Friss szereplő a bennmaradó, hőszigetelő zsaluelemek piacán

Az építőipar sokak szerint kilátástalan helyzetben van ma Magyarországon. Ebben a válságos időszakban új beruházás elindítása nagyon komoly megfontolást igényel.

  

Egy olyan falrendszer fejlesztése indult meg a tavalyi évben, amely - a gyártó szerint - felveszi a versenyt az alternatív megoldásokkal és választ kínál a kihívásokra, mind a bekerülési költséget, mind a minőséget illetően. Maga a technológia nem új keletű, közel 60 éve fejlesztették ki a második világháborút követően, amikor egyszerű, gyors és költséghatékony megoldásokra volt szükség. Az alapelv a hőszigetelő bennmaradó zsaluzat (ICF, insulated concrete form).

A rendszer elemei polisztirolból készülnek, két hőszigetelő kéreg (külső és belső) és közöttük 15 cm kibetonozandó rés. Az elemeket összeállítva, megfelelő mennyiségű betonvas elhelyezésével és betonnal kiöntve kapjuk a kész, masszív és hőszigetelt falazatot.

avagy Tényleg unalmas, szokványos minden passzívház?

A válasz mindkét kérdésre természetesen a NEM.

Azért aktuális a kérdésfeltevés, mert rendszeresen hallani olyan véleményeket, hogy többek között azért elvetendő a passzívház-idea, mert ennek keretében csak unalmas, építészetileg értékelhetetlen, szokványos épületek készülnek. A kritikuson szerint az ok, hogy a követelményrendszer szigora miatt az építészek gúzsba vannak kötve, és így persze, hogy nem is lehet táncolni.

Rendszeres olvasóink előtt azt hiszem nem kell túlságosan bizonygatni a kérdés megalapozatlanságát, hiszen többször is bemutattunk már építészetileg is érdekes passzívházakat.

Csak a szemezgetés kedvéért álljon most itt néhány izgalmas magyar példa.

Hetesi Zsolt fizikus előadása

Nem is tudom már hogyan találtam rá erre az anyagra, de végül annyira lekötött, hogy egyhuzamban végignéztem. Egy közérthető, átfogó előadás a fosszilis energiahordozók elérhetőségéről, a bennük rejlő potenciálról és az előttünk álló korszak energiapolitikai kihívásairól, lehetőségeiről.
A holnapház blog első videó bejegyzése, íme:

A címben szereplő kérdést szinte minden építtető felteszi, akit az energiatudatosság foglalkoztat. Mostani bejegyzésünkben egy megépült és minősített passzívház gazdasági elemzésén keresztül keresi Szekér László a választ, a piaci viszonyok és konkrét költségek, árak elemzése alapján.

A szadai passzívház 2008-ban épült, 2009 januárjában költöztek be a tulajdonosok, így 2013 elején már négy éves használói tapasztalatokkal rendelkezünk az épület üzemeltetését illetően. A ház Magyarországon az első ilyen minősítéssel rendelkező épület.

Jelen elemzésben arra keresem a választ, hogy 2013 elején, reális piaci körülmények között hogyan állja meg a helyét a szadai passzívház, azaz piacképes döntés volt-e Magyarországon passzívházat építeni? Az alapkérdés megválaszolásához további részkérdéseket teszünk fel, hogy elemezni tudjuk a számokat, folyamatokat:
 

Hogyan csökkentse az épület energiaigényét a legmodernebb technológiákkal?

2013. február 15-én kerül megrendezésre az AIDA projekt keretében az első hazai, épületlátogatással egybekötött workshop, amelynek fókuszában a közel nulla nettó energiájú, nem lakáscélú épületek állnak.

Az épületek energiahatékonysága kapcsán gyakran szóba kerül a 2020-es évszám és az, hogy akkorra az EU már csak a 'közel nulla energiafogyasztású' épületek megvalósítását engedi meg. Ezzel kapcsolatban is hallhatóak téves feltételezések, kezdve onnan, hogy túl sok megkötést nem tartalmaz egészen addig, hogy attól kezdve már csak passzívházat lehet építeni. Hogy reálisan lássuk, mik várhatóak az energiahatékonysági szabályozás szempontjából egy picit nézzük meg az ezzel kapcsolatos konkrét előírásokat, és azok mögöttes tartalmát is.

Az európai unió 2010/31/EU irányelve - Energy Performance of Buildings Directive (EPBD) - az épületek energiahatékonyságáról 

A direktíva bevezető részéből kiderül, a szabályozás célja, indoka az energiafogyasztás csökkentésével és a megújuló forrásból származó energia felhasználásának növelésével elősegíteni az u.n. Kiotói egyezményben foglaltak teljesülését, a globális hőmérséklet-emelkedés 2 °C alatt tartására vonatkozó hosszú távú kötelezettségvállalásnak és az üvegházhatású gázkibocsátás meghatározott csökkentésének a betartását. (3)

A hétvégi modulokra folyamatosan lehet jelentkezni az Építész Továbbképző weboldalán

Két éve érhető el Magyarországon a tavaszi és őszi kurzusokkal indított Minősített Passzívház Tervező képzés. Az Európai Unió támogatásával kidolgozott eredeti német tananyagot sajátíthatják el magyar nyelven a jelentkezők, akkreditált passzívház oktatók közreműködésével. A képzés modulrendszerű - 9 modulból és gyakorlati műhelymunkából áll. Az egyes modulok külön is látogathatók, aszerint, hogy a jelentkező a passzívház tervezés mely területén szeretne speciális szaktudásra szert tenni, illetve meglévő tudását elmélyíteni.

A képzés nemzetközileg egységes írásbeli vizsgával zárul, a hallgatóknak a német Passzívház Intézet által összeállított vizsgafeladatokat kell megoldaniuk. Aki szeretne vizsgát tenni, s ezzel nemzetközi passzívház tervezői címet szerezni, a kurzus valamennyi modulján célszerű részt vennie.

Passzívház tervező képzés - kik jelentkezhetnek?

Teljesen természetes, hogy az ár kérdése rendszeresen felvetődik. Erre habitustól, hozzáértéstől, esetleg hittől függően sokféle választ lehet találni az interneten. Ezek a különböző reakciók jellegükből adódóan sokszor össze sem vethetőek, hiszen nem mindegy, hogy milyenek a telek- és talajadottságok, mik az építtető elképzelési, elvárási, milyen az igényszint, stb. és végül, hogy milyen beruházási formában valósul meg az épület.

A sok paraméter miatt a rendelkezésre álló néhány, a passzívházak bekerülési költségeivel kapcsolatos itthoni adat nem egykönnyen mérhető össze sem egymással, sem a hagyományos épületek átlagával. Addig is azonban, amíg statisztikailag értékelhető mennyiség rendelkezésre nem áll próbáljunk meg választ találni az alapkérdésre:

Mennyivel drágább egy passzívház?

mint egy hagyományos - egy mai előírásoknak megfelelő - épület?

Induljunk abból ki, hogy a telek, az építtetői igények és az épület alaprajzi és homlokzati megjelenése adott (vagyis van egy kész tervkoncepció) és csak annyi módosítást teszünk benne, ami a passzívház szint eléréséhez szükséges. Vizsgáljuk meg, hogy milyen eltérésekre van szükség és ezeknek milyen többletköltségei lehetnek! Az értékelés során ne feledjük el azt sem, hogy javarészt ehhez a többlet költséghez valamilyen minőségi többlet is társul.  A mérlegelés fő kérdései véleményem szerint a magasabb műszaki, minőségi szint és a többlet költségek értékelése kell, hogy legyen.

 Zéró-energiás épületek, aktívházak

A blog egy éves fennállása kapcsán elindítottam egy visszatekintő, összefoglaló cikksorozatot, amelynek keretében röviden érintettem pár, passzívházhoz kapcsolódó alapkérdést. Eddigiekben olyan témák kerültek elő, mint hogy Mi is az a passzívház?, szó volt a követelményekről és a megvalósítás elveiről, valamint az ilyen épületek lehetséges előnyeiről - Mit nyújt egy passzívház, miért jó?. Ennek a sorozatnak a befejező bejegyzése az esetleges továbblépési irányokról szól.

Passzívházak esetében az energiafelhasználás mértékét definiáljuk. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy még a mai szokásokhoz és elvárásokhoz képest is nagyon jelentős mértékben csökkentjük az épületünk fűtési energiaigényét. Ugyanakkor nem határozzuk meg (illetve csak kis mértékű megkötések vannak), hogy a szükséges energiát milyen forrásból és milyen gépészeti vagy ellátó rendszerrel fedezzük.

avagy 'bebábozódott' az épülő passzívház
 

Már bő 5 hónapja tart ennek a családi háznak a kivitelezése. Az első két hónap után jelentősen felgyorsultak az események. A kivitelezés látványos szakaszát dokumentálta előző bejegyzésünk, most az utolsó kb. egy hónap történéseit mutatjuk be. (A fenti képen a ház már téli ruhájában - ha úgy tetszik lepkévé változása előtti bebábozódott állapotában - látható, ám ez előtt azért történt egy s 'más az építkezésen.)
Lássuk:

Jó dolog ez a passzívház téma?
Vannak előnyei is, vagy csak úri huncutság az egész? :-)

Az első és legszembetűnőbb különbség az energiafogyasztásban jelentkezik. Mint arról már a korábbi cikkekben volt szó, egy passzívház fűtési energiaigénye kb. tizede egy hagyományos épületnek.

Így épül egy passzívház

Augusztus eleje óta tart ennek az általunk tervezett lakóháznak a kivitelezése. Ahogy eddig is folyamatosan beszámolunk az építkezés menetéről. Az első két hónap képes krónikája már korábban felkerült egy bejegyzésben, azonban az utóbbi időben jelentősen felgyorsultak az események, egyre kézzelfoghatóbbá kezd válni az épület. (A fenti kép közel 1 hónappal az utolsó híradásunk után készült, és itt szinte már kész a tető.) De ne siessünk ennyire előre, folytassuk ott a fényképes élmény beszámolót, ahol abbahagytuk, a földszint feletti födém előkészítésénél:

Ahhoz, hogy épületünk passzívházzá váljon két fontos alapelv következetes betartásán keresztül vezet az út. Az épület hőveszteségeit csökkenti, míg a hőnyereségeket növelni kell.

A konkrét eszközök mellett ebben először a tervezési alapelveket kell helyesen alkalmazni.

 
Ahhoz, hogy a kitűzött célt elérje az épület, egyértelműen számszerűsíthető követelményértékeket határozunk meg. Amennyiben ezeket teljesíti biztosítható a megkívánt színvonal.
 

repetitio est mater studiorum

A blog már több mint egy esztendős.

 

Ennek örömére teszek egy kis időutazást, visszatekintést. Pár alapkérdést újra elővéve megpróbálok rájuk röviden, mai fejjel válaszolni.

 
Bár a témák már mind szóba kerültek itt, a mostani körben igyekszem más megközelítéséket is felmutatni.

Kezdjük az elején és nézzük az első ismétlő kérdést és a válaszokat:
 

Mi az a passzívház?

A passzívház egy olyan épület, amely kimagaslóan jó hatékonysággal, és jelentős gépészeti közreműködés nélkül (passzívan) hasznosítja a környezetében rendelkezésre álló hőenergiát.

Megtekinthető, bejárható passzívházak

  
Sikeresen zajlottak le a passzívház nyílt napok rendezvényei. A hagyományosan a november 2. hétvégéjén megrendezésre kerülő nemzetközi eseménysorozatot itthon idén a Passzívházak és Energiahatékony Épületek szakmai konferencia vezette fel a pénteki napon, hogy utána a hétvége hátralévő napjaiban az épületlátogatásoké legyen a fő szerep.

A napenergia betárolása; építtetői, kivitelezői tapasztalatok;
passzívházak és az itthoni valóság közötti szakadék

Idén is a Francia Intézet adott helyt a Passzívházak és Energiahatékony Épületek szakmai konferenciának. Az egész napos program és az összes előadás teljes ismertetésére nem, de pár fontosabb, a szélesebb közvélemény számára is érdekes gondolat kiemelésre vállalkozom. A konferenciát a Green Press rendezte.

A blog - érthető módon - egyik legolvasottabb része a tulajdonosi tapasztalatokat bemutató bejegyzések. Ennek talán legjobban sikerül epizódja a Balaton-felvidéken épült passzívház építtetőjével készült két részes interjúnk. Ebből sok érdekes és azt hiszem többek számára is tanulságos tudnivalót tudhattunk meg. De ami a fő, hogy az interjúalany azóta is aktív résztvevője az oldalnak, és az olvasókban felvetődött kérdéseket rendszeresen megválaszolva segít másokat saját tapasztalatainak átadásával. (Ezért buzdítok mindenkit arra, hogy a bejegyzésekhez tartozó hozzászólásokat is - itt és itt - olvassátok el!)

Örömmel jelenthetem, hogy a mai nappal a cikksorozat egy kis frissítésen esett át.

Két évig megtekinthető a magyar Odoo napenergiaház a Műegyetemen

Miután a madridi Solar Decathlon versenyen hatodik helyet ért el a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem csapata Odooprojekt című pályázatával, egy aktív házzal, az épületet hazaszállították, és mostantól két éven át megtekinthető Budapesten, az egyetem központi épületének az udvarán.

Az USA-ban 2002-ben egyetemek közti versenyként indult Solar Decathlon, amely az energiahatékony megoldások és zöld-technológiák társadalmi és piaci elfogadottságának erősítését célozza. A részt vevő csapatok feladata, hogy kizárólag napenergiát hasznosító, energiahatékony, könnyűszerkezetes lakóépületet tervezzenek meg és építsenek fel.

Novemberben magyar közintézményeket és lakóházakat is kinyitnak a látogatók előtt

Hogyan néz ki egy igazi passzívház? Könnyű volt megépíteni? Mennyiből jött ki? Mekkora a rezsije?

Sok-sok felmerülő kérdés. Ha szeretnél személyes benyomásokat szerezni a passzívházakról, látogass el valamelyikbe novemberben!

A Nemzetközi Passzívház Nyílt Napok programsorozat keretében idén 2012. november 9-11. között Magyarországon is látogathatók lesznek megépült, működő, illetve előrehaladott kivitelezési stádiumban lévő - döntő többségében minősített - passzívházak. A részvétel díjmentes.