@manager2008: Na elkészült a csodakályha sorozatgyártású verziója?

Bejegyzés: Kályhát? Passzívházba?

@Rezsnyák Péter: Vagy a fejedben van KATASZTRÓFA...

Bejegyzés: Passzívház és a Nemzeti alaptanterv

@chrisred:
van ilyen.

Bejegyzés: Sokasodó rossz hírek

@Kivlov: Valószínűleg meg fog történni, de előtte lesz az emberiség történetének legnagyobb válsága a társadalmak globális elöregedése miatt.

Bejegyzés: Sokasodó rossz hírek

Lépni igen. A bolygó népességét "visszaredukálni" 5 mrd környékére. hogyan?

Bejegyzés: Sokasodó rossz hírek

@psbm: Kedves PSBM, köszönöm a hozzászólást. Ahogy a cikk elején írtam is, ez 'egy egyszerű példa' és mint ilyen nem térhet ki mindenre. Ha érdekelnek a logaritmikus görbék, a fenti bejegyzésben is hivatkozott cikket ajánlom elolvasásra - epiteszforum.hu/milyen-vastag-legyen-a-hoszigeteles-20-egy-masik-velemeny - tengernyi táblázattal és görbével, a hőszigetelés megtérülésének jó sok aspektusával.

Azért abban szerintem megállapodhatunk, hogy (bár a magyar gyakorlat sajnálatosan nem ez de) egy házat hosszabb távra tervezzünk és építünk, így egyáltalán nem ördögtől való a megtérülés akár több 10 éves távlatban való vizsgálata sem.

Az utolsó mondatot tényszerűen nem értem. Mi köze van a hőszigetelés vastagságának az ajtó helyigényéhez?

Bejegyzés: Megtérül-e a vastagabb hőszigetelés?

Jó látni ezeket az adatokat egyben. VIszont a következtetés szerintem sántít. Mert 5,4 év megtérülést írsz. De csak az 5 centishez képest nézed. Nem az a kérdés, hogy érdemes-e 5 centis helyett vastagabbat csináltatni, hanem, hogy milyen vastagságőt kellene. Mert ha 10 centishez viszonyítjuk a 20 centist, akkor már rögtön 10 év felett lesz a megtérülés. De a 10 centis helyett 15 centis is 6,9 év.
A 15 centis helyett 20 centis megtérülése 12,5 év.
Lefordítva ez egy logaritmikus görbe, minél nagyobb szigetelést raksz, a plusz centiméterek annál kisebb plusz hőveszteségcsökkenést adnak hozzá.
Persze ha valaki biztosan 30-40 évig akar a házban lakni, akkor megéri a 20 centis is, de lehet a 30 is. CSak már nem marad hely bemenni majd az ajtón.:)

Bejegyzés: Megtérül-e a vastagabb hőszigetelés?

@TakacsLajos1: köszi

Bejegyzés: Gépi szellőztetés - előny vagy hátrány?

@TakacsLajos1: köszi

Bejegyzés: Gépi szellőztetés - előny vagy hátrány?

@h.e.g.a:
A kérdés inkább @Mysterius felé irányult, aki a "hagyományos házak" koncepcióját vélhetően a "csak 20 cm" hőszigeteléssel adná el és napelemmel tenné még vonzóbbá. Gondolom, hogy az ilyen házak szellőztetésének/párakezelésének feladatát az építtetőre bízzák nemes egyszerűséggel. (A hozzáértéséről sokat elmond, hogy szerinte a passzívházak 80 cm szigeteléssel is készülhetnek csilliárdokért.)

Bejegyzés: A légzárás fontossága

@Hadházi Ádám:
Hagyományos épületek - talán nem teljesen precíz - megnevezés ebben a bejegyzésben azokra az épületekre utal, ahol az épületburok nem megfelelő kialakításából adódóan folyamatos, jelentős mértékű kontrollálatlan légcsere (huzat) alakul ki a nyílászárók zárt állapota mellett is.
Ezen épületekben a párával általában mindaddig nincs gond, amíg a tulajdonos bele nem vág egy energetikai felújításba. Ennek nyilvánvaló célja a fűtési, üzemeltetési költségek csökkentése. Az első lépés általában a nem kellően hőszigetelt és amellett még huzatos nyílászárók, ablakok cseréje szokott lenni. Ennek egyik eredményeképpen a korábban kialakult légmozgás lecsökken. Ennek persze örül a tulajdonos, hisz ez volt a célja, de könnyen lehet, hogy a megnövekvő páratartalom gondot okoz. Ilyenkor a leggyakoribb megoldás a (drága, hőszigetelő) nyílászárókba beépített rés-szellőzők szoktak lenni.
Vagyis veszünk drága, jól záródó, hőszigetelő nyílászárókat, majd vágjunk azokon egy lyukat, hogy szellőzni tudjon - ellentmondásos kicsit, nem?

Bejegyzés: A légzárás fontossága

@Mysterius:
"... fel tette valaki a kérdést, hogy szükségem van Nekem passzív házra."
Ezt a kérdést azt hiszem az építkezésre készülők egyre nagyobb hányada felteszi magának és jelen oldal is azért született, hogy segítséget tudjon adni az eligazodásban. Sajnos nagyon messze vagyunk attól, hogy itthon amiatt kellene aggódnunk, hogy kötelező lenne passzívházat építeni. Az általános építési gyakorlat mérföldekre van ettől.

A bejegyzések is pont azért születnek/születtek, hogy az ilyen jellegű, félreértésekkel teli, félinformációkra és túlzásokra építő hozzászólások helyett/mellett legyen mennél több elérhető valós, tényszerű információ a passzívházakról és az azokhoz kapcsolódó kérdésekről is.

Bejegyzés: A légzárás fontossága

Mit ért "hagyományos ház" alatt?

Bejegyzés: A légzárás fontossága

Jó lenne elgondolkodni ezen a passzív ház koncepción. Több kollégával csak egyszerűen mosolygunk, vagy olykor a fejünket fogjuk a sok értelmetlenséget hallva. Az belátható mindenki számára, hogy passzív házat csak ezen elvek betartásával lehet építeni, de fel tette valaki a kérdést, hogy szükségem van Nekem passzív házra. Azt a hamis látszatot igyekeznek egyesek kelteni, hogy a környezetvédelmi szempontok betartására, csak ez az egyetlen megoldás létezik, de ez nem igaz. Látni kell, hogy a passzív ház tervezése során jóval több megkötést kell figyelembe venni, mint egy hagyományos ház esetében, és amely kötöttségek a ház használhatóságát is befolyásolják. Én drága kivitelezésen kívül még a légtömörséget látom a másik problémának, amit elég nehéz megemészteni. A szerkezetekbe bejutó párától most eltekinthetünk, mert ha nem teljesen légtömör az épület mindenképpen kerül pára szerkezetekbe, és ha teljes légtömörséget érünk el, akkor sem mindegy, hogy a szerkezet mely oldalára kerül a párazárás, tehát ha nem a belső oldalon zár mindenképpen kerül pára szerkezetekbe. Azt sem értik most a megrendelők, hogy eddig a BAUMIT Open és a szálas homlokzati hőszigetelések voltak ezen terület sztárjai, most meg azt mondjuk, hogy nem jó, hogy ha szellőzik a fal. Legyünk korrektek, Nekem már az sem tetszett hogy a gipszkarton álmennyezetnél a gipszkarton és a szigetelés közé párazáró fóliát kellett raknunk, de ez még hagyján, de hogy az egész épületet légtömörre kell építeni az már kicsit sok. El kell ismerni, hogy a gépi szellőztetésnek meg van az az előnye, hogy a bejövő levegő szűrhető, de a többi nem igazán előny egy hagyományos épülethez képest. Nekem sokkal jobban tetszik az aktív ház koncepciója, amely fenntartása ugyanannyi energiát igényel, de nincsenek a használatot korlátozó tényezői, valamint olcsóbb is mint a passzív ház.
Ki kell számolni, mennyibe kerül egy passzív házat építeni, és menyibe egy ugyanolyan méretű hagyományos házat, annyi napelemmel a tetején, hogy a nettó energia felhasználás megegyezzen a két épületnél. Rögtön látható lesz a koncepció értelmetlensége. Tudomásom szerint Kaliforniában 2020.-tól csak olyan lakások építhetők, amelyek napelem rendszerrel vannak felszerelve. Nekünk is ebbe az irányba kellene orientálódni, mert rakhatok én 80 cm-es szigetelést egy házra csilliárd forintokért, ahelyett hogy rakok max 20 cm-t és a többi pénzből meg napelemet veszek, mert nem lehet annyit megtakarítani a plusz szigetelésekkel és az akárhány rétegű üvegezésű horribilis árú ablakokkal, ami ilyen módon gazdaságossá tenné a beruházást.

Bejegyzés: A légzárás fontossága

Kedves Zsolti,
A frisslevegő igény (a kb 30 m3/óra személyenként érték erre vonatkozik) szempontjából nincs jelentősége a hőcserélő milyenségének.
Én még nem találkoztam olyan készülékkel, ami a leírt funkcióval rendelkezett volna, de ettől még ez nem kizárt.
Egyedileg biztosan kialakítható egy ilyen rendszer, de a magasabb légmennyiség mozgatása többlet légcsatornát, plusz ventilátor(oka)t jelent. A másik oldalon a zajterhelés alacsonyan tartása és a huzatmentesség biztosítása jelenthet kihívást a megemelkedő beruházási és üzemeltetési költségeken felül.

Bejegyzés: Mire elég a légfűtés?

Tisztelt Attila!

Érvényes-e a személyenkénti 25-30 m³ felső korlát entalpiás hőcserélők esetében is? Esetleg létezik olyan szellőztető, amelyik nagyobb teljesítmény leadás esetén a külső levegő helyett képes részben a belső levegőt is visszafújni, azt felmelegítve/lehűtve (így nem lenne túlzott légcsere, és energetikailag sem lenne kevésbé hatékony), hasonlóan a légkondícionálóhoz? Mi lehet a hátránya ennek az elképzelésnek?

Bejegyzés: Mire elég a légfűtés?

Köszönöm az észrevételeket.
Ez a bejegyzés az ablakok U értékének számításáról szól. Egy épület tervezésekor, ellenőrzésekor nem egy-egy elemnek a hőszigetelési jósága, hanem az egész épület energetikai paraméterei érdekelnek bennünket. Ott már minden elem (természetesen a falak is) figyelembevételre kerülnek.
Fura lenne az ablak hőszigetelési jóságának értékelésekor beleszámítani a fal (különböző falszerkezetek körül épp melyiket vegyük figyelembe?) U értékét. Arról már nem is beszélve, hogy egy ablak értékelésekor a hőszigetelő képesség csak az egyik paraméter, míg a nap- és hőátbocsátás (naptényező) hasonlóan fontos, amivel egy fal az esetek többségével nem rendelkezik.

Bejegyzés: Hogyan válasszunk ablakot?

A kis ablak hoveszteseg szamitasanal, miert nem vesszuk figyelembe a korulotte levo falat?

Tehat ugyan ugy 2.25m2 re szamoljuk a hoveszteseget.

Bejegyzés: Hogyan válasszunk ablakot?

Nagyon tanulsagos cikk. Ami szamomra nem vilagos, hogy igaz, hogy a nagyobb ablak jobb U ertekkel rendelkezik, de a kulso fal meginkabb jobb U ertekkel rendelkezik. Tehat a kissebb ablak koruli falat miert nem vesszuk szamitasba?

Bejegyzés: Hogyan válasszunk ablakot?

Jó cikk!
Még egy gondolat, ehhez:
"Rendszeresen hallani próbálkozásokról, a gépi szellőztetés valami fajta gravitációs elven működő rendszerrel történő kiváltásáról. "
Tapasztalatom az, hogy egy jól méretezett hővisszanyerős szellőztető gép egy közepes méretű(kb. 150m2) családi házban olyan 30watt körül fogyaszt, mérések alapján.
Persze csúcson tud 160 wattot is, de az átlagot mondom. Kb. havi 21 Kwh, kb 900 Ft, szerintem nem olyan nagy energia.
Bár gravitációsnál ez nulla, de ott le kéne mondanunk a pollenszűrőről, mert annak az ellenállását nem hiszem le tudná győzni.

Bejegyzés: Gépi szellőztetés - előny vagy hátrány?