Épületek légzése

avagy a központi gépi szellőztetés kialakításának főbb elvei

 

"Azt a folyamatot, amikor egy élőlény a szerves anyagok átalakításához oxigént vesz fel, illetve az átalakításkor keletkező szén-dioxidot leadja légzésnek nevezzük."

Korábbi begyezésekben már elkezdtük az ismerkedést az energiatudatos épületek főbb gépészeti sajátosságaival és pro-kontra sorozatunkban a gépi szellőztetés előnyeit-hátrányait is górcső alá vettük. Most ebben a bejegyzésben igyekszünk sorra venni ennek a szervrendszernek a legfőbb sajátosságait.


Energiatudatos világunkban a központi szellőztetés két fontos feladatot lát el.
Egyrészt biztosítja a folyamatos friss levegő utánpótlást (ideális esetben a légtérfogat egy nap akár nyolcszor is kicserélődik!), másrészt - és itt jön elő az energiatudatosság paramétere - a hőcserélés segítségével a szellőztetés során távozó, elhasznált levegő (hő)energiatartalmának jó részét visszanyeri. (Ennek kiemelt fontosságát támasztja alá az is, hogy általános esetben a fűtési energia kb. harmada szolgálja a szellőzés során létrejövő hőveszteség pótlását.)

A fenti ábrán egy hőcserélős szellőztető berendezés működési elve látható.

A rendszer egyik fontos kritériuma a kiegyenlített szellőztetés elve, amikor is ugyan annyi levegőt viszünk be, mint amennyit elszívunk. A cél, hogy ne legyenek (nagy) nyomáskülönbségek, és emiatt ne legyen kényszerített in- illetve exfiltráció (a levegő szerkezeteken keresztüli be- illetve kiszivárgása)! Jelentős nyomáskülönbség esetén megnő a kontrollálatlan légcsere és ez energia veszteséggel, többlet energia bevitelével jár. (A kiegyenlített működést az üzembe helyezés során beszabályozással biztosítják.)
 
A levegő utánpótlásnak fontos higiénia szerepe is van.
Az épületben a biológiailag szükséges légcserét folyamatosan biztosítani kell.
Mint ezt egy korábbi bejegyzésből már tudhatjuk, normál üzemeltetés során óránként kb. 5 perc kereszthuzat kellene a levegő oxigén és széndioxid koncentrációjának optimális szinten tartásához. A CO2 szint csekély mértékű megemelkedése is fáradságérzetet és koncentráció csökkenést okoz. (Mérési eredmények tanúsága szerint, gépi szellőztetés mellett a CO2 szint minden további nélkül az ideális 1000 ppm érték (1 ezrelék) alatt tartható, hosszabb távon is.)

A légcsere másik fontos higiéniai szerepe a páratartalom egyenletes szinten tartása. Az optimális zóna 35-55% közötti relatív páratartalom tartományban található. Ablakos szellőztetés mellett gyakori probléma a túl magas páratartalom és az ezzel együtt járó páralecsapódás és penészképződés. Azonban a túlzott gépi légcsere sem kedvező, hiszen ilyenkor a páratartalom alacsony szintje okozhat kellemetlenséget. Ilyenkor a légcsere mennyiségének kismértékű csökkentése, pontos beállítása (általában a 20m³/fő/h érték az optimális) vezet megoldásra.

A gépi szellőzés hatékony kiépítése passzívházakban az u.n. zónás rendszer kialakításával történik. Bizonyos helységekben csak befújás, másokban – főleg a szag- és páratermelődés által érintettekben – csak elszívás működik, míg a közbülső helységek átáramlási zónaként vesznek részt a levegő cserélődésében. Ezzel a megoldással az ideális szinten tartható a levegővándorlás, sem túlzott energiafelhasználás, sem érzékelhető légmozgás nem jelentkezik. Előnye még, hogy így minden helyiségben kellően nagy légcserét tudunk biztosítani, ugyanakkor fajlagosan minimalizálni lehet a külső levegő cserélődését, hiszen a levegőt ténylegesen több helyiségben használjuk.

(Fontos, hogy a szellőztetési koncepcióba minden helyiséget be kell vonni és a zónák között a megfelelő átáramlási nyílásokat biztosítani kell!)

A szellőztető rendszer főbb elemei:
- külső levegő beszívása,
- levegőszűrők,
- fagyvédelem (elektromos, vagy talajhőcserélős), 
- szellőző levegő csatornák a készülék és a kültér között (kellő hőszigetelés!),
- hővisszanyerős szellőztető készülék + állandó térfogatáramú, szabályozott ventilátorok,
- belső elosztó csatorna hálózat, zajcsillapítók, ellenőrző nyílások,
- beállítható befúvó-szelepek, átáramlási nyílások, elszívó szelepek,
- nyári bypass ág,
 

A szellőztető rendszer megfelelő működéséhez a térfogatáramokat helyiségenként kell megtervezni, és átadás előtt be kell szabályozni.

A felhasznált ábrák forrásai: 1, 2, 3, 4.

Ha tetszett a bejegyzés csatlakozz a Facebook csoportunkhoz!
Még több energia, még több tudatosság, még több építészet!
 

 

2012.05.14. 08:58 | h.e.g.a | 9 komment

Címkék: elvek komfort szellőztetés épületgépészet energiatudatosság

A bejegyzés trackback címe:

https://holnaphaz.blog.hu/api/trackback/id/tr574499227

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Alfred Hitchcock 2012.05.15. 08:20:07

Egy ilyen hőcserélős "lélegeztetőgépnek" mennyi a fogyasztása, és maga a gép mennyibe kerül kb.? Mi van ha elromlik és nem lehet alkatrészt kapni, vagy csak igen drágán? Mi van ha tartósan nincs áram? (Volt ilyen tavaj, egy falu 1 hétig nem kapott áramot)Kedvező hatása van ez kétségtelen de nem lehet ezt más módszerrel kiváltani?

h.e.g.a 2012.05.17. 22:23:32

Jó sok a kérdés, és szerintem te is tudod, hogy nincs rájuk egy szavas válasz. Sok készülék van, azok ára és a hővisszanyerés hatékonysága is széles skálán mozog. Az energia felhasználásuk is eltérő, sőt a konkrét lakásba kiépített légtechnikai rendszertől és a szállított légmennyiségtől is függ, de alapvetően nagyon alacsony, nagyságrendben valahol egy izzóéval mérhető.
A további kérdéseidre a válasz kb. azonos, mintha egy hűtőszekrényt vennél. Célszerű minőségi, megfelelő szervizháttérrel rendelkező készüléket választani. De ha elromlik sincs nagy probléma, hiszen messze nem űrtechnika, összesen kb. 2 ventilátor van benne, ami meghibásodhat.
Ha nincs áram akkor ugyan úgy mint minden más épületben, fel kell kelni és ki kell nyitni az ablakot! :-)
Kapcsolódó cikkek:
holnaphaz.blog.hu/2011/11/09/ph_esete_a_vastudovel
holnaphaz.blog.hu/2012/02/27/gepi_szelloztetes_elony_vagy_hatrany

Alfred Hitchcock 2012.05.18. 08:29:45

@h.e.g.a: Köszönöm a választ!Abban az esetben nincs is semmi gondom a géppel, ha egy komfortnövelő, választható beruházás. Azonban ha a ház működését döntően befolyásolja, tartós hiánya élhetetlenné teszi az épületet,(penészesedés, nyitható ablakok hiánya vagy elégtelen száma) akkor mesterkélt iránynak tartom, az építészet vadhajtásának ítélem, ami túlságosan kiszolgáltatottá teszi a társadalmat mivel függést alakít ki az energiaszolgáltató, az alkatrészt szállító ipari vállalatok felé. Talán így túlzó ez a megállapítás de az elvi álláspont szerintem érthető. Érdekes álláspont, miközben kacérkodok a gondolattal, hogy
a fenti ellenvetések ellenére mégis felruházom a házamat egy ilyen berendezéssel, igaz ugyan, hogy az épület formája és fűtésrendszere következtében megspórolható a sok cső a falban és az ezzel járó költségek.

h.e.g.a 2012.05.18. 14:11:20

A gép egyértelműen választható és komfort növelő. Az már egy más dolog, hogy az energiamegtakarítás miatt egy PH nem képzelhető el nélküle.
Megint csak a hűtőszekrényt hozom fel példának. Ahhoz is hozzászoktunk, az életünket nem tudjuk elképzelni nélküle, árammal megy, mégsem gondoljuk azt, hogy 'mesterkélt irány' vagy 'vadhajtás' lenne. Az energiaszolgáltatótól való függés felemlegetése esetünkben - passzívház - nehezen értelmezhető (épp csak picit túlzó! :-), hiszen a végső cél pont az energiafelhasználás drasztikus csökkentése.
Ha teheted menj el egy házba, ahol működés közben tudod megszemlélni. Szerintem rájössz, hogy a fenntartásaid nem állnak megalapozott lábakon. :-)

Alfred Hitchcock 2012.05.21. 08:50:50

@h.e.g.a: Szia! Köszi a választ, Hoffi Géza jutott eszembe:
"-Megvette már az e hetit?
-?? Ki az a barom aki múlt hetit akar venni?? A jövőhetit meg még nem is árulják!
-Á csak beszélgetni akartam...
-Anyukáddal"

:)

Viccet félre téve, nekem a hűtő sem tetszik. A probléma inkább az olyan épületekkel kapcsolatban éleződik ki, mint például a szigetelésből készült zsaluelemekbe öntött vasbetonból készült "passzívház" építési módszer.
Nem nevezném meg de tudjuk miről van szó. Ebben az esetben mivel belül is van szigetelés, az épület elveszti hőtehetetlenségét és szellőztetőgép nélkül, nyáron klíma nélkül nem is használható. Ez nem éppen passzív megoldás. Most nem etimológiailag magyarázandó kérdés a passzívház mint építészeti irány, de nem szeretem a félmunkát, a passzív az legyen passzív, és építészet, nem gépészet. Nem akarom ennyire kiélezni, csak keresem a lehetséges módokat mindenféle gépészet elkerülésére persze ami kell, az kell.
Esetleges alternatíva lehetne esetleg a talajcsatornában vezetett levegő, talán megfelelő méretezéssel lehetne szabályozni a levegőáramot, de szerintem nem kísérelte meg még senki ezt az utat járni gépészet nélkül.

kjapp · https://napfenyesblog.wordpress.com/ 2012.05.21. 11:05:50

@Alfred Hitchcock:
Kicsit messziről kezdenék: Amikor gyerekkoromban apámék szétdöntötték a vályogházat és helyére új 'kockaházat' építettek (1973), nagyanyám (gyakorlati gondolkodású parasztasszony) ellenezte az addig használt udvari árnyékszék megszüntetését és a házba vízöblítéses WC építését. (Minek az? Jó a meglévő, és büdös lesz a házban!)
A manapság épülő házaknál ez a kérdés már fel sem merül, de születnek újabbak, mert azóta már a WC-t általában nem kizárólag ablakon keresztül, hanem ventilátorral is szellőztetik, a konyhába is tesznek szagelszívót és a jól záródó, többszörös gumitömítéses ablakokra vagy máshová légbeeresztőt építenek.
A passzívházak kivételével higiéniai/kényelmi és nem elsősorban energetikai célú a gépi szellőztetés, aminek az árát, mint ahogy a WC beépítésének és üzemeltetésének költségeit nem mérlegelik (mikor jön vissza az ára?), mert az a ház része és kész.
(A gépi szellőztetés a tömb és emeletes házakban már magától érthetődő, ha nem is a legjobb)

Most már közelebb a kiinduláshoz: Ha nem minősített passzívház építése a célod, hanem 'csak' egy jól, de ésszerűen szigetelté, akkor nem biztos hogy a drágább, de PHI által minősített gépek kellenek neked, hanem az ezeknek az árának a töredékéért kapható, de hőcserélővel ellátott kínai termékek is megfelelhetnek.
De hallottam egy magyar, a téglák lyukait kihasználó entalpiás szellőztető berendezésről is, amelyről már több éves üzemeltetési tapasztalatok is vannak.

h.e.g.a 2012.05.21. 11:29:07

@Alfred Hitchcock: A leírtakkal összességében én is egyetértek. És igen, az energiatudatosság is először a passzív elemekkel (építészeti eszközök, szigetelések, stb.) kell, hogy foglalkozzon és csak az követően jöjjenek egyéb aktív (gépészeti) megoldások.
A többit meg @kjapp teljesen jól leírta. :-)

Alfred Hitchcock 2012.05.21. 13:23:58

Kicsit most már utánajártam, a Hungaroklímánál lehet kapni ventillátor nélküli kivitelű hőcserélőt. 149ezer :)

zeugma 2012.05.25. 05:53:47

Lakótelepi lakásunkban a beköltözés után az én szobámban ki kellett cserélnünk a régi, hagyományos ablakot, mert már teljesen tönkrement, ki sem lehetett nyitni. A többi szobában maradt a régi ablak. Nem az energiamegtakarítás volt a fő szempont, hanem az olcsóság, ezért egyszerű, átlagosan szigetelő műanyag ablak került beépítésre. A légzárása és hőszigetelése sokkal jobb a réginél, de nyilván messze van egy PH-ablaktól. Mégis a csere óta alig van levegő a szobában! Szellőztetés után becsukom az ablakot, kimegyek vacsorázni, és mire fél-háromnegyed óra múlva visszaérek, már nincs levegő, pedig nem is volt benn senki, aki elhasználta volna. Tavasztól őszig szinte állandóan nyitva van az ablak, és télen is sűrűbben nyitogatom, mint a lakás összes többi ablakát együttvéve. Mit ne mondjak, nem túl gazdaságos megoldás.

A lényeg: a modern, jól záró ablakok mellé igenis kell a gépi szellőztetés. Nem azért, mert anélkül megfulladnánk, hanem mert kényelmesebb és kellemesebb. Talán nem mindenki annyira érzékeny az elhasznált levegőre, mint én, de mindenkinek komoly komfort- és életminőség-javulást eredményez(ne) a folyamatos friss levegő. A hővisszanyerős okosságról már nem is beszélve.

Persze akkor jó a ház, ha "lélegeztetőgép" nélkül is jól működik, és van elég, megfelelően elhelyezett nyitható ablak - senki nem akar dunsztosüvegben élni, még egy rövidebb áramszünet idejére sem. Meg aztán nem kell a szellőztetőnek 24/7 működnie: nyáron például egész biztosan hatékonyabb éjszakánként kereszthuzattal átszellőztetni a házat, és csak nappal bekapcsolni a szellőztetőt, hogy ne kelljen az ablakokon beengedni a levegővel együtt a meleget is.

banner_kozelnullaenergiaigenyu_2017_aprilis_logo.jpg

P160.jpg

Hegedűs Attila építészmérnök,
passzívház tervező blogja az
energiahatékony építés, felújítás
lehetőségeiről.

A mai világban az energiatudatos
gondolkodásmód megkerülhetetlen. 
Ebből a megközelítésből az alacsony
energiaigényű épületek, a passzívházak
a jövő épületei a mában.

További információk a szerzőről
Elérhetőség

Címkék

(x) (11) 100 lakásos passzívház (2) 1x1 (7) 2010/31/EU (5) 2020 (6) 2030 (2) ablak (22) ablak beépítés (7) AIDA project (3) ajánlás (7) aktivház (8) alapok (28) árnyékolás (13) beharangozó (5) beszámoló (9) blogról (6) blower-door teszt (2) COP (2) darmstadt (3) dunakeszi (4) elvek (22) energiafüggőség (2) energiagyűjtő fal (3) energiaigény (13) energiatudatosság (22) épületgépészet (18) esztétika (4) évforduló (3) falszerkezet (7) fázisváltó anyag (3) felújítás (11) fenntarthatóság (4) free cooling (2) fűtés (12) gazdaságosság (18) glassX (2) gyárlátogatás (2) hmv (2) hőcserélés (5) hőhíd (4) hőnyereség (4) hőszigetelés (17) hőszigetelő zsaluelem (3) hőszivattyú (3) hőszükséglet (6) hőtárolás (8) interjú (5) ismétlés (6) jogszabaly (5) Kardos Labor (5) képzés (7) kérdezz-felelek (5) kiviteli terv (4) Knauf Insulation (8) komfort (7) konferencia (10) követelmények (13) közel nulla energiafogyasztás (6) légfűtés (2) légtömörség (11) lélegző fal (3) megtérülés (5) megújuló energia (7) minősítés (9) minősített passzívház (3) nap energia (3) nem lakóépület (3) nyáron (6) nyílt nap (7) ökoklikk (6) ökológia (20) ökológiai lábnyom (2) oktatás (2) oldal ajánló (2) összefoglalás (11) passzívház (64) passzivhaz epitkezes elso kezbol (14) peremszigetelés (4) phi (4) phpp (8) primerenergia (4) pro/kontra (8) rákosliget (13) REC (2) szabad hűtés (2) szabályozás (4) szada (4) szakszavak (2) szálas hőszigetelés (3) számítás (3) szellőztetés (22) szigetelési program (2) színes (16) szoláris (8) tájolás (7) talajkollektor (2) talajszonda (2) társasház (6) termékismertető (2) tervezés (15) tervismertető (18) tévhitek (7) tudatosság (6) tulajdonosi tapasztalat (12) utólagos hőszigetelés (8) üvegezés (3) üzemeltetés (10) U érték (5) vendégposzt (6) Címkefelhő

Kommentek

Partnerek

paosz250.jpg

phm_logo_250.jpg

greenpressblog_250.jpg

ef_logo_felirattal_250.gif

Greenfo_uj_banner_250x55.jpg

Banner_cheph_k250.png

Creative Commons Licenc
Kapcsolat Email Hegedûs Attilának design:ekome