banner120240.png

Épületek életfunkciói - keringés, légzés

avagy Passzívházak gépészeti komponensei


Itt a blogon eddig a passzívházak általános alapjaival és építészeti, tervezési elveivel foglalkoztunk. A gépészeti kérdéseket csak érintőlegesen vagy egy részletkérdés erejéig (lásd: Mire elég a légfűtés? című bejegyzést) illetve a követelmények szintjén, azok részeként vizsgáltuk. Ezzel a mostani bejegyzéssel belekezdünk az energiatudatos épületek gépészeti rendszereinek áttekintésébe. Megnézzük, hogy az ilyen elvek mentén tervezett épületek esetében milyen speciális kérdések vetődnek fel illetve a későbbiek során 1-1 elem tervezési, működési kérdéseit részletesebben is áttekintjük majd.

Passzívházak esetében alapkövetelmény és a fő cél a fűtési- és primerenergia igény drasztikus leszorítása. Mint erről már korábban beszéltünk a fűtési hő szükségletet a ma megszokotthoz képest akár 80-90%-al is csökkenteni lehet (csak emlékeztetőül, a követelmény szint 15 kWh/ m²év). Egy átlagos lakóépületben a használati melegvíz (HMV) energiaigénye – a lakósűrűség és a használat függvényben – valahol a 18-35 kWh/m²év sávban van.

Az energiaracionalizálást követően így az a ma még szokatlan helyzet áll elő, hogy a melegvíz készítés hőigénye magasabb, mint a fűtésé, így a fűtési- hőellátó rendszer méretezése, kialakítása során ez lesz a mértékadó. A tervezés, beruházás során lehetőség szerint olyan hatékony hőtermelő konstrukciót kell választani, amelyek a melegvíz termelés mellett a fűtést mintegy ’mellékesen’ intézik el!

Az ilyen alacsony energiaigényű épületekben a veszteségek minimalizálására törekszünk. Ezért szigeteljük jól az épület határoló szerkezeteit, ezért optimalizáljuk az ablakok számát, méretét, stb. És ez a törekvés igaz a gépészeti berendezésekre is. Minden előállított, de nem hasznosuló, vagy nem jól, nem a megfelelő helyen/időben hasznosuló energia - számunkra - veszteség. Így a fűtési rendszer mellette a HMV termelés és elosztás veszteségeinek fontossága is felértékelődik. Ezek minimalizálása, valamint az esetleges ’túlfűtés’ megakadályozása miatt fontos a különböző vezetékek és a melegvíztároló berendezés megfelelő hőszigetelése.

Passzívházak sajátossága, hogy a kiemelten jó minőségű hőszigetelő burok (határoló szerkezetek és ablakok), valamint ennek következtében kialakuló termikus komfort és egyensúly miatt a hőleadás módja és helye másodlagossá válik. Röviden fogalmazva nem szükséges a radiátorokat a külső falak mentén, vagy az ablakok alatt elhelyezni. (Sőt egy passzívház adott esetben ilyen hagyományos fűtési rendszer nélkül is, csupán a szellőztető levegő temperálásával is kifűthető. – Erről szól a Mire elég a légfűtés? c. bejegyzés) Ebből adódóan a fűtési rendszer – megfelelően átgondolt tervezés mellett – sokkal egyszerűbb és olcsóbb is lehet annál, mint amit a mai viszonyok mellett megszoktunk. A hőbevitel és elosztás módját, elvét, rendszerét – légfűtés, felület- vagy hagyományos radiátoros fűtés, stb. - minden épület esetében az épület adottságainak a felhasználás módjának és az igényeknek a függvényében, egyedileg kell meghatározni.

A fűtési rendszer ilyetén tulajdonsága miatt egy passzívházban a rendelkezésre álló alapterület is értékesebb, hiszen sem a falsík elé beálló radiátorok, sem a homlokzati fal és az ablakok előtt, a hideg sugárzás miatt használhatatlanná váló zónák nem szűkítik azt.

Itt fontos megjegyezni, hogy a mai magyar közbeszédben – és némileg a gyakorlatban is – a passzívházakhoz bonyolult gépészeti rendszereket társítanak. Ez épp fordítva van, pont ezen követelményszint által biztosított alacsony hőszükséglet ad alapot arra, hogy a gépészeti rendszerek egyszerűsítése és olcsóbbítása irányába léphessünk.

Az ilyen épületek esetében – az alacsonyan tartott energia- és hőigény miatt – reális választás lehet az energiatermelésben különböző megújuló energiahordozók választása. Ezek felhasználásának létjogosultsága ilyenkor megnő, hiszen az alacsony hőszükséglet mellett már a mai készülékek is hatékonyan használhatóak. Ám fontos megjegyezni, hogy ezen berendezések (napcellák, kollektorok, talajhőcserélők, hőszivattyúk, stb.) felhasználása nem ’kötelező’ tartozékai a passzívházaknak. A kritérium ’csupán’ a hő- és energiaigény csökkentésére szorít bennünket. Ennek az energiának a biztosítása, az ilyen berendezések telepítése, használata minden esetben egyedi tervezői, beruházói döntés kell, hogy legyen.

A fentiekkel szemben az épületgépészet elhagyhatatlan ugyanakkor kiemelten fontos eleme a szellőztető rendszer, amelyet passzívházak esetében mindig magas (minimum 75%) hővisszanyerési hatékonyságú hőcserélővel egészítenek ki. Ennek a folyamatos friss levegő utánpótlás és az elhasznált levegő elszállítása mellett az épület energia-megtakarításában is kiemelt szerepe van. Általános esetben a fűtési energia kb. harmada szolgálja a szellőzési hőveszteség pótlását.

Ennek az energiaveszteségnek a drasztikus csökkentésére használjuk a hővisszanyerős berendezéseket.

A fotó forrása: itt és itt.

Ha tetszett a poszt csatlakozz a blog Facebook csoportjához!
 
Több hír, több érdekesség a témában!

2012.02.15. 20:49 | h.e.g.a | Szólj hozzá!

Címkék: elvek hmv fűtés szellőztetés követelmények megújuló energia passzívház épületgépészet hőszükséglet

A bejegyzés trackback címe:

https://holnaphaz.blog.hu/api/trackback/id/tr534115260

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

banner_kozelnullaenergiaigenyu_2017_aprilis_logo.jpg

P160.jpg

Hegedűs Attila építészmérnök,
passzívház tervező blogja az
energiahatékony építés, felújítás
lehetőségeiről.

A mai világban az energiatudatos
gondolkodásmód megkerülhetetlen. 
Ebből a megközelítésből az alacsony
energiaigényű épületek, a passzívházak
a jövő épületei a mában.

További információk a szerzőről
Elérhetőség

Címkék

(x) (11) 100 lakásos passzívház (2) 1x1 (7) 2010/31/EU (5) 2020 (6) 2030 (2) ablak (22) ablak beépítés (7) AIDA project (3) ajánlás (7) aktivház (8) alapok (28) árnyékolás (13) beharangozó (5) beszámoló (9) blogról (6) blower-door teszt (2) COP (2) darmstadt (3) dunakeszi (4) elvek (22) energiafüggőség (2) energiagyűjtő fal (3) energiaigény (13) energiatudatosság (22) épületgépészet (18) esztétika (4) évforduló (3) falszerkezet (7) fázisváltó anyag (3) felújítás (11) fenntarthatóság (4) free cooling (2) fűtés (12) gazdaságosság (18) glassX (2) gyárlátogatás (2) hmv (2) hőcserélés (5) hőhíd (4) hőnyereség (4) hőszigetelés (17) hőszigetelő zsaluelem (3) hőszivattyú (3) hőszükséglet (6) hőtárolás (8) interjú (5) ismétlés (6) jogszabaly (5) Kardos Labor (5) képzés (7) kérdezz-felelek (5) kiviteli terv (4) Knauf Insulation (8) komfort (7) konferencia (10) követelmények (13) közel nulla energiafogyasztás (6) légfűtés (2) légtömörség (11) lélegző fal (3) megtérülés (5) megújuló energia (7) minősítés (9) minősített passzívház (3) nap energia (3) nem lakóépület (3) nyáron (6) nyílt nap (7) ökoklikk (6) ökológia (20) ökológiai lábnyom (2) oktatás (2) oldal ajánló (2) összefoglalás (11) passzívház (64) passzivhaz epitkezes elso kezbol (14) peremszigetelés (4) phi (4) phpp (8) primerenergia (4) pro/kontra (8) rákosliget (13) REC (2) szabad hűtés (2) szabályozás (4) szada (4) szakszavak (2) szálas hőszigetelés (3) számítás (3) szellőztetés (22) szigetelési program (2) színes (16) szoláris (8) tájolás (7) talajkollektor (2) talajszonda (2) társasház (6) termékismertető (2) tervezés (15) tervismertető (18) tévhitek (7) tudatosság (6) tulajdonosi tapasztalat (12) utólagos hőszigetelés (8) üvegezés (3) üzemeltetés (10) U érték (5) vendégposzt (6) Címkefelhő

Kommentek

Partnerek

paosz250.jpg

phm_logo_250.jpg

greenpressblog_250.jpg

ef_logo_felirattal_250.gif

Greenfo_uj_banner_250x55.jpg

Banner_cheph_k250.png

Creative Commons Licenc
Kapcsolat Email Hegedûs Attilának design:ekome