Híd a hőszigetelt burokban

avagy Mi az, hogy hőhíd, és miért fontos, hogy elkerüljük?


Mint ahogy erről már a blog értelmező kisszótár (szak-szó-szedet) részében volt szó a hőhíd az épületburok azon része, ahol az épületelemben normál körülmények között fellépő hőáram lényegesen megváltozik, megnő.

Egyszerűbben szólva a hőhíd nem más, mint a szerkezetnek egy olyan pontja, szakasza vagy felülete, ami jobban vezeti a hőt, mint a szerkezet többi része.

Korábban, évtizedekkel ezelőtt nem nagyon foglalkoztak ezzel a kérdéssel. Akkor a ma megszokotthoz képest a tömör épületszerkezetek (pl. falak) hőszigetelési értéke sem volt különösebben jó, így egy gyengébb szerkezeti kapcsolat sem jelentett különösebb problémát. A mai igények mellett azonban már hagyományos épületek esetében is elvárás a hőhidak minimalizálása, ami a passzívházak esetében a lényegileg teljes hőhídmentesség kritériumáig fokozódik. Mivel ilyen épületeknél extrém módon csökkentjük a normál felületeken a hőveszteséget a probléma még jobban felértékelődik. Nagyon jelentős hőáramlási különbségeket, és ebből adódóan akár komoly épületfizikai problémákat is okozhatnak a szerkezeti csatlakozások nem megfelelő kialakításai.

 

Több különböző hőhíd fajtát különböztethetünk meg:

- Szerkezeti hőhíd esetén egy adott réteg homogenitása megszakad és a külső és belső tér között elhelyezkedő épületszerkezet (pl. erkély konzol - lásd a szomszédos metszetábrát!) mintegy hidat képezve elősegíti a hővándorlást. Ezek létrejöttét passzívházakban mindenképpen el kell kerülni. (A szó, 'hőhíd' is valahonnan innen ered. Egy híd, ami szinte akadálytalanul  vezeti át a hőt a hőszigetelő rétegen.)

- Geometriai hőhíd létrejöttéről akkor beszélünk, amikor a geometriai kialakításból adódóan a külső, lehűlő felület nagyobb, mint a belső, fűtött felület (fal-, épületsarok például - lásd az alábbi ábrán). Ekkor ez a rész egyfajta hűtőbordaként viselkedik és lehűti a csatlakozó szerkezete(ke)t.

Az esetek többségében a geometria hőhidak nem küszöbölhetőek ki (hisz praktikusan egy gömb alakú épület lenne mentes egyedül az épületsarkoktól), de megfelelő tervezés esetében ezen hőhidak hőveszteségei elhanyagolhatóak. A passzívházak méretezésére szolgáló program, a PHPP eleve az épület (szigetelt) külső méreteivel számol, és így ezek energetikai hatásai már figyelembevételre kerülnek. Sőt ez a számítási metódus némileg a biztonság javára való tévedést is magában hordoz.

- Inhomogén szerkezeteken (pl. könnyűszerkezetes falak, tetők) belül is kialakulnak hőhidak. Ezek hatásának számítását, méretezését a PHPP figyelembe veszi, de természetesen itt is megvan a tervező felelőssége, illetve lehetősége az optimális kialakításra.

Akkor tekinthető hőhídmentesnek a kialakítás, ha az épületelemek csatlakozásait úgy alakítjuk ki, hogy a számításban alkalmazott szigetelési vastagság mindenhol rendelkezésre áll, és az a szerkezeteket kívülről és teljes vastagságban körülveszi.

Tipikus, általában elkerülhetetlen hőhíd hatást okozó helyek például az ablak és külső fal csatlakozásai. Ilyenkor a külső szigetelés keretre fordítása javallott, min.  4 cm vastagságban.

A hőhidak kialakulását általában a talajjal érintkező épületrészeknél a legnehezebb elkerülni. Kritikus terület a pincefödém vagy alaplemez és a külső fal csatlakozás. Bevált megoldás egy sor hőhíd megszakító elem (pl. gázbeton, purenit, habüveg) alkalmazása. 

Födémmel egybeépített erkélyek, kinyúló lemezek tervezését célszerű elkerülni, helyette termikusan elválasztott konzolok (pl. Isokorb), vagy alátámasztással gyámolított független szerkezetek alkalmazása a megoldás.

A tervezés során megmaradt hőhidak csomópontjait energetikailag értékelni kell, és a számítás (PHPP) elvégzésekor a megfelelő tényezővel figyelembe kell venni. A valós adatok meghatározhatóak tipikus csomóponti megoldások (pl. ablak beépítés) esetén katalógusból, egyéb esetben egyedi hőhídszámítással.

Végül foglaljuk össze, hogy miért is fontos a hőhidak kiküszöbölése, a hőhídmentes tervezés? Mert ezáltal (is) biztosítható a lakótér kellemes hő-, és lakókomfortja valamint az épület állagának megőrzése. Passzívházak esetében különleges figyelmet kell erre a részkérdésre is fordítani, hiszen hatása és az épület hőháztartásában játszott szerepe is lényegesen jelentősebb. 

A fotón a svédországi Sandö-híd. Forrás: bauwiki.
Az illusztrációkon egy szerkezeti és egy geometriai hőhíd ábrája látható a szerkezetek hőmérsékleti 'szintvonalaival', izotermáival. Forrás: wikipedia

Ha tetszett a poszt csatlakozz a blog Facebook csoportjához!
Több hír, több érdekesség a témában!

 

2012.01.09. 22:37 | h.e.g.a | Szólj hozzá!

Címkék: elvek szakszavak passzívház hőhíd phpp

A bejegyzés trackback címe:

https://holnaphaz.blog.hu/api/trackback/id/tr1003532794

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

banner_kozelnullaenergiaigenyu_2017_aprilis_logo.jpg

P160.jpg

Hegedűs Attila építészmérnök,
passzívház tervező blogja az
energiahatékony építés, felújítás
lehetőségeiről.

A mai világban az energiatudatos
gondolkodásmód megkerülhetetlen. 
Ebből a megközelítésből az alacsony
energiaigényű épületek, a passzívházak
a jövő épületei a mában.

További információk a szerzőről
Elérhetőség

Címkék

(x) (11) 100 lakásos passzívház (2) 1x1 (7) 2010/31/EU (5) 2020 (6) 2030 (2) ablak (22) ablak beépítés (7) AIDA project (3) ajánlás (7) aktivház (8) alapok (28) árnyékolás (13) beharangozó (5) beszámoló (9) blogról (6) blower-door teszt (2) COP (2) darmstadt (3) dunakeszi (4) elvek (22) energiafüggőség (2) energiagyűjtő fal (3) energiaigény (13) energiatudatosság (22) épületgépészet (18) esztétika (4) évforduló (3) falszerkezet (7) fázisváltó anyag (3) felújítás (11) fenntarthatóság (4) free cooling (2) fűtés (12) gazdaságosság (18) glassX (2) gyárlátogatás (2) hmv (2) hőcserélés (5) hőhíd (4) hőnyereség (4) hőszigetelés (17) hőszigetelő zsaluelem (3) hőszivattyú (3) hőszükséglet (6) hőtárolás (8) interjú (5) ismétlés (6) jogszabaly (5) Kardos Labor (5) képzés (7) kérdezz-felelek (5) kiviteli terv (4) Knauf Insulation (8) komfort (7) konferencia (10) követelmények (13) közel nulla energiafogyasztás (6) légfűtés (2) légtömörség (11) lélegző fal (3) megtérülés (5) megújuló energia (7) minősítés (9) minősített passzívház (3) nap energia (3) nem lakóépület (3) nyáron (6) nyílt nap (7) ökoklikk (6) ökológia (20) ökológiai lábnyom (2) oktatás (2) oldal ajánló (2) összefoglalás (11) passzívház (64) passzivhaz epitkezes elso kezbol (14) peremszigetelés (4) phi (4) phpp (8) primerenergia (4) pro/kontra (8) rákosliget (13) REC (2) szabad hűtés (2) szabályozás (4) szada (4) szakszavak (2) szálas hőszigetelés (3) számítás (3) szellőztetés (22) szigetelési program (2) színes (16) szoláris (8) tájolás (7) talajkollektor (2) talajszonda (2) társasház (6) termékismertető (2) tervezés (15) tervismertető (18) tévhitek (7) tudatosság (6) tulajdonosi tapasztalat (12) utólagos hőszigetelés (8) üvegezés (3) üzemeltetés (10) U érték (5) vendégposzt (6) Címkefelhő

Kommentek

Partnerek

paosz250.jpg

phm_logo_250.jpg

greenpressblog_250.jpg

ef_logo_felirattal_250.gif

Greenfo_uj_banner_250x55.jpg

Banner_cheph_k250.png

Creative Commons Licenc
Kapcsolat Email Hegedûs Attilának design:ekome