Interjú Szentmihályi-Nagy István beruházó-kivitelezővel
Aki ma Magyarországon hallott már valamit passzívházakról, ahhoz valószínűleg a Dunakeszi sorházak híre is eljutott: ez ugyanis az első olyan megépült társasház hazánkban, ami a ph követelményeknek maradéktalanul megfelel. Bejárható, beköltözhető - és most interjúnkból megismerhető a beruházó-kivitelező is, aki valamiért "rákattant" az ötletre, és ebből az energiából meg is teremtette ezt a példaértékű létesítményt.
Régóta dolgozol az építőiparban - honnan jött az ötlet, hogy éppen passzívházakkal foglalkozz?
A környezetvédelmet mindig is szem előtt tartottam, de a mostani energiaszegénység rávezetett arra, hogy olyan épület típust próbáljak megvalósítani Magyarországon, ami fenntartható módon tud akár 100 évig is működni úgy, hogy a benne lakónak minimális energiafelhasználási költséget jelentsen, akár egy életen keresztül.
Ugyanakkor másik fontos szempont volt, hogy a felhasznált anyagok is tükrözzék a fenntarthatóságot – közel 300 köbméter hőszigetelő anyagot építettem be az épületbe, amelyek újrahasznosítható anyagból készültek.
Ezen túlmutatóan sikerült megvalósítani azt az épület koncepciót, amelyik - a passzívházakon túlmutatóan - a közel zéró energia-felhasználást is teljesíti. Kevesen tudják, hogy a 31/2010. Európai Uniós direktívák 2020. december 31-től ezt a követelményrendszert írják elő minden új épület megépítésére.
Ezt a koncepciót a Dunakeszi sorházzal nekünk tíz évvel korábban sikerült megvalósítanunk
Beváltotta az épület a hozzá fűzött reményeket?
Az épület fizikai méréseit ebben az évben fejeztük be. Ez érintette az energetikai méréseket, továbbá számos, például akusztikai teljesítőképességű vizsgálatokon is átesett az épület, amelyeket a Budapesti Műszaki Egyetem végzett el. Az épületünk megkapta a minőségellenőrzött passzívház tanúsítványt a darmstadt-i Passzívház Intézettől.
Az épület értékesítését ez év szeptemberétől kezdjük megvalósítani, és bízom benne, hogy elfogadható piaci árat sikerül kialakítanunk.
De miért jó valójában egy passzívház? Ha egyetlen rövid mondatban kéne meggyőznöd valakit arról, hogy passzívházban lakjon, mi lenne az?
Azt gondolom, hogy egy passzívház nem más, mint egy befektetés a jövőbe, amely az elkövetkezendő időszakban a legnagyobb kiszámíthatóságot fogja jelenteni a benne lakó számára.
Ezen kívül olyan többlet szolgáltatásokat nyújt, amelyek megnövelik a benne lakó életminőségét.
Sokan tudják, hogy hosszú távon vastagon megtérülő befektetés, de azt nem, hogy miért lényegesen jobb egy passzívházban az életminőség?
Talán mindenkinek van személyes tapasztalata arról, hogy egy hideg téli estén az ablak
vagy a fal mellett hosszabb távon nem lehet megmaradni,mivel állandó hideget és huzatot érzünk. Ezen kívül az épület penészesedése, különösen a fürdőszobában vagy a hálószobában szinte mindennapos, és éjszakánként a hálószoba ajtót sem lehet bezárni, mivel reggelre akár fejfájással is ébredhetünk, habár az okát nem tudjuk megmagyarázni.
Ezekre a problémákra a passzívház megoldást nyújt, mivel a vastag hőszigetelések és a háromrétegű üvegezésű ablakok megfelelő garanciát nyújtanak arra, hogy ne legyenek hideg falfelületek valamint hideg áramlatok. Továbbá nyáron nagy energiafogyasztású légkondicionáló berendezés alkalmazása nélkül is kellemes hűvös levegőben tartózkodhatunk. Az energiapazarlást kiküszöböli az épületbe beépített hőcserélős szellőztető berendezése alkalmazása, amelynek elsősorban az a szerepe, hogy a megtermelt meleget a szellőztetés során ne az ablakon engedjük ki egy téli estén.
Másodsorban a nap 24 órájában kiváló minőségű, mindig friss, por- és allergén-mentes levegőt juttat be a nappaliba valamint a hálószobákba.
Előnyei mellett mi lenne az, ami a legkevésbé jó a passzívházakkal kapcsolatban?
Negatívum az, hogy ha az ember egy passzívházban lakik, és mondjuk elmegy nyaralni, a megszokott életminőséget nem kapja vissza, ha visszatér egy hagyományos kialakítású épületbe. Sajnos Magyarországon még kevés passzívház épül meg. Ausztria egyes részein ma már minden negyedik új épület passzívház színvonalon valósul meg.
Szerinted mire lenne szükség ahhoz, hogy Magyarországon is lényegesen több passzívház épüljön?
Legfőképpen a környezettudatosság. Mikor elmegy valaki mondjuk Ausztriába, Németországba, vagy Olaszország északi részébe, mindig csodálkozva néz körbe, hogy milyen tisztaság van, nem dobálják el a szemetet, mennyire más a levegő minősége, mennyire környezettudatosan gondolkoznak, mennyi napkollektor és napelem van a házak tetején, sok a szélerőmű, még az árokpart is karban van tartva és rengeteg kerékpárút áll rendelkezésre. Ezek nemcsak turistacsalogató fogások, hanem az emberek valóban így is élnek. Nálunk egyelőre ilyen szemléletmódról még nem lehet beszélni.
Az emberek gondolkozásmódján kellene alakítani, hogy egy városban a nagyfogyasztású, környezetszennyező járművek helyett kisteljesítményű és kisfogyasztású autóval is oda lehet érni bárhová, és ugyancsak a 300-400 nm-es tornyocskás „csodapaloták” helyett emberi léptékű, alacsony energiás épületet építsünk, ugyanazért a pénzért.
Természetesen ma még az emberek csak rövidtávon gondolkodnak, mivel a közép- és hosszabb távú gondolkodáshoz sem a pénzügyi lehetőségeik, sem a lehetőségeiket kihasználó tudás még nem áll rendelkezésre.
Tehát információra és pénzre?
Elsősorban információra egyébként, mert hiába van pénzed, ha nem tudod, mire használd fel.
Míg Olaszországban 9500 megawatt, Németországban 7500 megawatt, Szlovákiában 350 megawatt fotovillamos rendszer, tehát napelemek kerültek telepítésre egy év alatt (2011-ben), addig Magyarországon mindössze 3 megawatt. Talán ez elárulja az állami és a magánszektor szerepvállalását a megújuló energiák frontján.
Természetesen mindez nem választható külön a passzívházaktól, mivel ez a környezettudatosság meg kell hogy jelenjen a passzívházakban is, mind anyagfelhasználás, mind energiaforrás terén is.
A passzívházak elterjedését befolyásolja az is, hogy a ph-komponensek terén tőlünk nyugatra találhatóak kiváló cégek termékei, így a gépészet, nyílászárók, hőszigetelések, stb., ezeknek árszínvonala a „nyugati” vásárlóerőhöz vannak igazítva. Talán ha Magyarországon is lehetőséget látnának a vállalkozások az ilyen termékek fejlesztésére, ismernék a know-how-t és belefognának azoknak a gyártásába, akkor olcsóbbakká válhatna a passzívházak megépítése.
Ki kell, hogy alakuljon a környezettudatos szemléletmód, aminek a tanulása már gyerekkorban elkezdődhetne, és az évek alatt beépülhetne az emberek gondolkodásába is. Ha ez tudatosul, az emberek alkalmazni fogják ezt a környezetükben valamint épületeikben is.
Tervezel a jövőre is további ph-projekteket?
Mint saját beruházást, egyenlőre nem. Ez egy pilot projekt volt, azonban egyedi megrendelőimnek most is építek két épületet. Ezek egyelőre még családi házak, azonban bízom benne, hogy néhány éven belül nagyobb volumenű, önkormányzati és magán befektetők is piaci lehetőséget fognak látni, hogy pénzüket ezekbe fektessék be. És a benne lakók is hajlandóak lesznek megfizetni az elérhető árakon megvalósul épületeket.
4 lakásos passzív sorház, Dunakeszi
Építés ideje: 2010
Alapterület: 488 m²
Tervező: Sinóros-Szabó Balázs
Szerkezeti rendszer: mon. vasbeton
Az épület fűtési hőigénye:
15 kWh/m²év - PHPP szerint
Primerenergia igény:
95 kWh/m²év - PHPP szerint
Fűtés, szellőzés: Drexel und Weiss - passzívház kompakt készülékkel
U-értékek:
Külső fal: 0,11-0,123 W/m²K
Tető: 0,117 W/m²K
Padló: 0,136 W/m²K
Ablakok: 0,83 W/m²K
Üvegezés=0,50 W/m²K
A felhasznált illusztrációk a riportalany fotói.
Az épület adatlapja a phi oldalán.
A beruházó és az épület honlapja: PHM
Ha tetszett a bejegyzés csatlakozz a Facebook csoportunkhoz!
Még több energia, még több tudatosság, még több építészet!
