A 'lélegző' fal és más ’okosságok’

Sorra jelennek meg a hazai piacon is az egyre újabb, energiahatékonyabb, az üregeket ilyen-olyan (hőszigetelő) anyaggal kitöltő falazóanyagok. Vissza-visszatérő hivatkozási pont, hogy ezek a falazóelemek már önmagukban is tudják (vagy akár némileg túl is teljesítik) az éppen aktuális energetikai előírásokat és - nem mellékesen – alkalmazásuk esetén megspórolható a kiegészítő hőszigetelések használata.
 

Az előző bejegyzésben utánajártunk ezen falszerkezetek 'lélegző' funkciójának, most ezen a gondolatmeneten továbbhaladva nézzük meg az egyéb szempontokat is.

2) A falazati elemek összeépítése

Induljunk ki abból, hogy annó, öregapáink korában volt a falazóelem, ami (agyag) kicsi volt (elbírható súly), tömör és sík felületekkel határolt téglatest formával rendelkezett. Ezen elemek együttdolgozását a falazóhabarcs biztosította. Ebben az esetben a falazóhabarcs mind vízszintesen mind függőlegesen elkészült. Volt egy korrekt mondhatni teljes vastagságában tömör szerkezet. Ez egy dolgot biztosan tudott: volt és van hőkapacitása azaz a vastagságtól függően van kedvező hőtároló képessége, van kedvező (nagyon jó) hőcsillapítási képessége, nagy súlya miatt jó a mélyfrekvencia tartományban mért hanggátlása stb., stb…de mondjuk negatívum (bár kinek az kinek nem?) a magas élőmunkaigény. Szóval van pozitívuma is és negatívuma is.

_LT2.jpg

A korszerűnek mondott kamra szerkezetű (üres vagy kitöltött kamra) égetett kerámia falazóblokkoknál az egyre jobb hővezetési tényező elérése érdekében a kamraszerkezet elvékonyításával és az agyaghoz speciális anyagok hozzákeverésével (porózusabb vázszerkezet), illetve a kamrák szintén speciális anyaggal történő kitöltésével (vagy nem kitöltésével) csökkent a hővezetési tényező értéke, azaz javult a hőszigetelési képesség. De közben csökkent a falazóelem nyomószilárdsági értéke, romlott a hőtároló és hőcsillapítási képesség, romlott a mélyfrekvenciás hanggátlási képesség stb., stb., stb.

Az elődeink által használt falazóelemek átalakulásának folyamatában a fentieken túl további változások is bekövetkeztek. Kialakult a horonyeresztékes / nút-féderes falazási mód. PUFF!!!!. Nehogy már a függőleges fugákba is habarcsot kelljen önteni, ááááá nem … csak a vízszintes felület legyen habarcsos kapcsolat. Ez a mára bevett gyártói innováció a falazatok állékonyságát jelentősen rontotta, a fal ugyanis MÁR NEM KÉPES semmilyen mértékben nyíróerőből származó igénybevétel felvételére.

Arról nem is beszélek, hogy a ’függőlegesen semmi habarcs, semmi kitöltő anyag’ kialakítás a légzárás, azaz a fentebb említett nyomáskiegyenlítődés szempontjából is egy jó nagy „pofon” volt, mert innentől kezdve biztosan (nem elhenyagolható módon) KELL a légzárást biztosító szerkezet, azaz KELL a megfelelő anyagminőségű és vastagságú vakolat.

_LT4.jpg

De ez a "fejlődés" iránya...és ezen még tovább rontottak. A vízszintes fugákból is kivették a habarcsot, helyette jött a ragasztó 'hab', ami a kinyomást követően ÜVEGSZERŰEN MEREVVÉ válik. Ez azon túl, hogy a fal már nem képes nyíróerőt felvenni adott még egy lökést, mert a ragasztott fal már egyáltalán nem képes lekövetni a hajlításból eredő feszültségeket SEM … A vevő kap egy szuperlatívuszokkal marketingelt terméket és nem tudja, hogy a vámot mégis megfizeti, mert az állékonyság hiánya a statikus tervező asztalán mindenképpen megjelenik és a vélt nyereséget itt meg kell fizetni.


3) Mi hát a mai körülények között az optimális megoldás?

A jövő a réteges szerkezeteké akár átszellőztetéssel akár anélkül. Vagyis ilyenkor a főbb funkciókat eltérő szerkezetekkel oldjuk meg (pl. teherhordó falszerkezet plusz kiegészítő hőszigetelés) ahelyett, hogy egy konstrukcióval próbálnánk minden igényt egyszerre kielégíteni. A sok-sok nem marketingolt tulajdonság közül CSAK egy itt példaként megemlítendő, és ez a tulajdonság a határoló falszerkezet hőcsillapítási teljesítménye. Megfelelően kialakított réteges falszerkezet ugyanis rendelkezik olyan teljesítménnyel, mely biztosíthatja azt, hogy a nyári időszakban (idén pl.: a júliusi kánikulában) klimatizálás nélkül is a kellemes közérzet eléréséhez szükséges belső léghőmérséklet alakuljon ki, azaz elkerülhető maga a klimatizáslás (egyszeri beruházás) és annak üzemszerű fenttartása (folyamatos villamos energiafelhasználás, üzemeltetés).

_LT5.jpg

4) Az ’okos’ falazóelemek és a passzívházak kérdése

Mindezektől függetlenül természetesen a fentiekben megvizsgált elemekből is lehet építkezni, sőt akár még passzívházat is LEHET építeni, de NEM is ez a kérdés. A kiemelt kérdés mindig az sok-sok egyéb kérdés mellett, hogy a létrehozott épület hogyan működik? Ez a szakemberek alapvető felelőssége és manapság sok esetben kétkedve kell kezelni a megjelenő marketing környezetet.

Pulai Sándor építész
c. egyetemi docens
minősített passzívház tervező (CPHD)

Ez a cikk egy vendégbejegyzés ám gondolatmenetével, végkövetkeztetésével a Holnapház is teljes mértékben egyetért.

Felhasznált fotók forrása: 1, 2, 3

Ha tetszett a bejegyzés csatlakozz Facebook csoportunkhoz!
Még több energia, még több tudatosság, még több építészet!
 

 

2012.10.16. 10:31 | h.e.g.a | 8 komment

Címkék: tervezés hőszigetelés vendégposzt energiatudatosság légtömörség pro/kontra lélegző fal

A bejegyzés trackback címe:

https://holnaphaz.blog.hu/api/trackback/id/tr914833604

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kjapp · https://napfenyesblog.wordpress.com/ 2012.10.16. 11:33:00

egyszerű és világos cikk, köszönöm!
(Persze várom a többi részt is)

h.e.g.a 2012.10.16. 17:41:22

Több rész ebben a témában egyenlőre nem lesz. Amit lehetett az okos tégla és lélegző fal kérdéskörről, most ebben a 2 részben elmondtunk.

ZöldszemM2 2013.03.15. 18:09:47

Jó a cikk, de az elején van egy kis tévedés.
"öregapáink korában volt a falazóelem, ami (agyag) kicsi volt (elbírható súly), tömör és sík felületekkel határolt téglatest formával rendelkezett."
Az nem agyag volt, hanem égetett agyag ( az már kerámia ) és később :
helyesen "...égetett kerámia falazóblokkoknál... "

jánosbácsi (törölt) 2013.05.23. 14:51:44

Értem én hogy a téglát kell "kinyírni" hiszen a könnyűszerkezetes-passzívház technológia legnagyobb konkurense. Jó lenne egy korrekt cikk a "nejlonzacskó" házakról is!

h.e.g.a 2013.05.24. 12:24:58

@jánosbácsi: Örülök, hogy benéztél, de senki nem akar semmit sem kinyírni. Milyen könnyűszerkezetes- passzívház technológiára gondolsz?

Persze aki érvekkel alátámasztva szeretné elmondani véleményét a cikkben leírtakkal kapcsolatban, nyugodtan megteheti. És az sem baj, ha másként látja, mint a szerző. :-)

jánosbácsi (törölt) 2013.05.24. 14:03:26

@h.e.g.a: Kedves HEGA!

Nem kellenek ide érvek. Te is tudod, én is miről beszélek. Arról a trendről, hogy a passzívház fogalom összenőtt a könnyűszerkezetes "nejlonház" technológiával, aminek egyenes következménye, hogy bonyolult és drága gépészetre van szükség, hogy kiküszöböljék a hibákat: penész, oxigénhiány stb. Miközben igaz egyfelől, hogy az energiát meg kell fogni, másfelől meg az is igaz, hogy emiatt olyan építkezési ajánlások olvashatóak, amiknek egyenes következménye hogy az építtető "belehajszoltatik" a 3-4-5 milliós hővisszanyrők és a 3-4-5 milliós hőszivattyúk telepítésébe. Ahelyett hogy ezt a pénzt egy egészséges, eleve jól működő ház építésébe fektetné! Nem tudom, másként látom-e mint a szerző - lehet- de nem tetszik ez az agyontechnologizált építészet. Tudom, hogy menni kell a korral! De erre?!

PeC 2013.05.24. 19:32:20

Kedves Jánosbácsi!

Úgy látom itt alapvető hiányosságokról van szó! :)
Nyugodtan utána lehet olvasni a felsorolt "hibáknak" (bármilyen forrásból, nem csak itt a blogon), mitől van a penész és az oxigénhiány, illetve hogy mire való a hőcserélős szellőztetés.

Passzív ház ide vagy oda, pl. enélkül én garantáltan nem építenék házat, egyrészt mivel maga a rekuperátor egyszerű mint a faék, másrészt ha magát az energiahatékony szellőztetést nem nézzük, akkor is van előnye (folyamatos _valós_ légcserélés a teljes lakásban, illetve pormentes levegő)

Ajánlom egy kicsit bővebben utánanézni a különböző témáknak, hidd el, megéri! (csak győzd olvasni...)

ui: a könnyűszerkezetes ház és a passzív ház két külön dolog, bár tény, hogy az egyikkel (is) megvalósítható a másik...

Nand 2014.04.09. 14:41:22

Kedves Attila,
miért számít a PUR hab üvegszerűen merevnek?
véleményem szerint a normál habarcs sokkal merevebb/ridegebb anyag.

banner_kozelnullaenergiaigenyu_2017_aprilis_logo.jpg

P160.jpg

Hegedűs Attila építészmérnök,
passzívház tervező blogja az
energiahatékony építés, felújítás
lehetőségeiről.

A mai világban az energiatudatos
gondolkodásmód megkerülhetetlen. 
Ebből a megközelítésből az alacsony
energiaigényű épületek, a passzívházak
a jövő épületei a mában.

További információk a szerzőről
Elérhetőség

Címkék

(x) (11) 100 lakásos passzívház (2) 1x1 (7) 2010/31/EU (5) 2020 (6) 2030 (2) ablak (22) ablak beépítés (7) AIDA project (3) ajánlás (7) aktivház (8) alapok (28) árnyékolás (13) beharangozó (5) beszámoló (9) blogról (6) blower-door teszt (2) COP (2) darmstadt (3) dunakeszi (4) elvek (22) energiafüggőség (2) energiagyűjtő fal (3) energiaigény (13) energiatudatosság (22) épületgépészet (18) esztétika (4) évforduló (3) falszerkezet (7) fázisváltó anyag (3) felújítás (11) fenntarthatóság (4) free cooling (2) fűtés (12) gazdaságosság (18) glassX (2) gyárlátogatás (2) hmv (2) hőcserélés (5) hőhíd (4) hőnyereség (4) hőszigetelés (17) hőszigetelő zsaluelem (3) hőszivattyú (3) hőszükséglet (6) hőtárolás (8) interjú (5) ismétlés (6) jogszabaly (5) Kardos Labor (5) képzés (7) kérdezz-felelek (5) kiviteli terv (4) Knauf Insulation (8) komfort (7) konferencia (10) követelmények (13) közel nulla energiafogyasztás (6) légfűtés (2) légtömörség (11) lélegző fal (3) megtérülés (5) megújuló energia (7) minősítés (9) minősített passzívház (3) nap energia (3) nem lakóépület (3) nyáron (6) nyílt nap (7) ökoklikk (6) ökológia (20) ökológiai lábnyom (2) oktatás (2) oldal ajánló (2) összefoglalás (11) passzívház (64) passzivhaz epitkezes elso kezbol (14) peremszigetelés (4) phi (4) phpp (8) primerenergia (4) pro/kontra (8) rákosliget (13) REC (2) szabad hűtés (2) szabályozás (4) szada (4) szakszavak (2) szálas hőszigetelés (3) számítás (3) szellőztetés (22) szigetelési program (2) színes (16) szoláris (8) tájolás (7) talajkollektor (2) talajszonda (2) társasház (6) termékismertető (2) tervezés (15) tervismertető (18) tévhitek (7) tudatosság (6) tulajdonosi tapasztalat (12) utólagos hőszigetelés (8) üvegezés (3) üzemeltetés (10) U érték (5) vendégposzt (6) Címkefelhő

Kommentek

Partnerek

paosz250.jpg

phm_logo_250.jpg

greenpressblog_250.jpg

ef_logo_felirattal_250.gif

Greenfo_uj_banner_250x55.jpg

Banner_cheph_k250.png

Creative Commons Licenc
Kapcsolat Email Hegedûs Attilának design:ekome