banner120240.png

Ezért annyi, amennyi!

avagy Passzívházak gazdaságossága - 1. rész


Passzívházak gazdaságossága egy fontos és szinte minden energiahatékony épülettel foglalkozó fórum vissza – visszatérő témája. A kérdés úgy vetődik fel sokakban, hogy megéri-e passzívházat építeni? Bár általában lakásépítés, vagy vásárlás során nem szoktunk megtérüléssel és gazdaságossággal foglalkozni, a felvetés jogos. Azonban mielőtt választ tudnánk rá adni, meg kell vizsgálni egy sor egyéb, a gazdaságossággal kapcsolatos kérdést.

A kérdés alaphelyzetben az építtetők, beruházók szintjén vetődik fel, de nem szabad megfeledkezni a kérdéskör makroszintű, ökológiai aspektusairól sem. Egy energiahatékony, vagy környezetvédelmileg kedvező, környezettudatos épület a tágabb közösség, a makrogazdaság számára is gazdaságosabb, hiszen energiafelhasználása, és a környezetre gyakorolt hatása alacsonyabb, mint egy hagyományos épületé. Ezen előnyök értékelése általában a költségkeret alacsonyan tartásában érdekelt beruházó, építtető számára nem feltétlenül jelent prioritást. Azonban ha ezeket a szempontokat is értékesnek tartjuk, fontos a célok elérését társadalmi szinten is támogatni. Erre a célra szolgálnának a kormányzati ösztönző programok, amelyek sajnos itthon a pozitív külföldi tapasztalatok ellenére még alig működnek. (A kérdés társadalmi aspektusával foglalkozik az ’Épületek energiafogyasztása és annak ökológia kontextusa’ című bejegyzés.)


Ha visszatérünk az egyén, a beruházó/építtető/befektető szintjére, további kérdések tisztázását kell megtennünk, mielőtt a Gazdaságos-e egy passzívház? kérdésre választ tudnánk adni.

Az épület beruházások során a gazdaságosságot általában csak a beruházási költségek szempontjából vizsgálták, az épület fenntartási költségeit a beruházás előkészítése, ill. a tervezés során korábban nem nagyon vették figyelembe. Ám ahogy az energiaárak- és a klímaváltozással kapcsolatos félelmek teret nyernek, úgy kerülnek egyre inkább előtérbe ezek a költségek is egy épület gazdaságossági számítása során. Ezt a folyamatot erősítik a világ népességének, és különösen fogyasztásának növekedésével párhuzamosan a fosszilis energiahordozó készletek csökkenéséről illetve az energia árának folyamatos emelkedéséről szóló hírek. Mint a korábbi bejegyzésekből már látható, az energiatudatos épülettervezés, illetve a passzívház koncepció már most lehetővé teszi, hogy az épületek energiafelhasználását drasztikus mértékben csökkenthessük.

Egy épület megvalósítása, minősége természetesen messze nem csupán gazdaságossági kérdés. Több olyan paraméter van, ami az épület értékét befolyásolja, ám anyagi értelemben mégis nehezen kifejezhető. Ilyen rögtön az épület esztétikai megjelenése, funkcionális használhatósága, biztonsága, értékállósága. Passzívházak esetében ehhez jön még hozzá a lakótér komfort növekedése, illetve a levegőminőség javulása. A gazdaságossági kérdésre adandó válasz értékelése során nem szabad megfeledkezni ezekről a tényezőkről sem.

Pénzben jól kifejezhető tényezők között szerepel elsőként a beruházás költsége, de ide tartoznak még olyan időben elnyújtva jelentkező tényezők, mint az épület tartóssága, éves energiafelhasználása, karbantartási- és fenntartási költségei. Előzetes kalkuláció esetén ezen költségek, illetve jövőbeli alakulásuk mértékét befolyásolja az éppen aktuális kamat- illetve inflációs környezet mellett az energiaárak alakulása is. Ezek prognosztizálása elég nehézkes. A Passzívház Intézet egyik tanulmánya rámutat, hogy hosszabb távon nem valószínű, hogy az energiaár tartósan a 0.10 Eur/kWh érték fölé emelkedjen, ugyanis ezen a szinten már más (megújuló) energiaforrások is piacképessé válnak, így visszakorrigálva az emelkedő árakat.

A gazdaságossági kérdések megválaszolása során nem csupán a beruházás, hanem az épület életciklusa alatt jelentkező költségeket is figyelembe vesszük. A legjelentősebb kiadás, az épület megvalósítása (tervezés és kivitelezés) az épület teljes életciklusához képest viszonylag rövid időtáv alatt jelentkezik, míg az üzemeltetéssel kapcsolatos költségek, elnyújtottan, hosszabb távon, de alapvetően előre kalkulálható módon, közel egyenletesen jelentkeznek.

Azonban ha megvizsgáljuk, hogy ezen költségek alakulására mikor tudunk a legnagyobb hatással lenni, akkor azt láthatjuk, hogy a költségek nagyságának alakulására az idő előre haladtával egyre kisebb ráhatásunk van. Vagyis az előkészítési, tervezési fázisban leginkább, a kivitelezés során jelentősen kevésbé, míg az épület használata során már csak alig-alig. Ezért is kiemelten fontos, hogy az épület teljes költségeit már idejekorán – lehetőség szerint a tervezés korai stádiumában - értékeljük, vegyük számba, és a koncepciót is ezek alapján állítsuk fel.

Kapcsolódó bejegyzés: passzívházak gazdaságossága 2. rész - Az időfaktor

A Passzívház Intézet egyik tanulmányában a beruházási és üzemeltetési költségeit összegezték, majd ezeket a különböző épületek eltérő fűtési energiaszükséglete alapján ábrázolták.


Mint látható a görbének a minimum pontja valahol a passzívház standard (15 kWh/m²a) környékén adódik. A grafikon hirtelen esése – a 10 W/m²a csúcshőigény érték elérése esetén - a hagyományos fűtési rendszer elhagyásából, és így a gépészeti kiépítés egyszerűsödéséből eredő költség megtakarítást jelöli. A görbe futásából leolvasható, hogy a kb. 30 [kWh/m²év] érték tájékán éri el lokális minimum pontját.

Hasonló korreláció figyelhető meg a falszerkezetek hőátbocsátási értéke - ez ugye a passzívházak esetében kisebb kell, hogy legyen mint 0,15 [W/m²K] - és azok beruházási-, valamint a hőveszteségek eredményeként jelentkező fűtési többletköltségének alakulása között. A vizsgálatok tanúsága alapján ennek az értéknek az optimuma nagyjából a 0.22-0.11 sávba adódik.


A fenti eredmények és a standardok között nem véletlen a párhuzam, hiszen a passzívház követelmény értékek meghatározása során is a teljesítményarányos és gazdaságossági optimum megtalálása volt a cél. Ezen a ponton nyugodtan visszakanyarodhatunk az egyik első bejegyzés - Mi az a passzívház? - egyik fontos megállapításához,

Passzívház ≠ fűtés nélküli ház !

miszerint, a passzívház tudatosan nem egy nulla fűtési energiát igénylő épület. A követelményértékek túlhaladása esetén az utolsó néhány kWh/év fűtési energiaigény feleslegessé tétele / kiváltása fokozatosan, csak mind egyre nagyobb és nagyobb műszaki és anyagi ráfordítással érhető el. Így ebben az esetben már a jelenleg becsülhető (köz)gazdasági peremfeltételek mellett nem feltétlenül beszélhetünk anyagilag is racionális beruházásról.

A posztban hivatkozott tanulmányok, számítások, publikációk elérhetőek itt és itt.

Ha tetszett a poszt csatlakozz a blog Facebook csoportjához!
Több hír, több érdekesség a témában!

 

2011.12.06. 21:08 | h.e.g.a | Szólj hozzá!

Címkék: üzemeltetés fűtés követelmények megtérülés gazdaságosság energiaigény passzívház phi hőszükséglet

· 1 trackback

A bejegyzés trackback címe:

https://holnaphaz.blog.hu/api/trackback/id/tr733443970

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Energiaprognózis: újabb tények 2011.12.08. 11:47:51

Egy van, ami a jövő energiatermelésével és -felhasználásával kapcsolatos előrejelzésekben közös: valószínűleg mind tévednek....

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

banner_kozelnullaenergiaigenyu_2017_aprilis_logo.jpg

P160.jpg

Hegedűs Attila építészmérnök,
passzívház tervező blogja az
energiahatékony építés, felújítás
lehetőségeiről.

A mai világban az energiatudatos
gondolkodásmód megkerülhetetlen. 
Ebből a megközelítésből az alacsony
energiaigényű épületek, a passzívházak
a jövő épületei a mában.

További információk a szerzőről
Elérhetőség

Címkék

(x) (11) 100 lakásos passzívház (2) 1x1 (7) 2010/31/EU (5) 2020 (6) 2030 (2) ablak (22) ablak beépítés (7) AIDA project (3) ajánlás (7) aktivház (8) alapok (28) árnyékolás (13) beharangozó (5) beszámoló (9) blogról (6) blower-door teszt (2) COP (2) darmstadt (3) dunakeszi (4) elvek (22) energiafüggőség (2) energiagyűjtő fal (3) energiaigény (13) energiatudatosság (22) épületgépészet (18) esztétika (4) évforduló (3) falszerkezet (7) fázisváltó anyag (3) felújítás (11) fenntarthatóság (4) free cooling (2) fűtés (12) gazdaságosság (18) glassX (2) gyárlátogatás (2) hmv (2) hőcserélés (5) hőhíd (4) hőnyereség (4) hőszigetelés (17) hőszigetelő zsaluelem (3) hőszivattyú (3) hőszükséglet (6) hőtárolás (8) interjú (5) ismétlés (6) jogszabaly (5) Kardos Labor (5) képzés (7) kérdezz-felelek (5) kiviteli terv (4) Knauf Insulation (8) komfort (7) konferencia (10) követelmények (13) közel nulla energiafogyasztás (6) légfűtés (2) légtömörség (11) lélegző fal (3) megtérülés (5) megújuló energia (7) minősítés (9) minősített passzívház (3) nap energia (3) nem lakóépület (3) nyáron (6) nyílt nap (7) ökoklikk (6) ökológia (20) ökológiai lábnyom (2) oktatás (2) oldal ajánló (2) összefoglalás (11) passzívház (64) passzivhaz epitkezes elso kezbol (14) peremszigetelés (4) phi (4) phpp (8) primerenergia (4) pro/kontra (8) rákosliget (13) REC (2) szabad hűtés (2) szabályozás (4) szada (4) szakszavak (2) szálas hőszigetelés (3) számítás (3) szellőztetés (22) szigetelési program (2) színes (16) szoláris (8) tájolás (7) talajkollektor (2) talajszonda (2) társasház (6) termékismertető (2) tervezés (15) tervismertető (18) tévhitek (7) tudatosság (6) tulajdonosi tapasztalat (12) utólagos hőszigetelés (8) üvegezés (3) üzemeltetés (10) U érték (5) vendégposzt (6) Címkefelhő

Kommentek

Partnerek

paosz250.jpg

phm_logo_250.jpg

greenpressblog_250.jpg

ef_logo_felirattal_250.gif

Greenfo_uj_banner_250x55.jpg

Banner_cheph_k250.png

Creative Commons Licenc
Kapcsolat Email Hegedûs Attilának design:ekome