Még pár szó a hőtárolásról

Az épületszerkezetek hőtároló, hőcsillapító képességük révén képesek a napi vagy nagyobb ciklusú hőmérséklet-ingadozások áthidalására, kiegyenlítésére. Ezáltal csökkentik a lakótérben kialakuló hőmérsékleti csúcsokat, aminek előnyeit leginkább a nyári időszakban használhatjuk ki. Ekkor az éjszakai hűvösebb levegő által lehűtött szerkezetek képesek csökkenteni a belső levegő hőmérsékletét a nappali melegben.

dayandnight.jpg

Ha egy épület hőingadozással szembeni ellenálló képességét nézzük, illetve a hőtárolás szerepét vizsgáljuk, leginkább a homlokzati szerkezetek vannak terítéken, holott a kérdés ennél lényegesen összetettebb. A hőtároló képesség a helyiséget körbevevő szerkezetek összességéből adódik össze. Alább pár ide vonatkozó - passzívház kérdéskörtől függetlenül is - érdekes építési aspektusra hívnám fel a figyelmet, egy szakmai cikk gondolatai közül szemelvényezve.

Talajon fekvő padlószerkezet szerepe a hőkomfortra

A padlószerkezetek kialakítása is jelentős hatással van a nyári belső hőkomfortra, azonban itt a hőtároló tömeggel nem minden esetben lehet az eddig figyelembe vett módon számolni. Általánosságban, a padlókban használt hőszigetelési vastagságok esetén nem működik az a definíció, hogy a hőtároló tömeget az első hőszigetelő rétegig vesszük figyelembe, ugyanis az alatta lévő földrétegek is szerepet játszanak a hőcsillapításban. Tovább bonyolítja a helyzetet, amikor a padlón keresztül távozó hőveszteségeket nem vízszintes, hanem - jellemzően az alaptestek külső síkjában elhelyezett - függőleges hőszigeteléssel próbáljuk csökkenteni. Ebben az esetben a padlóba fektetett hőszigetelés vastagsága elvékonyodhat, és még kevésbé lesz definiálható az "aktív hőtároló rétegvastagság", az "aktív hőtároló tömeg".

05_1.jpgSávalap oldalsó peremszigetelés épülő passzívház esetében.

A kellemetlen nyári órák számát azzal a stratégiával csökkenthetjük, ha a padlóba vízszintesen fektetett hőszigetelés vastagságát lecsökkentjük, ezzel nagyobb talajréteget tudunk bevonni, elsősorban a földszinti terek nyári hőkomfortjának biztosítására. Jogosan vetődik fel persze ekkor a kérdés, hogy mi lesz akkor a téli hővédelemmel, hiszen egyre inkább köztudott, hogy téli időszakban a padló felé történik az épület hőveszteségének akár 20-30%-a. A megoldás egyik része, hogy az alap melletti függőleges hőszigetelésre mindenképpen nagyobb hangsúlyt kell fektetni. Amennyiben csökkentjük a padlóban lévő hőszigetelés vastagságát, a nyári kellemetlen órák száma radikálisan csökken. Ugyanakkor amennyiben a padlóban elhelyezett hőszigeteléssel egyenértékű vastagságú hőszigetelést az alapok mellett függőleges helyzetben "kompenzáljuk", a téli hőveszteségek nem nőnek jelentősen. (forrás: fenntarthato.hu)

Ilyen esetben kellemetlen 'mellékhatás' azonban, hogy a földszinti padló külső élei mentén a felületi hőmérséklet jóval alacsonyabb lesz, ami a lakók számára már diszkomfortossá teheti az ott tartózkodást. Ezen jelenségek csökkentése érdekében az alaptest melletti hőszigetelésnek a falazaton alkalmazott hőszigeteléssel azonosnak kell lennie. Az alaptest melletti hőszigetelést hővédő szoknyával és/vagy a vastagság növelésével, esetleg a falba épített hőhídmegszakítással javasolt fokozni, hogy az alapokon keresztül létrejövő hőhíd csökkenthető legyen.

 

Födémek hőkomfort befolyásoló hatása

A födém hőtárolása mellett a födém hőszigetelő képessége is nagyon jelentős hatást gyakorol, mind a földszint, mind a tetőtér nyári hőkomfortjára.

Egy szimuláció során bebizonyosodott, hogy a födém hőtárolása mellett a födém hőszigetelő képessége is nagyon jelentős hatást gyakorol, mind a földszint, mind a tetőtér nyári hőkomfortjára. Amennyiben olyan megoldás alkalmazunk, amikor a födémbe kitöltő, hanggátló anyagként hőszigetelést tettünk, a földszinten a kellemetlen órák száma alacsony, míg a tetőtérben igen magas volt. Amennyiben azonban a födémbe nagy hőtároló képességű (és rossz hőszigetelő képességű anyagot tettünk, a földszinti kellemetlen órák száma kis mértékben emelkedett ugyan, de a tetőtérben várható kellemetlen időszakok lényegesen nagyobb értékben csökkentek.

fodem-kep-0010-1.jpgPolisztirol elemekkel kikönnyített födém, betonozás előtt. 

Ezen jelenség magyarázata, hogy a nehéz födém kiiktatta az épületben lévő hőtechnikai elválasztó réteget, így az épület földszint-tetőtér különbsége lényegesen csökkent. A nehéz födém - ebből a szempontból - mindenképpen pozitívan értékelendő. 

Ez a bejegyzés a hőtárolással foglalkozó mini sorozat 3. része. A korábbiakat a Hogyan működik a hőtárolás? és a Homlokzati falak hőtárolása címek alatt érheted el.

 Ha tetszett a bejegyzés csatlakozz hozzánk a Facebook-on is! 

Még több energia, még több tudatosság, még több építészet
 

képek forrása: new-learn.info ,holnaphaz.blog.hujsfodem.hu
forrás: fenntarthato.hu

2013.05.30. 15:44 | h.e.g.a | Szólj hozzá!

Címkék: alapozás hőtárolás peremszigetelés

A bejegyzés trackback címe:

https://holnaphaz.blog.hu/api/trackback/id/tr695310738

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

banner_kozelnullaenergiaigenyu_2017_aprilis_logo.jpg

P160.jpg

Hegedűs Attila építészmérnök,
passzívház tervező blogja az
energiahatékony építés, felújítás
lehetőségeiről.

A mai világban az energiatudatos
gondolkodásmód megkerülhetetlen. 
Ebből a megközelítésből az alacsony
energiaigényű épületek, a passzívházak
a jövő épületei a mában.

További információk a szerzőről
Elérhetőség

Címkék

(x) (11) 100 lakásos passzívház (2) 1x1 (7) 2010/31/EU (5) 2020 (6) 2030 (2) ablak (22) ablak beépítés (7) AIDA project (3) ajánlás (7) aktivház (8) alapok (28) árnyékolás (13) beharangozó (5) beszámoló (9) blogról (6) blower-door teszt (2) COP (2) darmstadt (3) dunakeszi (4) elvek (22) energiafüggőség (2) energiagyűjtő fal (3) energiaigény (13) energiatudatosság (22) épületgépészet (18) esztétika (4) évforduló (3) falszerkezet (7) fázisváltó anyag (3) felújítás (11) fenntarthatóság (4) free cooling (2) fűtés (12) gazdaságosság (18) glassX (2) gyárlátogatás (2) hmv (2) hőcserélés (5) hőhíd (4) hőnyereség (4) hőszigetelés (17) hőszigetelő zsaluelem (3) hőszivattyú (3) hőszükséglet (6) hőtárolás (8) interjú (5) ismétlés (6) jogszabaly (5) Kardos Labor (5) képzés (7) kérdezz-felelek (5) kiviteli terv (4) Knauf Insulation (8) komfort (7) konferencia (10) követelmények (13) közel nulla energiafogyasztás (6) légfűtés (2) légtömörség (11) lélegző fal (3) megtérülés (5) megújuló energia (7) minősítés (9) minősített passzívház (3) nap energia (3) nem lakóépület (3) nyáron (6) nyílt nap (7) ökoklikk (6) ökológia (20) ökológiai lábnyom (2) oktatás (2) oldal ajánló (2) összefoglalás (11) passzívház (64) passzivhaz epitkezes elso kezbol (14) peremszigetelés (4) phi (4) phpp (8) primerenergia (4) pro/kontra (8) rákosliget (13) REC (2) szabad hűtés (2) szabályozás (4) szada (4) szakszavak (2) szálas hőszigetelés (3) számítás (3) szellőztetés (22) szigetelési program (2) színes (16) szoláris (8) tájolás (7) talajkollektor (2) talajszonda (2) társasház (6) termékismertető (2) tervezés (15) tervismertető (18) tévhitek (7) tudatosság (6) tulajdonosi tapasztalat (12) utólagos hőszigetelés (8) üvegezés (3) üzemeltetés (10) U érték (5) vendégposzt (6) Címkefelhő

Kommentek

Partnerek

paosz250.jpg

phm_logo_250.jpg

greenpressblog_250.jpg

ef_logo_felirattal_250.gif

Greenfo_uj_banner_250x55.jpg

Banner_cheph_k250.png

Creative Commons Licenc
Kapcsolat Email Hegedûs Attilának design:ekome