banner120240.png

Passzívház plusz

Új passzívház kategóriák a láthatáron

A megújuló energiatermelés egyre növekvő térnyerésére reagálva a darmstadti Passzívház Intézet a közeljövőben újabb minősítési osztályokat tervez bevezetni.

aart_605.jpg

Mint az már köztudott az épületeink felelnek energiafogyasztásunk egy jelenetős hányadáért. Ennek jelentős mértékű csökkentése érdekében a 2010/31 EU-s direktíva 2020-as évet követően a 'közel nulla energiaigényű' épületek építését tűzte ki célként. Ennek eléréséhez alapvetően két út kínálkozik. Az egyik, a passzívház követelményrendszer által is járt irány, amikor az épület kialakítása olyan, hogy minimalizálja a határoló szerkezeteken létrejövő energiaveszteséget (hétköznapi hasonlattal azt, amikor 'az utcát fűtjük'), miközben a környezetünkben rendelkezésre álló energia maximális passzív hasznosítására törekszik.

A másik lehetséges irány az, amikor a határolószerkezetek minőségére kisebb hangsúlyt fektetve, inkább a megújuló energiák aktív - különböző gépészeti - eszközökkel történő hasznosítása a cél. Ebben az esetben a helyben megnyert energia jelentős hányada kompenzálja a veszteségeket, így érve el az alacsony nettó energiaigényt.

Racionálisan szemlélve azt hiszem könnyen belátható, hogy mivel 'a legolcsóbb energia a fel nem használt energia' első körben mindenképpen előnyös az energiaigény jelentős mértékű csökkentése, ugyanakkor a technikai fejlődéssel párhuzamosan fokozatosan egyre kifizetődőbb lesz a helyi, megújuló energiatermelés.

Kapcsolódó bejegyzések:
A napenergia hasznosítása - aktív és passzív módszerek
Passzívházon túl? - Zéró energiás épületek, aktívházak
Aktív, vagy passzív legyen a ház

Ezt a tendenciát felismerve a darmstadti Passzívház Intézet két új minősítési kategóriát vezet be 2014-től, amelyek már nem csupán az épület energia igényét veszik majd figyelembe, hanem az épületekhez köthető energiatermelést is, például a napelemeket, napkollektorokat:

  • 'Passzívház Plusz' (Passive House Plus) olyan épület, amely annyi energiát termel, amennyit elfogyaszt (itthoni terminus szerint ez akkor egy zéró energiás passzívház), míg
  • 'Passzívház Prémium' (Passive House Premium) kategória azt jelenti, hogy a házra telepített berendezések több energiát termelnek, mint amennyit az épület fogyaszt (más szóval pluszenergiás passzívház.)  

Az új kategóriákat a 2014-es Nemzetközi Passzívház Konferencián ismerteti Dr. Wolfgang Feist, az intézet igazgatója.

Rendkívül fontos a számítás módszertana, amikor a szabvány követelményeit megállapítjuk. 'Egy épület, amely energiatöbbletet termel a nyár folyamán, nem feltétlenül rendelkezik jó energiamérleggel. A fotovillamos napelemek például csekély energiát termelnek télen, amikor egyébként a legnagyobb a fűtési célú energiaigény. Ezért a számítás csak akkor helyes, ha az energiaigény télen is nagyon alacsony.'

'Az új energiaosztályok az energiatermelést az egyes épületek sajátosságainak figyelembe vételével állapítják meg' - hangsúlyozta Dr. Benjamin Krick, tudományos kutató (PHI). Egy, a passzívház szabvány szerint épített családi ház viszonylag könnyen energiatermelő kategóriába kerülhet; ugyanez egy többlakásos ház esetében már sokkal nehezebb lehet, mivel ezek az épületek fajlagosan (a lakóterülethez viszonyítva) kisebb hasznosítható tetőfelülettel rendelkeznek, ahol például a napelemeket el lehet helyezni. 'Ezen ok miatt az új energiaosztályok az energiatermelési potenciált a földszinti beépítettséghez képest veszik figyelembe.'

Az értékelés alapja továbbra is a már jól ismert passzívház követelményrendszer, amely a kimagasló hatékonyságú nyílászárók, szellőzési rendszerek és kiválóan hőszigetelt épületburok eredményeképp a hagyományos épületekhez képest akár 90 %-os fűtési megtakarítást is lehetővé tesz, kiemelkedően jó belső komfort biztosítása mellett. A téli fűtési szezonban a szükséges hőenergia nagy részét passzív forrásokból lehet biztosítani (ilyen például a Nap sugárzó hője), míg nyáron, a passzívház alapelvek betartásával hűvösen lehet tartani az épületeket, gyakran aktív hűtés nélkül is.

Ha tetszett a bejegyzés csatlakozz hozzánk a Facebook-on is! 

Még több energia, még több tudatosság, még több építészet.

Forrás: Sajtóközlemény - Passivhaus Institut Darmstadt, paosz.hu
A képen egy karbon semleges dán családiház.

2014.04.08. 09:28 | h.e.g.a | 22 komment

Címkék: megújuló energia energiaigény passzívház darmstadt aktivház 2010/31/EU

A bejegyzés trackback címe:

https://holnaphaz.blog.hu/api/trackback/id/tr625984857

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

LiberAll 2014.04.09. 09:01:23

Gondolom itthon, ha lesz olyan őrült, aki passzívházat, vagy ne adj isten, passzívház prémiumot épít szarrá lesz adóztatva, hogy akadályozza a rezsiharcot. Gondolom a helyi önkormányzatoknál sem lehet egyszerűen engedélyezni... :S

Sassika 2014.04.09. 09:55:25

Miért? Ezt külön engedélyeztetni kell? Mármint, azt, hogy passzív?
Mondjuk a Passzívház Prémium biztos Putyin rémálma, hisz akkor minden lakóház termelne, mi értelme lenne akkor Paks 2.0-nak? Nem?

Nand 2014.04.09. 10:07:10

@LiberAll: Az önkormányzatnál nincs mit engedélyeztetni, inkább az építési hatóságnál. Viszont, egy meglévő, jobban szigetelt ház aktívvá tételéhez még ez se kell, ott már inkább a helyi energiaszolgáltatónál kell bekopogtatni. Szerintem ma már több pozitív energiamérlegű ház van Mo-n, mint passzívház.

2014.04.09. 10:41:53

@Nand: Nem adnak engedélyt, me kémény és gáz nélkül nem épület az épület.

h.e.g.a 2014.04.09. 11:03:11

@Puckman Éliás: Butaság, már hogyne épülhetne ...

stefiszburg 2014.04.09. 11:41:52

Akkor már nem is passzív ház, hanem aktív. Követelem az új megnevezés bevezetését az energiatermelő épületeknél!

Never 2014.04.09. 11:51:02

@LiberAll: Szerintem meg az őrült, aki új házat épít és nem így csinálja.

Mindenféle passzívház-szabvány és különösebb varázslás nélkül ez megvalósítható. Pont ma kaptam meg az előző évi elszámoló villanyszámlát és a mostani résszámlát. Résszámla: +21745 Ft fogyasztás, -21745 Ft termelés, egyenleg: nulla. Elszámoló: -16375 Ft az elmúlt évre visszajár (a nullából, amit fizetek).

Mindehhez nem kell más, mint 5 kW elméleti termelés a tetőn (gyakorlatban az inkább 2,5 és 3 kW között van) - ezzel egy nagyobb ház és a benne lakó nagyobb család teljes szükségletét le tudom fedni. A megtérülés évi cca 10% - hol kapsz te ilyen kamatot?

A fűtés és használati melegvíz szintén napkollektor (mellette kondenzációs gázkazán), ez nem jön ki nullára egy évben, hanem kb. 1.200 m3 a fogyasztás, családi háznál, bőséges melegvíz-felhasználással (sokan vagyunk és ez ezzel jár).

Műszaki varázslás: nulla. 44 cm Porotherm, 16 cm szigetelés, nagy hőleadó felületek (padlófűtés, falfűtés), napkollektor, fotovoltaikus rendszer.

Plusz pénzbe kerül, de a megtérülése jobb, mint 10% - banki kamatnál ez már csodálatos lenne.

Palladrin 2014.04.09. 13:21:54

@Puckman Éliás: Érdekes ... nekem gáz nélkül engedélyezték (pár hete) a passzív házam építését. Kémény is csak azért van, hogy legyen kandalló ... (ami meleg vizet is csinál, ha már ott van).

A lakóterület br 370 m2, az éves fűtési költség (fa): 31.500 Ft.

Rezsicsökkentés? Piha! :)

Nand 2014.04.09. 13:23:17

@Never: 5kWpeak rendszered van? És mennyit termelt egy év alatt? azért az igazi "varázslat" az lenne, ha nem lenne gázkazánod, és valami hőszivattyúval termelnéd meg a hőt. (akár levegő-levegő)

Nand 2014.04.09. 13:25:24

@Palladrin: és mivel fogod a kandalló hőlöketét levezetni? Nekem passzívházat még távolról se ismerő házam van, de 0 fok felett esélytelen begyújtani, mert 2 óra múlva ablakot kell nyitni

Palladrin 2014.04.09. 13:29:14

@Nand: Ahogy azt az előbb mondtam, vízteres a kandallóm. Emellett a rekuperátor egyik elszívó ága is a kandalló felett van, így egyrészt a hő nagy része a puffertartályba kerül, másrészt, ha túlmelegednénk, akkor a rekuperátoron keresztül vagy más helyiséget fűtök vele, vagy a szabadba engedem.

Never 2014.04.09. 13:30:07

@Nand: Az egy éves valahol 4500 és 5000 kWh között van.

Napos időben egy napon 20 kWh fölött van meg, de nem ideális a ház tájolása (zártsorú beépítés, utcafront meghatározza a tetővonalat és a gerinc irányát).

A hőszivattyún sokat számolgattunk a gépésszel, de ő lebeszélt róla. Egy jó hőszivattyú költsége 5 M körül lenne a szükséges teljesítményre (talajszondákkal), a csúcs kondenzációs gázkazán 500e-ből megvan, és a megtakarítás egy évben nem érné el a 100e Ft-ot (tehát súlyos évtizedek). Ettől függetlenül minden vezeték és a hőszivattyú helye is ki van hagyva, tehát vésés-fúrás-faragás nélkül be lehet rakni, ha keleti szomszédaink még a mostaninál is jobban megkergülnek.

Nand 2014.04.09. 13:34:11

@Never: levegő-víz kijön 1,5-ből.

Palladrin 2014.04.09. 13:35:10

@Nand: Ha a Zubadanra gondolsz, akkor az már 900e körül elérhető.

Nand 2014.04.09. 13:39:44

@Palladrin: Zubadan meg az összes többi Japán. A +600ezer a telepítésre, szerelvényekre etc kell sztem.

Never 2014.04.09. 13:39:53

@Nand: Igen, ez így van - de a hatásfoka pont ott kezd el egy levegős rendszernek nagyon romlani, ahol nekem szükségem "kezd lenni" a plusz fűtésre. Amíg ugyanis +10 fok körüli vagy afeletti a hőmérséklet (és így általában süt a nap valamennyit), addig a napkollektorok és a puffertartály nagyrészt megoldják a fűtést és a HMV-t.

Amint azonban lemegy a hőmérséklet, 10 és 0 fok között az általam nézett levegős rendszereknek nagyon megy le a hatásfoka, és meredeken emelkedik a befektetendő energia mennyiség.

A talajszondással kellemes energiabevitellel meg lehet oldani még egy -20 fokos hideget is - feltéve, hogy elég mély a szonda ahhoz, hogy állandó hőmérsékletű vizet tudjon hozni, és elég nagy a vízhozam. Ez viszont költség és macera (fúrás, bányakapitánysági engedélyezés, fúrásnál felügyelet és az elvégzett munka bejelentése) - földtanilag mondjuk bőven alkalmas a hely és lenne mód a szondákat jól elhelyezni, csak a megtérülés nem lenne meg (legalábbis az én matekozásom szerint)

Nand 2014.04.09. 13:44:57

Nálam a levegő-levegő kb -15 alatt rosszabb csak mint a gáz.

Palladrin 2014.04.09. 13:56:38

@Never: Másik megoldás, ha a szondák helyett nagyobb felületű talajregiszterrel próbálkozol ...

Never 2014.04.09. 14:04:24

@Palladrin: Igen, az is egy megoldás - de ahhoz ki kell emelni egy szép méretes tükröt (jelen esetben tönkretéve a telken már meglevő és szívemhez nőtt gyümölcsfákat - ami helyi sajátosság nálam, másnál jól működhet a koncepció).

Az ötletet egyébként még tovább is lehet vinni - vannak pilot project-ek arra, hogy egy ilyen talajregiszteres rendszer, ha elég mélyen van, lehet be is táplálni hőt (nyáron, ha van felesleges hő a kollektorról) és a talaj télig kimutatható (jobb esetben szignifikáns) mennyiséget meg is őriz ebből. Ezek a rendszerek több éves átfutás (átmelegedés...) után mutatják meg az előnyeiket, de komolyan gondolkodtunk rajta (csak a talajvíz nálunk magas és sokszor még feljebb jön, ezért egy magas víz "ellophatná" az összes hőt a "spájzból".

Palladrin 2014.04.09. 14:06:02

@Never: A spájzhoz nem tudok hozzászólni.

Ellenben tudsz csövekből olyan talajregisztert csinálni, ami megkíméli a gyümölcsfáidat (feltéve, ha nem fél méterenként vannak ültetve :) )

HgGina 2014.04.09. 15:07:17

Végre egy hasznos blog, értelmes hozzászólókkal.

banner_kozelnullaenergiaigenyu_2017_aprilis_logo.jpg

P160.jpg

Hegedűs Attila építészmérnök,
passzívház tervező blogja az
energiahatékony építés, felújítás
lehetőségeiről.

A mai világban az energiatudatos
gondolkodásmód megkerülhetetlen. 
Ebből a megközelítésből az alacsony
energiaigényű épületek, a passzívházak
a jövő épületei a mában.

További információk a szerzőről
Elérhetőség

Címkék

(x) (11) 100 lakásos passzívház (2) 1x1 (7) 2010/31/EU (5) 2020 (6) 2030 (2) ablak (22) ablak beépítés (7) AIDA project (3) ajánlás (7) aktivház (8) alapok (28) árnyékolás (13) beharangozó (5) beszámoló (9) blogról (6) blower-door teszt (2) COP (2) darmstadt (3) dunakeszi (4) elvek (22) energiafüggőség (2) energiagyűjtő fal (3) energiaigény (13) energiatudatosság (22) épületgépészet (18) esztétika (4) évforduló (3) falszerkezet (7) fázisváltó anyag (3) felújítás (11) fenntarthatóság (4) free cooling (2) fűtés (12) gazdaságosság (18) glassX (2) gyárlátogatás (2) hmv (2) hőcserélés (5) hőhíd (4) hőnyereség (4) hőszigetelés (17) hőszigetelő zsaluelem (3) hőszivattyú (3) hőszükséglet (6) hőtárolás (8) interjú (5) ismétlés (6) jogszabaly (5) Kardos Labor (5) képzés (7) kérdezz-felelek (5) kiviteli terv (4) Knauf Insulation (8) komfort (7) konferencia (10) követelmények (13) közel nulla energiafogyasztás (6) légfűtés (2) légtömörség (11) lélegző fal (3) megtérülés (5) megújuló energia (7) minősítés (9) minősített passzívház (3) nap energia (3) nem lakóépület (3) nyáron (6) nyílt nap (7) ökoklikk (6) ökológia (20) ökológiai lábnyom (2) oktatás (2) oldal ajánló (2) összefoglalás (11) passzívház (64) passzivhaz epitkezes elso kezbol (14) peremszigetelés (4) phi (4) phpp (8) primerenergia (4) pro/kontra (8) rákosliget (13) REC (2) szabad hűtés (2) szabályozás (4) szada (4) szakszavak (2) szálas hőszigetelés (3) számítás (3) szellőztetés (22) szigetelési program (2) színes (16) szoláris (8) tájolás (7) talajkollektor (2) talajszonda (2) társasház (6) termékismertető (2) tervezés (15) tervismertető (18) tévhitek (7) tudatosság (6) tulajdonosi tapasztalat (12) utólagos hőszigetelés (8) üvegezés (3) üzemeltetés (10) U érték (5) vendégposzt (6) Címkefelhő

Kommentek

Partnerek

paosz250.jpg

phm_logo_250.jpg

greenpressblog_250.jpg

ef_logo_felirattal_250.gif

Greenfo_uj_banner_250x55.jpg

Banner_cheph_k250.png

Creative Commons Licenc
Kapcsolat Email Hegedûs Attilának design:ekome