A légzárás fontossága

 

A légtömör épület burok

A légtömörség kérdésköre a passzívházak térnyerésével került a szakmai figyelem homlokterébe. Korábban építtetők és tervezők körében is inkább a lélegző fal, mint fogalom volt az elvárás. Most akkor, hogy is van ez, kell a légtömörség vagy sem, s ha igen, miért is?

Mai modern, energiatudatos épületek esetében minden módszert megragadunk, ami a hőveszteségek csökkentéséhez vezethet. A kiváló légtömörség e mellett a levegő kontrollálatlan mozgásának minimalizálásával is segít megelőzni a pára által előidézett problémák, épületkárok kialakulását.

Nagyon fontos azonban kiemelni, hogy aki légtömörséget követel, annak gondoskodnia kell a kielégítő szellőztetésről is! (Csak emlékeztetőül: passzívházak esetében mindig hővisszanyerős szellőztetést alkalmazunk.)

Erre sokszor nem gondolnak, és így sajnos találkozhatunk régi épületek felújítása kapcsán (de még akár nem kellően átgondolt esetben új építés estén is) ezzel kapcsolatos építési, tervezési hibákkal. Hagyományos épületekben – leegyszerűsítve - a fűtés ’szárító’ hatása miatt télen alacsony a páratartalom. Utólagos hőszigetelés és a korábbiakhoz képest jelentősen légzáróbb, tömörebb épületburok kialakítása (műanyag nyílászárók, légzáró felületképzések, …) következtében a páratartalom a lakótérben könnyen megemelkedik, feldúsul. Ez párosulva az esetlegesen megmaradó hőhidak következtében kialakuló lokálisan alacsonyabb felületi hőmérsékletekkel, párásodáshoz és akár penészfoltok megjelenéséhez is vezethet. Felújítás során ezért a párakérdést mindig különös gondossággal kell kezelni!

A légtömörség meglétét célszerű – minősítendő passzívházak esetében kötelező – vizsgálattal ellenőrizni.

A blower-door tesztről bővebben a passzívház követelmények 2. részében olvashatsz.

Ezt a vizsgálatot célszerű közvetlenül a légtömör épületburok elkészülte (ablakok, ajtók beépítése) után elvégezni, mert ilyenkor még van lehetőség a szivárgási helyek egyértelmű meghatározására (hőkamera vagy pl. füstképző stift segítségével) és javításuk is alapvetően kis költséggel megoldható. A légtömörség által keletkezett hibákban a légáramlás sebessége műszerrel akár mérhető is.

Jellegzetes hibák, szivárgási helyek: külső falak csatlakozásai egymáshoz, tetőhöz vagy padlólemezhez, anyagváltásnál, ajtó- és ablak beépítéseknél, kábel- és csőátvezetéseknél, elektromos ill. gépészeti szerelvények beépítésénél.

 

Végül foglaljuk össze, hogy miért is fontos a légtömörség?

- A szerkezeten belüli vízpára kondenzáció elkerülése miatt. Ha a meleg, fűtött és ezzel együtt nedves helyiségből (pl. konyha, fürdő) az épületszerkezet hidegebb tartományába el tud jutni a levegő és vele együtt a pára, ott elérve a harmatpontot (ami általános esetben 20C fok és 50% nedvesség mellett 12.6 C) lecsapódik, szerkezeti károsodást okozhat.

-  A huzatjelenségek elkerülése miatt. A tömörtelen csatlakozásokon ellenőrizetlen légáramlások alakulhatnak ki, amelyek zavarhatják - pl. szeles téli időjárás mellett – a bent tartózkodók komfortérzetét.

- A hűvös padló elkerülése miatt. Mint tudjuk, a hideg levegő lefelé száll. A téli légállapotok mellett a kinti levegő is főleg az épület alsó részein áramlik be. Ennek eredménye lehet a kellemetlenül hűvös padló a lakás alsó szintjén.

- Akusztikai okból. Már az épületszerkezetben kialakuló igen keskeny rések is okozhatják a zajcsillapítás erőteljes csökkenését.

- Passzívházak esetében az is kiemelt szempont, hogy az ellenőrizetlen légcsere a szellőztető berendezés hatékonyságát is negatívan befolyásolja.

- A hőszigetelés elve a szerkezetbe zárt, közel mozdulatlan levegő ’szigetelő’ hatásán alapul. Ha a szigetelőanyagon levegő áramlik keresztül, akkor abból sok, a levegőben tárolt hőenergia kerül elvonásra, így a hőszigetelő képesség erőteljesen lecsökken.

- Ellenőrizetlen légmozgással akár légszennyező anyagok lakótérbe kerülése is elképzelhető

- És végül, de egyáltalán nem utolsó sorban azért, mert a mai, jól hőszigetelt épületek esetében a szellőztetési veszteség részaránya a teljes hőveszteségen belül nagyon magas, akár az 50 %-ot is elérheti. A nem kellően légtömör szerkezet, illetve az azon keresztül távozó hőenergia jelentős energiaveszteséget okoz.

A fotó forrása.

Ha tetszett a poszt csatlakozz a blog Facebook csoportjához!
Több hír, több érdekesség a témában!

 

2012.01.18. 22:11 | h.e.g.a | 5 komment

Címkék: elvek szellőztetés követelmények passzívház légtömörség blower-door teszt

A bejegyzés trackback címe:

https://holnaphaz.blog.hu/api/trackback/id/tr823575376

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Mysterius 2019.08.27. 14:56:31

Jó lenne elgondolkodni ezen a passzív ház koncepción. Több kollégával csak egyszerűen mosolygunk, vagy olykor a fejünket fogjuk a sok értelmetlenséget hallva. Az belátható mindenki számára, hogy passzív házat csak ezen elvek betartásával lehet építeni, de fel tette valaki a kérdést, hogy szükségem van Nekem passzív házra. Azt a hamis látszatot igyekeznek egyesek kelteni, hogy a környezetvédelmi szempontok betartására, csak ez az egyetlen megoldás létezik, de ez nem igaz. Látni kell, hogy a passzív ház tervezése során jóval több megkötést kell figyelembe venni, mint egy hagyományos ház esetében, és amely kötöttségek a ház használhatóságát is befolyásolják. Én drága kivitelezésen kívül még a légtömörséget látom a másik problémának, amit elég nehéz megemészteni. A szerkezetekbe bejutó párától most eltekinthetünk, mert ha nem teljesen légtömör az épület mindenképpen kerül pára szerkezetekbe, és ha teljes légtömörséget érünk el, akkor sem mindegy, hogy a szerkezet mely oldalára kerül a párazárás, tehát ha nem a belső oldalon zár mindenképpen kerül pára szerkezetekbe. Azt sem értik most a megrendelők, hogy eddig a BAUMIT Open és a szálas homlokzati hőszigetelések voltak ezen terület sztárjai, most meg azt mondjuk, hogy nem jó, hogy ha szellőzik a fal. Legyünk korrektek, Nekem már az sem tetszett hogy a gipszkarton álmennyezetnél a gipszkarton és a szigetelés közé párazáró fóliát kellett raknunk, de ez még hagyján, de hogy az egész épületet légtömörre kell építeni az már kicsit sok. El kell ismerni, hogy a gépi szellőztetésnek meg van az az előnye, hogy a bejövő levegő szűrhető, de a többi nem igazán előny egy hagyományos épülethez képest. Nekem sokkal jobban tetszik az aktív ház koncepciója, amely fenntartása ugyanannyi energiát igényel, de nincsenek a használatot korlátozó tényezői, valamint olcsóbb is mint a passzív ház.
Ki kell számolni, mennyibe kerül egy passzív házat építeni, és menyibe egy ugyanolyan méretű hagyományos házat, annyi napelemmel a tetején, hogy a nettó energia felhasználás megegyezzen a két épületnél. Rögtön látható lesz a koncepció értelmetlensége. Tudomásom szerint Kaliforniában 2020.-tól csak olyan lakások építhetők, amelyek napelem rendszerrel vannak felszerelve. Nekünk is ebbe az irányba kellene orientálódni, mert rakhatok én 80 cm-es szigetelést egy házra csilliárd forintokért, ahelyett hogy rakok max 20 cm-t és a többi pénzből meg napelemet veszek, mert nem lehet annyit megtakarítani a plusz szigetelésekkel és az akárhány rétegű üvegezésű horribilis árú ablakokkal, ami ilyen módon gazdaságossá tenné a beruházást.

Hadházi Ádám 2019.09.03. 18:11:41

Mit ért "hagyományos ház" alatt?

h.e.g.a 2019.09.16. 16:58:33

@Mysterius:
"... fel tette valaki a kérdést, hogy szükségem van Nekem passzív házra."
Ezt a kérdést azt hiszem az építkezésre készülők egyre nagyobb hányada felteszi magának és jelen oldal is azért született, hogy segítséget tudjon adni az eligazodásban. Sajnos nagyon messze vagyunk attól, hogy itthon amiatt kellene aggódnunk, hogy kötelező lenne passzívházat építeni. Az általános építési gyakorlat mérföldekre van ettől.

A bejegyzések is pont azért születnek/születtek, hogy az ilyen jellegű, félreértésekkel teli, félinformációkra és túlzásokra építő hozzászólások helyett/mellett legyen mennél több elérhető valós, tényszerű információ a passzívházakról és az azokhoz kapcsolódó kérdésekről is.

h.e.g.a 2019.09.16. 17:23:27

@Hadházi Ádám:
Hagyományos épületek - talán nem teljesen precíz - megnevezés ebben a bejegyzésben azokra az épületekre utal, ahol az épületburok nem megfelelő kialakításából adódóan folyamatos, jelentős mértékű kontrollálatlan légcsere (huzat) alakul ki a nyílászárók zárt állapota mellett is.
Ezen épületekben a párával általában mindaddig nincs gond, amíg a tulajdonos bele nem vág egy energetikai felújításba. Ennek nyilvánvaló célja a fűtési, üzemeltetési költségek csökkentése. Az első lépés általában a nem kellően hőszigetelt és amellett még huzatos nyílászárók, ablakok cseréje szokott lenni. Ennek egyik eredményeképpen a korábban kialakult légmozgás lecsökken. Ennek persze örül a tulajdonos, hisz ez volt a célja, de könnyen lehet, hogy a megnövekvő páratartalom gondot okoz. Ilyenkor a leggyakoribb megoldás a (drága, hőszigetelő) nyílászárókba beépített rés-szellőzők szoktak lenni.
Vagyis veszünk drága, jól záródó, hőszigetelő nyílászárókat, majd vágjunk azokon egy lyukat, hogy szellőzni tudjon - ellentmondásos kicsit, nem?

Hadházi Ádám 2019.09.16. 18:12:47

@h.e.g.a:
A kérdés inkább @Mysterius felé irányult, aki a "hagyományos házak" koncepcióját vélhetően a "csak 20 cm" hőszigeteléssel adná el és napelemmel tenné még vonzóbbá. Gondolom, hogy az ilyen házak szellőztetésének/párakezelésének feladatát az építtetőre bízzák nemes egyszerűséggel. (A hozzáértéséről sokat elmond, hogy szerinte a passzívházak 80 cm szigeteléssel is készülhetnek csilliárdokért.)

P160.jpg

Hegedűs Attila építészmérnök,
passzívház tervező blogja az
energiahatékony építés, felújítás
lehetőségeiről.

A mai világban az energiatudatos
gondolkodásmód megkerülhetetlen. 
Ebből a megközelítésből az alacsony
energiaigényű épületek, a passzívházak
a jövő épületei a mában.

További információk a szerzőről
Elérhetőség

Címkék

(x) (11) 100 lakásos passzívház (2) 1x1 (7) 2010/31/EU (5) 2020 (6) 2030 (2) ablak (22) ablak beépítés (7) AIDA project (3) ajánlás (7) aktivház (8) alapok (28) árnyékolás (13) beharangozó (5) beszámoló (9) blogról (6) blower-door teszt (2) COP (2) darmstadt (3) dunakeszi (4) elvek (22) energiafüggőség (2) energiagyűjtő fal (3) energiaigény (13) energiatudatosság (22) epitemahazam (17) épületgépészet (18) esztétika (4) évforduló (3) falszerkezet (7) fázisváltó anyag (3) felújítás (11) fenntarthatóság (4) free cooling (2) fűtés (12) gazdaságosság (18) glassX (2) gyárlátogatás (2) hmv (2) hőcserélés (5) hőhíd (4) hőnyereség (4) hőszigetelés (17) hőszigetelő zsaluelem (3) hőszivattyú (3) hőszükséglet (6) hőtárolás (8) interjú (5) ismétlés (6) jogszabaly (5) Kardos Labor (5) képzés (7) kérdezz-felelek (5) kiviteli terv (4) Knauf Insulation (8) komfort (7) konferencia (10) követelmények (13) közel nulla energiafogyasztás (6) légfűtés (2) légtömörség (11) lélegző fal (3) megtérülés (5) megújuló energia (7) minősítés (9) minősített passzívház (3) nap energia (3) nem lakóépület (3) nyáron (6) nyílt nap (7) ökoklikk (6) ökológia (21) ökológiai lábnyom (2) oktatás (2) oldal ajánló (2) összefoglalás (11) passzívház (64) passzivhaz epitkezes elso kezbol (14) peremszigetelés (4) phi (4) phpp (8) primerenergia (4) pro/kontra (8) rákosliget (13) REC (2) szabad hűtés (2) szabályozás (4) szada (4) szakszavak (2) szálas hőszigetelés (3) számítás (3) szellőztetés (22) szigetelési program (2) színes (16) szoláris (8) tájolás (7) talajkollektor (2) talajszonda (2) társasház (6) termékismertető (2) tervezés (15) tervismertető (18) tévhitek (7) tudatosság (6) tulajdonosi tapasztalat (12) utólagos hőszigetelés (8) üvegezés (3) üzemeltetés (10) U érték (5) vendégposzt (6) Címkefelhő

Kommentek

Partnerek

paosz250.jpg

phm_logo_250.jpg

ef_logo_felirattal_250.gif

Greenfo_uj_banner_250x55.jpg

Banner_cheph_k250.png

Creative Commons Licenc
Kapcsolat Email Hegedûs Attilának design:ekome
süti beállítások módosítása