Melyiket válasszam? - folytatás

avagy Hőszigetelő anyagok bemutatása 2.rész


Ez a bejegyzés a hőszigetelésekkel foglalkozó 'oknyomozó' cikksorozat 4. része. Az első részben végig vettük a hőszigetelés választás általános elveit és szempontjait, a másodikban elkezdtük megismerni a szóba jöhető konkrét anyagokat és megoldásokat, illetve azok legfontosabb tulajdonságait, illetve a harmadikban a hőszigetelés vastagságának meghatározásához kerültünk némileg közelebb. Most az anyagok bemutatását folytatjuk. Ebben a bejegyzésben az itthoni gyakorlatban talán kevéssé ismert megoldásokat vesszük górcső alá. Kezdésként nézzük a többé kevésbé környezetbarát, megújuló alapanyagból készülő hőszigetelő anyagokat:

 
 

Cellulóz

Aprított és darált használt papírból állítják elő. Tűz- és kártevők elleni védelem céljából bór tartalmú adalékanyaggal kezelik. Itthoni gyakorlatban általában ömlesztett vagy lőtt szigetelésként használják, ám létezik belőle lemez formájú kiszerelés is.

Hővezető képesség – λ (W/mK) 0,04-0,045
Páradiffuziós ellenállási szám 1-2 (!)
Fajlagos ár /m³  (EPS=100)   kb.100-150

 


 


Jó hő és hangszigetelő képesség mellett fontos kiemelni az anyag páraáteresztő és szabályozó képességét. Kártevőkkel szemben ellenálló. Gyártási energiaigénye alacsony, újrahasznosítható, ökológiai szempontból is kedvező, költséghatékony. Ugyanakkor az anyag bejuttatása, fecskendezése nagy szakértelmet kíván, és csekély teherbíró képessége a felhasználás körét erősen korlátozza.

 

Hőszigetelő farost lemezek

Hulladék fa aprításával és rostosításával készül, a fa saját gyantatartalma tartja össze. Víz hozzáadásával nagy nyomáson és magas hőmérsékleten préselik lemezzé. 

Hővezető képesség – λ (W/mK) 0,04-0,05
Páradiffuziós ellenállási szám 5 - 10
Fajlagos ár /m³   (EPS=100)   kb.350

 


 

 

A jó hő- és hangszigetelés mellett magas hőtároló képességgel rendelkezik. Újranövő hulladékból készül, újrahasznosítható, ám gyártási energiaigénye magas.
 

 

Fagyapot építőlemezek

Gyaluforgácsból készítik cement, gipsz vagy magnezit alapú kötőanyag hozzáadásával. 

Hővezető képesség – λ (W/mK) 0,065-0,09
Páradiffuziós ellenállási szám 2 - 5
Fajlagos ár /m³   (EPS=100)   kb.350

 


 

 

Ásványi kötőanyag hatására a lapok nehezen éghetőek, ám hőszigetelési képességük emiatt csökken. Ökológia szempontból kedvező, hiszen megújuló alapanyagú hulladékból készül, egészségre ártalmatlan, ellenben a gyártása magas energiaigénnyel jár. További bevonat nélkül jelentős a vízfelvételi képessége. 

 

Gyapot, -lemez, filc

Növényi gyapotszálból készülő szigetelés, melyet - a cellulózhoz hasonlóan - bór tartalmú adalékanyaggal kezelnek a penészedési hajlam kiküszöbölésére és a tűzállóság fokozására.

Hővezető képesség – λ (W/mK) 0,040
Páradiffuziós ellenállási szám 1 - 2 (!)
Fajlagos ár /m³   (EPS=100)   kb.200

 


 

 

Jó hő és hangszigetelő képesség. Kártevőkkel és penésszel szemben ellenálló, egészségügyi szempontból ártalmatlan, megújuló alapanyag, ám nedvességre érzékeny. Ökológikusságát megkérdőjelezheti a hosszú szállítási út illetve az előállítás vegyszerezettsége. 

 

Parafa, expandált parafa

Természetes illetve újrahasznosított alapanyagból előállított darálékot hevítés, vagy forró gőz hatása alatt nyújtják, préselik, formázzák. Alaphelyzetben saját gyantatartalma tartja össze, de létezik bitumenes kötőanyaggal impregnált változat is.

Hővezető képesség – λ (W/mK) 0,040-0,06
Páradiffuziós ellenállási szám 5-10
Fajlagos ár /m³   (EPS=100)   kb.300

 


 

 

Jó hő és hangszigetelő, emellett nagy teherbíró képessége, öregedés és rovarállósága, nedvességre érzéketlensége emelendő ki. Ökológiai szempontból kifogástalan, hiszen általában kötő-, és tűzgátló adalékanyag mentes (az impregnál kivitel egészségügyi szempontból aggályos), ám ellene szól, a hosszú szállítási útvonal és a más alternatív alapanyagokhoz (pl. cellulóz) képesti magas ára.

 

Tőlünk nyugatabbra fokozatosan teret nyernek

egyéb természetes alapanyagú szigetelések,

ám ezek (gyapjú, -lemez; len, lenrost lemez; kender, kenderrost lemez; kókusz) itthon az építőiparban még gyakorlatilag hírmondóként sem ismertek.

Ami a helyi sajátosságokból fakadóan egy új és érdekes irány lehet, az a szalmabála hőszigetelés. Előnye - megfelelő helyszín, épülettípus és méret esetén - az olcsósága és - a helyi rendelkezésre állása mellett - maximális ökológikussága. Az anyag tűz-, nedvesség- és kártevő érzékenysége miatt azonban felhasználása megfelelő odafigyelést igényel.

Az ok, amiért itt ezzel részleteiben nem foglalkozunk az az, hogy maga az 'anyag' (a mezőgazdasági melléktermék - a bála) nincs bevizsgálva, és mint ilyen nem tekinthető egységes minőségi követelményekkel rendelkező 'terméknek'. Létezik ellenben már itthon is bevizsgált építési 'rendszer', ami a szalmabála kitöltő hőszigetelés mellett a fa tartószerkezetet valamint a kétoldali agyag (sár) vakolatot is tartalmazza.

 

Perlit, duzzasztott perlit

Lávakőből állítják elő, hírtelen hevítés közben duzzasztják. A kőzet víztartalma gőzzé válva a nyers perlit térfogatát megtöbbszörözi. Adalékszer alkalmazása nélkül száraz ömlesztett anyagként használják. Létezik lemezes megoldás is, amikor kötőanyak (műgyanta vagy bitumen) hozzáadásával préselik.

Hővezető képesség – λ (W/mK) 0,04-0,05-0,07
Páradiffuziós ellenállási szám 3 -5
Fajlagos ár /m³   (EPS=100)   200-250

 


 

 

Nedvesség szabályozó és páradiffuziós képessége kedvező. Tömörítést követően jól terhelhető. Jól ömleszthető – üreges terek feltöltésére alkalmas – természetes építőanyag.

Magas gyártási és szállítási energiaigénye mellette a kőtőanyagok egészségügyi szerepe aggályos.

Végezetül ismerkedjünk meg egy nem megújuló, ellenben extrém 'high-tech' hőszigetelő anyaggal:
 
 

VIP vákumos szigetelt panel, vákumos hőszigetelő lemez

A lemez mikroporózus (kovasav) magból és légzáró, ragasztott burkoló fóliából áll, amibe a belső magot vákuumozás után hegesztik be. Az építőiparben kizárólag a pirogén kovasavas elemek használhatóak, mert jelenleg egyedül ezeknél biztosítható a több évtizedes használat.
 
Hővezető képesség – λ (W/mK) 0,005-0,008 !
Páradiffuziós ellenállási szám párazáró
Fajlagos ár /m³   (EPS=100)   5000-10000

 


 

 
Extrém jó hőszigetelési képesség alacsony anyagvastagság mellett is. A használati időtartammal párhuzamosan kis mértékben, de nő a hővezető képesség – a vákuum nem marad meg tartósan.
Kb. 80 fokig hőálló.
 
Hátránya, hogy a lemezek utólagosan nem szabhatóak, sérülés érzékenyek és jelenleg még extrém  drága. Az EPS-hez képest 50-100 szoros, de még a kb. 1 nagyságrenddel jobb hőszigetelési érték figyelembevételével is 5-20 szoros a felára.

 

Képek forrása a gyártók, forgalmazók oldalai.

Ha tetszett a poszt csatlakozz a blog Facebook csoportjához!
Több hír, több érdekesség a témában!
 

 

2012.04.26. 08:12 | h.e.g.a | 13 komment

Címkék: elvek hőszigetelés

A bejegyzés trackback címe:

https://holnaphaz.blog.hu/api/trackback/id/tr654458737

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ba7 2012.05.09. 00:16:38

Nem emlékszem pontosan, de a cellulóz szerintem nem kerül 50%-kal többe, mint az EPS. Főleg, hogy a cellulóz árában a bedolgozás is benne van, az EPS-ében nincsen.

kjapp · https://napfenyesblog.wordpress.com/ 2012.05.09. 08:20:39

nekem kb azonos árban volt a cellulóz bedolgozással együtt 2010-ben, mint az akciós polisztirol. És a padlástérben a kicsit bonyolult ácsszerkezetet simán befedte a cellulóz, ezt polisztirollal hőhídmentesen körbevenni nagy munka lett volna.

Blog írójának: A nyári fáziseltolódásról írhatnál bővebben, ami a meleg átjutását jelenti órában a szigetelőanyagon. Mert a nyári melegben a tető illetve padlásterekben kőzetgyapotnál sokkal előnyösebb éppen e tulajdonsága miatt a befújt cellulóz szigetelés.

h.e.g.a 2012.05.09. 09:45:24

@ba7: Köszönöm az észrevételeket. Az árak persze szóródnak és változnak is így eleve csak a nagyságrend érzékeltetése volt a cél. És igen, a költségek összemérése sem könnyű ebben a relációban. A bedolgozás benne van, de cellulóz esetében pl. kiegészítő szerkezet készítése is szükséges lehet, az meg nincs benne. De akkor a személyes tapasztalatok alapján módosítottam az értéket.

@kjapp: Igen ez egy érdekes és a cellulóz 'lobbi' által előszeretettel kiemelt kérdés. De ha erről a problémáról beszélünk, ne feledjük el, hogy mindig a teljes épületszerkezetet kell vizsgálni. A fáziseltolódás szempontjából a két meghatározó paraméter a légzárás és a hőkapacitás. Az egyértelmű, hogy önmagában a cellulóz anyag a 'gyapotokhoz' képest ezekben jobban teljesít, de ennél 1-2 nagyságrenddel nagyobb különbségek adódhatnak a teljes rétegrend összeállításával illetve a megfelelő szerkezeti megoldás alkalmazásával.
Csak egy példa: hiába kb. kétszer magasabb a cellulóz hőkapacitása, egy megfelelően kialakított nehéz szerkezetes padlásfödém esetén ez a különbség már csak kb. 5% a javára ...

Bár nem szeretnék konkrét anyagot, megoldást ajánlani - a bejegyzés-sorozatnak a célja pont az, hogy a többféle szempont mérlegeléséhez adjon segítséget - köszönöm a hasznos észrevételeket!

ba7 2012.05.09. 10:50:27

@h.e.g.a: milyen kiegészítő szerkezet kell cellulóz esetén? Ha arra gondolsz, hogy járni rajta, akkor attól függ, hogy milyen célból: nálunk XPS tömbökön van deszka (az XPS maradék, a deszka hulladék kategória, azaz bekerülési költség minimális), ami az ott felmerülő szükségletet bőségesen kielégíti, ha ennél több kell, akkor pedig jó eséllyel nem a cellulóz a megfelelő választás.
Ha nincs igény arra, hogy járjon rajta az ember, akkor nincs mit megfizetni. :-)

(a cellulóz teher bíróképessége praktikusan nulla, konkrétan egy csavarhúzó majdnem elsüllyed benne)

h.e.g.a 2012.05.09. 15:04:15

@ba7: Mivel nem csak hasznosítatlan padlástérbe lehet cellulózt tenni több helyzetben az alátámasztó, teherhordó szerkezet nem annyira egyszerű és olcsó mint nálad (gondolok itt olyan felhasználási lehetőségekre mint pl. homlokzatszigetelés, stb.).

ba7 2012.05.09. 22:05:07

@h.e.g.a: szigetelnek homlokzatot cellulózzal? :-)

Nekem eddig az jött le (esetleg rosszul), hogy cellulózt ott célszerű elsősorban alkalmazni, ahova eleve be lehet fújni, azaz van már szerkezet, ami megtartja.

h.e.g.a 2012.05.10. 15:13:26

@ba7: Azt nem mondtam, hogy a homlokzat szigetelés frontján tipikus lenne a cellulóz :-), de vannak azért olyan helyzetek, amikor van indok ennek a használatára:
- épületfelújításoknál (ha egyenetlen vagy nem kellően szilárd a fal),
- télen, alacsony hőmérséklet mellett is kivitelezhető,
- függesztett, szerelt homlokzatburkolat esetén, stb.
Itthon is van rá példa, a dunakeszin épült passzívház szerelt burkolatos része mögött is ez van.

tető hőszigetelés · http://www.tetohoszigeteles.hu 2013.03.25. 15:15:35

Már létezik befújt kőzetgyapot is! A kettős héjjalású paneleknél is alkalmazható, mert a cellulóz tűzveszélyességi besorolása erre nem megfelelő. Ahol cellulóz alkalmazható ott ez a technológia is. Most készülök egy blogot indítani erről.

Zoltán Lantos 2016.01.21. 15:50:25

Mivel szinte csak a befújásos eljárásról esik szó,a kérdésem,h a kézi módszerrel,réteg közé berakandó cellulóz pl. hogyan viselkedik? Mondjuk egy rétegfalban,mondjuk 3 méter magasságban,25 cm rétegvastagságnál? Idővel tömörödik-e,zsugorodik-e? Egyáltalán miért nem esik erről szó? Hisz a befújásnak vannak olyan költségei,felvonulás,emberek,áfa stb.,amit esetleg egyes kivitelezésnél nem tennénk meg,ha megfelelő minőségű egyéni kivitelezéssel csak az anyag ára lenne a költség...Erre nem találtam még sehol véleményt.Kösz.

h.e.g.a 2016.01.22. 13:10:50

@Zoltán Lantos: nincs ilyen jellegű tapasztalatom. Javasolom, hogy ezzel kapcsolatban érdemes forgalmazónál, beépítőnél érdeklődni, hátha tudnak mutatni ilyen megoldásra is referenciát.

dreschma 2017.10.29. 19:52:49

A Multiporral kapcsolatban kérdezném, hogy az árnál miért ilyen nagy a tól-ig ami megvan adva? Ezt hogy kell érteni?

h.e.g.a 2017.10.30. 09:27:56

@dreschma: A táblázatban - az összehasonlíthatóság kedvéért - mindig m3 ár szerepel, de természetesen a hőszigetelő anyagokat nem m3-ben, hanem általában különböző vastagságú táblákban forgalmazzák. A kérdéses terméknél a különböző vastagsághoz tartozó árak jelentős eltéréstét mutatja a tól-ig érték. (A vékonyabb táblák fajlagosan drágábbak mint a vastagok.)

banner_kozelnullaenergiaigenyu_2017_aprilis_logo.jpg

P160.jpg

Hegedűs Attila építészmérnök,
passzívház tervező blogja az
energiahatékony építés, felújítás
lehetőségeiről.

A mai világban az energiatudatos
gondolkodásmód megkerülhetetlen. 
Ebből a megközelítésből az alacsony
energiaigényű épületek, a passzívházak
a jövő épületei a mában.

További információk a szerzőről
Elérhetőség

Címkék

(x) (11) 100 lakásos passzívház (2) 1x1 (7) 2010/31/EU (5) 2020 (6) 2030 (2) ablak (22) ablak beépítés (7) AIDA project (3) ajánlás (7) aktivház (8) alapok (28) árnyékolás (13) beharangozó (5) beszámoló (9) blogról (6) blower-door teszt (2) COP (2) darmstadt (3) dunakeszi (4) elvek (22) energiafüggőség (2) energiagyűjtő fal (3) energiaigény (13) energiatudatosság (22) épületgépészet (18) esztétika (4) évforduló (3) falszerkezet (7) fázisváltó anyag (3) felújítás (11) fenntarthatóság (4) free cooling (2) fűtés (12) gazdaságosság (18) glassX (2) gyárlátogatás (2) hmv (2) hőcserélés (5) hőhíd (4) hőnyereség (4) hőszigetelés (17) hőszigetelő zsaluelem (3) hőszivattyú (3) hőszükséglet (6) hőtárolás (8) interjú (5) ismétlés (6) jogszabaly (5) Kardos Labor (5) képzés (7) kérdezz-felelek (5) kiviteli terv (4) Knauf Insulation (8) komfort (7) konferencia (10) követelmények (13) közel nulla energiafogyasztás (6) légfűtés (2) légtömörség (11) lélegző fal (3) megtérülés (5) megújuló energia (7) minősítés (9) minősített passzívház (3) nap energia (3) nem lakóépület (3) nyáron (6) nyílt nap (7) ökoklikk (6) ökológia (20) ökológiai lábnyom (2) oktatás (2) oldal ajánló (2) összefoglalás (11) passzívház (64) passzivhaz epitkezes elso kezbol (14) peremszigetelés (4) phi (4) phpp (8) primerenergia (4) pro/kontra (8) rákosliget (13) REC (2) szabad hűtés (2) szabályozás (4) szada (4) szakszavak (2) szálas hőszigetelés (3) számítás (3) szellőztetés (22) szigetelési program (2) színes (16) szoláris (8) tájolás (7) talajkollektor (2) talajszonda (2) társasház (6) termékismertető (2) tervezés (15) tervismertető (18) tévhitek (7) tudatosság (6) tulajdonosi tapasztalat (12) utólagos hőszigetelés (8) üvegezés (3) üzemeltetés (10) U érték (5) vendégposzt (6) Címkefelhő

Kommentek

Partnerek

paosz250.jpg

phm_logo_250.jpg

greenpressblog_250.jpg

ef_logo_felirattal_250.gif

Greenfo_uj_banner_250x55.jpg

Banner_cheph_k250.png

Creative Commons Licenc
Kapcsolat Email Hegedûs Attilának design:ekome