Mi lesz itt 2020-ban?

Biztos sokan hallottatok már arról, hogy a 2010/31/EU direktíva szerint, 2020-tól már csak 'közel nulla energiafogyasztású ' épületek épülhetnek. Ehhez kapcsolódóan hol is tartunk az energiahatékonysági szabályozással és milyen változások várhatóak a közeli jövőben?

 

nearlyzero.jpg

Örök 'dilemma', hogy attól lesz-e alacsony az épület össz energiafogyasztása, mert az elfogyasztott energiát helyben megtermeli, vagy mert alacsonyra szorítjuk le az igényt? (Aktív vagy passzívház?)

 

Mit határoz meg a 'közel nulla' érték?

Fontos tudni, hogy sem a fogalom pontos tartalmát nem határozták meg, sőt a szabályozás kidolgozását, ütemezését, bevezetését tagállami hatáskörbe utalták. Innentől kezdve bennünket elsősorban az érdekel, hogy hol is tart manapság kis hazánkban az energiahatékonysági szabályozás, és milyen változások várhatóak a közeli jövőben?

Az épületek energetikai minőségére jelenleg még egy 2006-os regula vonatkozik. (A 7/2006. (V.24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról). Ez a lassan már 8 éves jogszabály nem tekinthető túl korszerűnek. Erre és a közeli jövőben várható változások előkészítésére, az elmúlt években szakmai/társadalmi vitát követően készült is egy belügyminiszteri előterjesztés a követelményértékek folyamatos, ütemezett szigorítására (tervezett életbelépési ütemek: 2012, 2015, 2019. A 2015 és 2019-re tervezett értékeket az előterjesztés 4. és 5. melléklete tartalmazza). Ezt az előterjesztést a kormány végül nem tárgyalta meg, így továbbra is a korábbi értékek maradtak érvényben. Időközben eltelt 2012 és lassan már 2013 is és ma még mindig csak a 2006-ban elfogadott energetikai szabályoknak kell megfelelnie az újonnan épülő, illetve felújított épületeinknek.

Azt nem lehet mondani, hogy a háttérmunka nem zajlana (ahogy erről a Holnapház is beszámolt korábban) hiszen készülnek az alátámasztó anyagok, azonban sajnos úgy tűnik nincs meg a politikai akarat. Persze egy felkészült, tudatos építtető már ma is lényegesen komolyabban szigeteli az épületét mint ahogy azt az előírás megköveteli, azonban - az átlagos felkészültségű építtetők kedvéért, és nem utolsó sorban a minőségi hozzáállás irányába történő elmozdulás érdekében - fontos lenne ha a szabályozás is legalább követné a példamutató gyakorlatot.

November elején megtartott Passzívházak és Energiahatékony Épületek Szakmai Konferencián több felszólalás is érintette ezt a fontos kérdést. Ezek alapján is az a kép alakul ki a hallgatóban, hogy sajnos az itthoni szabályozás nem csak az európai színvonaltól, de még saját korábban kitűzött terveinktől is jócskán le vagyunk maradva.

 

2015-től szigorodó szabályozás?

A 'közel nulla' energiafogyasztási szint előszobájának tekinthető költségoptimalizált energetikai követelményértékek bevezetését optimális esetben is csak 2015-re várhatjuk. (Ezt is csak a középületek esetében, míg lakóépületek és minden más esetben 2018. jan .1. a határidő - lásd: 1246/2013 (IV.30.) Korm. rendelet).

Az itt bevezetésre kerülő követelményértékek a jelenleg hatályoshoz képest jelentős elmozdulást mutatnak (22-45 % közötti szigorodás, javulás várható a különböző épületszerkezet hőszigetelési jóságában). Azonban az idézett rendelet még csak egy tervezett menetrendet jelöl ki, hiszen a kormány ebben még csak felkéri az illetékes minisztert, hogy a bevezetéshez szükséges rendeletmódosítási előterjesztést készítse elő.

Amennyiben ez a módosítás a tervezett ütemezésben megvalósul, abban az esetben is még csak a korábban 2015-re beütemezett szintet fogja tartalmazni. Kérdés, hogy ezt követően milyen módon és ütemezésben érhető el a 2020-as határidőre az ennél jelentősebb minőségi ugrást megkövetelő 'közel nulla' szint.

Tekintettel a kevés új építésre szerencsés, hogy a jogalkotó hozzáállásában is felértékelődni látszik az épületfelújítások kérdésköre, ám a hosszútávú épületfelújítási stratégia még kidolgozásra vár.

 

Hallani olyan kommentárokat, hogy a 2020-as határidőt követően már csak passzívházakat szabad építeni.

Ez sajnos többszörösen sem igaz. Egyrészt sem a direktíva, sem jogszabály nem nevesíti a passzívházakat. Másrészt a közel nulla energiaigény pontos definíciója sem ismert jelenleg, sőt a rendelkezésre álló kalkulációk alapján a tervezett energetikai színvonal a passzívházak mértékéhez képest alacsonyabb (megengedőbb) lesz.

Mindezzel együtt igaz az, hogy a passzívház mint műszaki, minőségi és komfort követelményrendszer maximálisan korszerű lesz még ekkor is.

Ha tetszett a bejegyzés csatlakozz hozzánk a Facebook-on is! 

Még több energia, még több tudatosság, még több építészet.

Felhasznált kép forrása: coroflot.com

2013.11.20. 13:44 | h.e.g.a | 3 komment

Címkék: szabályozás 2020 2010/31/EU közel nulla energiafogyasztás jogszabaly költségoptimalizált

A bejegyzés trackback címe:

https://holnaphaz.blog.hu/api/trackback/id/tr325645578

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Link elek 2013.11.20. 18:37:26

Pato Palok orszagaban egy olyan szabalyozasnak, hogy 10 evig nem kell csinalnod semmit, majd 1 lepesben hirtelen oriasit kell alkotnod nincs semmi ertelme.

A bevezetesnek fokozatosnak kene lennie. Keresni kellene olyan parametereket, amik szerint egyre nehezebb alkalmazkodni, es az szerint fokozatosan erositeni a felteteleket.
pl: a negyzetmeter ar ilyen, minel dragabb hazat epit valaki, annal konyebben alkalmazkodik az eros hoszigetelesi szabalyokhoz, vagyis hamarabb lehet kotelezni, hogy megfeleljen az "A"-s besorolasnak.
mondjuk 1mill/m^2 felett mar iden, es ez az osszeg felevente csokken, hogy 2020-ra elerje a atlagarat, na akkor lehet mindenkire kotelezo.

Igy a tervezok/epitok/megrendelok folyamatosan figyelik, hogy milyen technologiak elerhetoek.

h.e.g.a 2013.11.22. 17:07:31

A bejegyzéssel kapcsolatos komment forgalom a FB-ra tevődött át. Esetleg nézz át oda:
www.facebook.com/holnaphaz/posts/554273404659196

banner_kozelnullaenergiaigenyu_2017_aprilis_logo.jpg

P160.jpg

Hegedűs Attila építészmérnök,
passzívház tervező blogja az
energiahatékony építés, felújítás
lehetőségeiről.

A mai világban az energiatudatos
gondolkodásmód megkerülhetetlen. 
Ebből a megközelítésből az alacsony
energiaigényű épületek, a passzívházak
a jövő épületei a mában.

További információk a szerzőről
Elérhetőség

Címkék

(x) (11) 100 lakásos passzívház (2) 1x1 (7) 2010/31/EU (5) 2020 (6) 2030 (2) ablak (22) ablak beépítés (7) AIDA project (3) ajánlás (7) aktivház (8) alapok (28) árnyékolás (13) beharangozó (5) beszámoló (9) blogról (6) blower-door teszt (2) COP (2) darmstadt (3) dunakeszi (4) elvek (22) energiafüggőség (2) energiagyűjtő fal (3) energiaigény (13) energiatudatosság (22) épületgépészet (18) esztétika (4) évforduló (3) falszerkezet (7) fázisváltó anyag (3) felújítás (11) fenntarthatóság (4) free cooling (2) fűtés (12) gazdaságosság (18) glassX (2) gyárlátogatás (2) hmv (2) hőcserélés (5) hőhíd (4) hőnyereség (4) hőszigetelés (17) hőszigetelő zsaluelem (3) hőszivattyú (3) hőszükséglet (6) hőtárolás (8) interjú (5) ismétlés (6) jogszabaly (5) Kardos Labor (5) képzés (7) kérdezz-felelek (5) kiviteli terv (4) Knauf Insulation (8) komfort (7) konferencia (10) követelmények (13) közel nulla energiafogyasztás (6) légfűtés (2) légtömörség (11) lélegző fal (3) megtérülés (5) megújuló energia (7) minősítés (9) minősített passzívház (3) nap energia (3) nem lakóépület (3) nyáron (6) nyílt nap (7) ökoklikk (6) ökológia (20) ökológiai lábnyom (2) oktatás (2) oldal ajánló (2) összefoglalás (11) passzívház (64) passzivhaz epitkezes elso kezbol (14) peremszigetelés (4) phi (4) phpp (8) primerenergia (4) pro/kontra (8) rákosliget (13) REC (2) szabad hűtés (2) szabályozás (4) szada (4) szakszavak (2) szálas hőszigetelés (3) számítás (3) szellőztetés (22) szigetelési program (2) színes (16) szoláris (8) tájolás (7) talajkollektor (2) talajszonda (2) társasház (6) termékismertető (2) tervezés (15) tervismertető (18) tévhitek (7) tudatosság (6) tulajdonosi tapasztalat (12) utólagos hőszigetelés (8) üvegezés (3) üzemeltetés (10) U érték (5) vendégposzt (6) Címkefelhő

Kommentek

  • h.e.g.a: Kedves Zsolti, A frisslevegő igény (a kb 30 m3/óra személyenként érték erre vonatkozik) szempontjá... (2019.05.09. 16:08) Mire elég a légfűtés?
  • zsolti85: Tisztelt Attila! Érvényes-e a személyenkénti 25-30 m³ felső korlát entalpiás hőcserélők esetében ... (2019.05.09. 07:45) Mire elég a légfűtés?
  • h.e.g.a: Köszönöm az észrevételeket. Ez a bejegyzés az ablakok U értékének számításáról szól. Egy épület t... (2019.03.25. 09:25) Hogyan válasszunk ablakot?
  • Gábor György: A kis ablak hoveszteseg szamitasanal, miert nem vesszuk figyelembe a korulotte levo falat? Tehat ... (2019.03.24. 13:01) Hogyan válasszunk ablakot?
  • Aniko Gyorgy: Nagyon tanulsagos cikk. Ami szamomra nem vilagos, hogy igaz, hogy a nagyobb ablak jobb U ertekkel ... (2019.03.24. 12:52) Hogyan válasszunk ablakot?
  • Utolsó 20

Partnerek

paosz250.jpg

phm_logo_250.jpg

greenpressblog_250.jpg

ef_logo_felirattal_250.gif

Greenfo_uj_banner_250x55.jpg

Banner_cheph_k250.png

Creative Commons Licenc
Kapcsolat Email Hegedûs Attilának design:ekome