) energiafogyasztására korlátozódik, ami cca. 50-120 W.
Talajkollektor csőkígyó fektetés közben
Főbb hűtési lehetőségek családi házban:
Split klíma és levegős hőszivattyú (levegő/víz), COP≈3
Talajhő/víz hőszivattyú COP≈6
Szabad hűtés (free-cooling), COP≈50
(COP = Az u.n. teljesítmény tényező vagy jóságfok azt mutatja meg, hogy egységnyi (pl. 1 kWh) befektetett villamos energiamennyiség hatására mennyi hőenergiát tudunk hasznosítani. Mennél nagyobb ez az érték, annál jobb, annál gazdaságosabb a rendszer.)
Ha tetszett a bejegyzés csatlakozz hozzánk a Facebook-on is!
Még több energia, még több tudatosság, még több építészet.
Az Energiakulcs rendszer kiépítésénél nem szükséges mérlegelni, szükség lesz-e hűtésre, vagy sem. Egyetlen olyan alkatrészt sem tartalmaz, amely a hűtési feladat miatt került volna beépítésre. Az Energiakulcs használatával még hőcserélő sincs, így ebben az esetben elég egy szivattyú. Az eredmény: intenzívebb hűtőteljesítmény, és csak egy szivattyú fogyasztását fizetjük, ami 40-50 W villamosenergia felvételt jelent).
forrás: energiakulcs.hu
képek forrása: confectionerynews.com, uponor.com