Az attól függ!
Mint arról már itt is volt szó korábban, egy passzívházban a fűtési energia nagyságrendben 1/3 része a lakók és lakásban használatos elektromos eszközök hőleadásából származik. Ne feledjük el, hogy ezek hőleadó szerepe nagyrészt nyáron sem iktatható ki.
A Kardos Laborral közös épületgépészeti sorozatunk legújabb cikke.
Ettől még persze igaz az, hogy egy jól megtervezett passzívháznak a nyári hűtési igénye minimális. Persze csak akkor - és itt jön képbe a lakók igényszintje és használati szokásai - ha „jól” viselkednek benne! Ha vendégeket hívnak nagy számban, sütnek-főznek akkor bizony megnő a belső hőtermelés és ha ehhez még a teraszajtót is nyitva felejtik beáramlik a kánikulai forró levegő. Ilyen esetekben már szükség lehet hűtési potenciálra!
A belső lakótér megfelelő hőkomfortját persze a nyílászárók külső árnyékolásával, a légkezelőbe berendezésbe érkező frisslevegő előhűtésével, valamint az éjszakai/ hajnali intenzív szellőztetéssel (emiatt nem kötelező korán kelni, működhet automatikusan is) illetve a szellőztető berendezés hővisszanyerés nélküli (bypass) üzemeltetésével is jelentősen elő lehet segíteni.
Ha mindezeken felül további hűtési energiatartalékot szeretnénk az épületbe 'beépíteni', akkor sem javasolt a hagyományos split klíma beépítése (split klíma = egy forró levegőt „termelő” doboz a szabadtérben és egy fagyos levegőt termelő doboz a szobában). Hűthetünk hőszivattyúval is, takarékosabb, mint egy split, de a legtakarékosabb a szabad hűtés (free-cooling). Ilyenkor nem kapcsol be a hőszivattyú, csak a talajkollektor vagy talajszonda hűtőhatását hasznosítjuk közvetlenül, vagy egy hőcserélőn keresztül. A rendszer üzemeltetési költsége mindösszesen a keringetőszivattyú(k) energiafogyasztására korlátozódik, ami cca. 50-120 W.
Talajkollektor csőkígyó fektetés közben
Főbb hűtési lehetőségek családi házban:
Split klíma és levegős hőszivattyú (levegő/víz), COP≈3
Talajhő/víz hőszivattyú COP≈6
Szabad hűtés (free-cooling), COP≈50
(COP = Az u.n. teljesítmény tényező vagy jóságfok azt mutatja meg, hogy egységnyi (pl. 1 kWh) befektetett villamos energiamennyiség hatására mennyi hőenergiát tudunk hasznosítani. Mennél nagyobb ez az érték, annál jobb, annál gazdaságosabb a rendszer.)
Ha tetszett a bejegyzés csatlakozz hozzánk a Facebook-on is!
Még több energia, még több tudatosság, még több építészet.
Az Energiakulcs rendszer kiépítésénél nem szükséges mérlegelni, szükség lesz-e hűtésre, vagy sem. Egyetlen olyan alkatrészt sem tartalmaz, amely a hűtési feladat miatt került volna beépítésre. Az Energiakulcs használatával még hőcserélő sincs, így ebben az esetben elég egy szivattyú. Az eredmény: intenzívebb hűtőteljesítmény, és csak egy szivattyú fogyasztását fizetjük, ami 40-50 W villamosenergia felvételt jelent).
forrás: energiakulcs.hu
képek forrása: confectionerynews.com, uponor.com
