Az épület energiafogyasztási lábnyoma

avagy PH követelmények - 3. rész


Vigyázat, most is egy kicsit jobban elmélyedünk a műszaki, technikai részletekben!

Az eddig végigvett követelmények (1. rész és 2. rész) alapvetően az épület határoló szerkezeteivel szemben állítanak fel elvárásokat. Van azonban még egy érték, ami ezen túlmegy, és ökológiai aspektusból vizsgálja az épületet. Itt, ebben a paraméterben az elhasznált energia tudatos felhasználását mérjük. E szerint az épület összes primerenergia szükséglete nem haladhatja meg a 120 kWh/(m²év) értéket. (Ezzel kapcsolatban lásd majd az ökológiai kérdéseket taglaló bejegyzéseket!)

Ajánlott bejegyzések: Miért spóroljunk az energiával?
Úristen, már több mint 7 milliárdan vagyunk a Földön!

Ebben az esetben nem csupán a fogyasztás helyén felhasznált úgynevezett végenergiát vesszük figyelembe, hanem ez az érték a teljes felhasznált energia mennyiségéről ad felvilágosítást. Így ebben benne van mind a nyersanyag energiatartalma, mind a szállítás és a feldolgozás során felhasznált (elvesztett) energia is.

Ez a mutató az épületek energetikai (ökológiai) megfelelését, az alkalmazott energiahordozó típusától függetlenül, egymással összemérhető módon jellemzi. Ha úgy tetszik megadja az épület üzemeltetése során keletkező 'energetikai lábnyom' nagyságát.


A kalkuláció során minden felhasznált energiahordozót át kell számítani, azonos ’alapra’ kell hozni. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy míg pl. vezetékes gáz (vagy olaj) esetében kb. 1.1-es szorzót használunk, addig elektromos áram esetén, a helyszínen felhasznált végenergia értéket kb. 2.7-es szorzóval vesszük figyelembe
/ Ezek az értékek az adott ország fejlettségétől, energiaipari ellátási rendszerétől (pl. erőművek típusa, hatékonysága) függően változhatnak. /

Az érték nagyságából is láthatjuk, hogy az elektromos áram a végfelhasználásig közel 60%-nyi veszteséget szenved el, az eredeti energiahordozó energiatartalmához képest.

Ebből is következik, hogy nem érdemes elektromos fűtési-, illetve melegvíz előállítási megoldást használni. Különösen igaz ez passzívházak esetében, hiszen akkor a primerenergia kritériumot is nagyon hamar meghaladhatjuk. Elektromos energia felhasználást olyan helyzetekre célszerű meghagyni, ahol ez az energiahordozó a mai életszínvonalon nem váltható ki (pl. világítás, számítástechnika, elektromotorok működtetése).

A passzívházak méretezésére szolgáló program jelenleg nem veszi figyelembe az adott épülethez köthető, megújuló elektromos áramtermelés (pl. napelemes rendszerek) mértékét. A program készítője a Passzívház Intézet abból indul ki, hogy ezek az energiahordozók (nap, szél, víz) időben csak korlátozottan állnak rendelkezésre, és mivel az előállított áram helyi tárolása jelenleg még nem megoldott így csupán helyi áramtermeléssel nem minden esetben biztosítható a szükséges energia mennyiség. Az is egy szempont, hogy az ily módon nyert energia jelenleg összességében drágább is az aktuális áram-mixnél.
Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a szolárisan előállított melegvíz energiamennyiségét a program figyelembe veszi, annak értékét a primerenergia mérlegből levonja.

A korábbi példánál maradva a 100 m²-es épületünk teljes, éves primer energiára átszámított energiafelhasználása (a fűtés, a hűtés, a melegvíz előállítás mellett ide tartozik a gépészeti rendszerek működtetéséhez szükséges segédenergia, valamint az egyéb háztartási elektronikai berendezések fogyasztása is) nem lehet magasabb, mint 12 000 kWh.

Ezzel a passzívházak követelményeit taglaló - talán száraz, vagy néha túl szakmai - bejegyzések végére értünk, és áttérünk a következő témakör, a Tévhitek taglalására.

Ha tetszett a poszt csatlakozz a blog Facebook csoportjához!
Több hír, több érdekesség a témában!

 

2011.11.10. 22:43 | h.e.g.a | Szólj hozzá!

Címkék: alapok ökológia követelmények passzívház energiatudatosság primerenergia phpp

A bejegyzés trackback címe:

https://holnaphaz.blog.hu/api/trackback/id/tr53369583

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

banner_kozelnullaenergiaigenyu_2017_aprilis_logo.jpg

P160.jpg

Hegedűs Attila építészmérnök,
passzívház tervező blogja az
energiahatékony építés, felújítás
lehetőségeiről.

A mai világban az energiatudatos
gondolkodásmód megkerülhetetlen. 
Ebből a megközelítésből az alacsony
energiaigényű épületek, a passzívházak
a jövő épületei a mában.

További információk a szerzőről
Elérhetőség

Címkék

(x) (11) 100 lakásos passzívház (2) 1x1 (7) 2010/31/EU (5) 2020 (6) 2030 (2) ablak (22) ablak beépítés (7) AIDA project (3) ajánlás (7) aktivház (8) alapok (28) árnyékolás (13) beharangozó (5) beszámoló (9) blogról (6) blower-door teszt (2) COP (2) darmstadt (3) dunakeszi (4) elvek (22) energiafüggőség (2) energiagyűjtő fal (3) energiaigény (13) energiatudatosság (22) épületgépészet (18) esztétika (4) évforduló (3) falszerkezet (7) fázisváltó anyag (3) felújítás (11) fenntarthatóság (4) free cooling (2) fűtés (12) gazdaságosság (18) glassX (2) gyárlátogatás (2) hmv (2) hőcserélés (5) hőhíd (4) hőnyereség (4) hőszigetelés (17) hőszigetelő zsaluelem (3) hőszivattyú (3) hőszükséglet (6) hőtárolás (8) interjú (5) ismétlés (6) jogszabaly (5) Kardos Labor (5) képzés (7) kérdezz-felelek (5) kiviteli terv (4) Knauf Insulation (8) komfort (7) konferencia (10) követelmények (13) közel nulla energiafogyasztás (6) légfűtés (2) légtömörség (11) lélegző fal (3) megtérülés (5) megújuló energia (7) minősítés (9) minősített passzívház (3) nap energia (3) nem lakóépület (3) nyáron (6) nyílt nap (7) ökoklikk (6) ökológia (20) ökológiai lábnyom (2) oktatás (2) oldal ajánló (2) összefoglalás (11) passzívház (64) passzivhaz epitkezes elso kezbol (14) peremszigetelés (4) phi (4) phpp (8) primerenergia (4) pro/kontra (8) rákosliget (13) REC (2) szabad hűtés (2) szabályozás (4) szada (4) szakszavak (2) szálas hőszigetelés (3) számítás (3) szellőztetés (22) szigetelési program (2) színes (16) szoláris (8) tájolás (7) talajkollektor (2) talajszonda (2) társasház (6) termékismertető (2) tervezés (15) tervismertető (18) tévhitek (7) tudatosság (6) tulajdonosi tapasztalat (12) utólagos hőszigetelés (8) üvegezés (3) üzemeltetés (10) U érték (5) vendégposzt (6) Címkefelhő

Kommentek

  • h.e.g.a: Kedves Zsolti, A frisslevegő igény (a kb 30 m3/óra személyenként érték erre vonatkozik) szempontjá... (2019.05.09. 16:08) Mire elég a légfűtés?
  • zsolti85: Tisztelt Attila! Érvényes-e a személyenkénti 25-30 m³ felső korlát entalpiás hőcserélők esetében ... (2019.05.09. 07:45) Mire elég a légfűtés?
  • h.e.g.a: Köszönöm az észrevételeket. Ez a bejegyzés az ablakok U értékének számításáról szól. Egy épület t... (2019.03.25. 09:25) Hogyan válasszunk ablakot?
  • Gábor György: A kis ablak hoveszteseg szamitasanal, miert nem vesszuk figyelembe a korulotte levo falat? Tehat ... (2019.03.24. 13:01) Hogyan válasszunk ablakot?
  • Aniko Gyorgy: Nagyon tanulsagos cikk. Ami szamomra nem vilagos, hogy igaz, hogy a nagyobb ablak jobb U ertekkel ... (2019.03.24. 12:52) Hogyan válasszunk ablakot?
  • Utolsó 20

Partnerek

paosz250.jpg

phm_logo_250.jpg

greenpressblog_250.jpg

ef_logo_felirattal_250.gif

Greenfo_uj_banner_250x55.jpg

Banner_cheph_k250.png

Creative Commons Licenc
Kapcsolat Email Hegedûs Attilának design:ekome