Kályhát? Passzívházba?

Hogyan illeszthető a több száz éves hagyományokkal rendelkező berendezés a passzívházakhoz?

Egy hagyományos kályha rengeteg olyan problémát vet fel (égési levegő ellátás, légtömörség, lökésszerű fűtés és az épület alacsony hőigénye közötti ellentmondás, ...), ami miatt korábban összeegyeztethetetlennek tűnt a passzívház követelményekkel. Szerencsére léteznek olyan műszaki megoldások, amelyek mellett mégsem kell lemondanunk a tűz otthonteremtő hangulatáról és a sugárzó fűtés által keltett kellemes hőérzetről.

kalyha16_1-605.jpg

 

A korszerű kályha tervezés és építés fogásai:

Először is alkalmazkodnunk kell a passzívházak és alacsony energiaigényű épületek alacsony fűtési energiaigényéhez. Ezért nehéz-építésű, hosszú névleges fűtési idejű kályhákat tervezünk. A nehéz-építésű kályhák maximális teljesítménye ugyan viszonylag alacsony (milyen szerencse, hogy itt pont erre van szükség), ám rendkívüli hőtárolási idővel rendelkeznek. Ennek köszönhetően a fűtési szezon nagy részében, még borult időben is legfeljebb minden másnap kell begyújtani, vagyis kétnaponta öt percet kell a kályha üzemeltetésével foglalatoskodni. Két begyújtás között viszonylag egyenletesen sugározza az egy-másfél órás tüzelés során felszabadult és eltárolt meleget, így - megfelelő méretezés mellett - nem fűti túl a házat. (A legkisebb teljesítményű cserépkályha maximális teljesítménye 0,8 kW, és 0,2-0,8 kW teljesítmény tartományban üzemeltethető.)

Az utóbbi időben épült vagy felúított házak alapvetően légtömörnek tekinthetők és ez a passzívházakra fokozottan igaz. Így az égéslevegő ellátás tehát nem oldható meg a lakótér légteréből. Ehhez a problémához a nyugat-európai kályhás szakma már régen alkalmazkodott, és a korszerű gázkazánokhoz hasonlóan, „zárt tűztér rendszerű”, az épületen kívülről, csatornán át érkező égéslevegő ellátású kályhát fejlesztettek. Ehhez egyrészt speciális légtömör levegő szabályzó szelepek szükségesek, másrészt új tűztérépítési megoldásokra van szükség.

kalyha_legbevezetes.jpg

Egy ilyen komplex rendszer biztos működéséhez elengedhetetlen a pontos tervezés és méretezés. A korszerű cserépkályha tervezéshez szükséges számításokat gyakorlatilag csak szoftveres támogatással lehet elvégezni. 

A megfelelő építési technológiáknak, többrétegű falazatnak, és a nagyon gondos, precíz építésnek köszönhetően egy kályha teljesen légtömör és még a dilatáció ellenére is az marad, ami a passzívházak esetén ugyancsak alapkövetelmény.

A passzívházak egyik legfontosabb tulajdonsága a fenntartható üzemeltetés. A cserépkályha illeszkedik ehhez, hiszen 100%-ban megújuló energiaforrással - tűzifával - működik és semmilyen külső energiaforrást nem igényel. A cserépkályha hatásfoka megfelelő kémény, pontos számítógépes méretezés és igényes, körültekintő építés esetén akár 85-90% is lehet a teljes fűtési szezonra vetítve. A magas hatásfoknak és a fajlagosan olcsó tüzelőanyagnak köszönhetően a cserépkályhás fűtés igen gazdaságos. Mivel a tűzifa primerenergia-tényezője 0,2 (szemben pl. a földgáz 1,1 és az elektromos áram 2,7-es értékével), cserépkályhával szerelt épületek energiafogyasztási-lábnyomát megmutató primerenergia mutató is jelentősen csökkenthető.

 

A kályha működése:

kalyha12_5-605.jpgAz égést tápláló levegő a tűztér dupla falazatában felmelegszik, majd speciálisan kialakított réseken keresztül, közvetlenül a fagázok égési zónájában áramlik be. A biotűztér mindhárom falában több szinten elhelyezett széles rések a fagázok és az oxigéndús levegő minél tökéletesebb keveredését szolgálják. A tökéletes égést a hőszigetelő tűztérfedés által megemelt tűztér hőmérséklet segíti. A UZ37 nevű, speciális cserépkályha biotűztérrel a szilárd tüzelésű fűtőberendezések között kiemelkedően alacsony károsanyag-kibocsátás érhető el.

Ugyancsak a környezetbarát jelleget erősíti - és ez természetesen komoly megrendelői igény is - hogy a cserépkályha minél hosszabb élettartamú legyen. Az osztrák tervezési és építési technológiák betartása mellett nincs másra szükség, mint gondos gazdára és 4-5 évenkénti karbantartásra az akár 50-100 éves -átrakás nélküli - élettartamhoz, amit a napi használatban folyamatosan üzemelő alpesi cserépkályhák bizonyítanak.

A korszerű építőanyagoknak és építési technológiáknak köszönhetően a kályha dísze lehet hagyományos, vagy modern lakásoknak is. Az osztrák légréses építési technológiával a kályha formája bármilyen lehet, függetlenül a belső rendszertől. A felület tekintetében ugyancsak nincsenek határok: modern megjelenésű kályhacsempe, számtalan típusú kályhás vakolat, glettelt és festett is lehet a külső felület míg ökoházakba a speciális kályhás agyagvakolat javasolt.

kalyha15_1-605.jpg

Akár térelválasztóként is funkcionálhat és akár fűtött háttámlát biztosíthat az étkező asztal melletti ülőalkalmatossághoz.

Ha tetszett a bejegyzés csatlakozz hozzánk a Facebook-on is! 

Még több energia, még több tudatosság, még több építészet.

További információk: kalyha.hu

2014.12.12. 06:18 | h.e.g.a | 53 komment

Címkék: kályha fűtés épületgépészet

A bejegyzés trackback címe:

https://holnaphaz.blog.hu/api/trackback/id/tr386975295

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2014.12.13. 16:33:08

Nem sok értelmét látom. Jól mutat, de ez minden, az ára meg tudtommal félmilliónál kezdődik. Ráadásul egy igazi passzívházban tényleg csak pár száz watt szükséges a hőveszteség pótlására, ehhez kár jó drága kályha.

Persze ha mutatós berendezési tárgynak tekintjük, akkor nem a használati, hanem az esztétikai értékét kell nézni, a megtérülésre meg gondolni sem szabad.

Pál Csanády 2014.12.13. 16:38:28

Lehet barkácsolni is, de létezik passzívházhoz minősített kémény (egy nagyon nagy és ismert kéménygyártónál), amin keresztül fentről, előmelegítve jön be az égési levegő, ellenáramú hőcserélőként a füst egyébként távozó melegét hasznosítva.
Egyebekben a bejegyzés igen bölcs, gratulálok hozzá. Még egy apróság: talán én azért a kályha alatt sem szakítanám meg a hőszigetelést...

kolapu 2014.12.13. 18:57:49

A primérenergia szorzók nagyon nem igazak, sőt. Erre oda kellene figyelni! A tröbbi adat is ennyire jó?

Nagy Zoltán kályha 2014.12.13. 19:11:54

@kolapu: A cikk a passzívházról szól, a PHPP-ben, amivel a passzívházak tanúsításához csináljuk az energetikai számításokat, ezek a primerenergia tényezők vannak (Német szabályzás szerinti tényezpk). A magyar szabályzásban valóban más (a tűzifáé 0,6, ha jól tudom).

Nagy Zoltán kályha 2014.12.13. 19:16:11

@Pál Csanády: A képet az én tervezési segédletemből emelte be a cikkíró kollegám, a cikkhez forrásként a weboldalamról merített. A kép eredetileg a cserépkályha előkészítéséhez szükséges teendők szemléltetéséül szolgál, ezért a kályhának csak a tömege van jelölve a képen. Természetesen a cserépkályha a képpel ellentétben nem egy homogén massza, és amennyiben az adott házban, az adott körülmények közt indokolt (például PH vagy AE ház), úgy a kályha alapjában a teljes felületen megfelelő hőhídmegszakítást alkalmazunk.
A kép forrása:
kalyha.hu/muszaki_kovetelmenyek.pdf

Nagy Zoltán kályha 2014.12.13. 19:25:09

@Kovacs Nocraft Jozsefne: Ennyi erővel egy PH-ba kár bármi mást rakni fűteni, mint egy Tes.o gazdaságos olajradiátort. Az esetek többségében semmi más nem térülne meg.
Nem lehet mindent csak a megtérülés oldaláról nézni.
Egy ház otthonos, komfortos is kell legyen.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2014.12.13. 19:38:09

@bigyo654:

"Nem lehet mindent csak a megtérülés oldaláról nézni. "

Ezért írtam az utolsó bekezdést.

Singulus 2014.12.13. 21:47:38

Nekem a kétnaponta 5 perc ráfordítás tűnik kevésnek.
A kandallómnál 5 perc talán arra sem elég, hogy a tűzteret kitakarítsam, az előző napi kormot kiszedjem, és kivigyem. Utána általában üvegpucolás, új tűz készítése. Fa behordása - kosz - takarítás. Ráadásul kizártnak tartom, hogy egyszeri megrakással annyi hő keletkezik, amennyi két napra felfűti a kályhát.

A passzív ház pedig elvileg azért passzív, mert túlnyomórészt szolár energiából és a minden háztartásban keletkező hulladékhőből nyer meleget.
Vagyis nem kell aktívan fűteni, csak minimálisan. Ehhez pedig minek egy ilyen komoly, nagy méretű és tömegű berendezés? Szép kis kandalló, azt heló. Vagy padlófűtés, a kályha helyére meg teszel egy vázát aszt kész. Az is szép. Ilyen kályhát komolyabb fűtést igénylő házba tennék esetleg.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2014.12.13. 23:30:06

@Singulus:

Mint írtam, én sem látom értelmét. Még akkor sem, ha leszabályozható 200 wattra - hogyan is, by the way?

Divatcikk szerintem. És kb. annyira hasznos vagy ízléses, mint a parázsló fát és a lobogó lángot utánzó műkandalló. Lényegében a giccs határát súrolja erősen.

Nagy Zoltán kályha 2014.12.14. 07:38:55

@Singulus: A cserépkályha teljesen másképp működik, ezért másképp is kell üzemeltetni, mint egy kandallót.
Hamuzni minden 20. begyújtás után kell. Rendeltetésszerű használat mellett korom nem keletkezik, így a tűztér ajtó üvegéről, és máshonnan sem kell kormot takarítani. Így a hamuzás nagyon ritkán szükséges, 2-3 perc munka.
A begyújtáskor egy cserépkályhába egyszerre jóval nagyobb mennyiségű fát kell behelyezni, mint egy kandallóba, és azt rövid idő alatt kell eltüzelni (1-1,5 óra). Például egy 1,5 kW teljesítményű, 24 órás névleges fűtési idejű kályhába 1,5 kW leadott teljesítményhez 24 óránként egyszer, 0,75kW leadott teljesítményhez 48 óránként egyszer kell 11 kg fát behelyezni, meggyújtani, majd amikor 1-1,5 óra múlva az leégett, el kell zárni a levegőt. A következő 24-48 órában, a megfelelően méretezett hőtároló tömeg által felvett és eltárolt energiát sugározza a kályha, nagyjából egyenletesen. A fenti teljesítmények egy átlagos passzívház fűtésére még szoláris nyereség híjjfán (borult időben) is elegendőek a tél leghidegebb napjaiban (1,5 kW, 24 óránkénti begyújtás), vagy a fűtési idény nagyobbik részében, amikor 0-5 fok körül szór a kinti hőmérséklet (0,75 kW, 48 óránkénti begyújtás).
A fent leírtakhoz persze a megszokottnál nagyobb hőtároló tömegű cserépkályha kell, de a példától eltérő teljesítménnyel is méretezhető és építhető.

Egy légfűtéses kandalló esetén ez a kevés időráfordítás, valamint az egyenletes, pláne kellően kis teljesítményű hőleadás nem érhető el. Valamint a kandalló nem sugárzó, hanem konvekciós hőleadó, és a porbeégés sem kerülhető el, tehát egészen más az elérhető komfort.

manager2008 2014.12.14. 07:39:00

@Singulus: A két nap szerintem is irodalmi túlzás, a marketing része, mert nincs részletesen elmondva mikor igaz. A valóság az, hogy ha a kályha megfelelő hőkiemelő és hőtároló funkcionális részel rendelkezik, akkor a folyamatos fűtés (napi x kg fa elégetése) miatt ha a hőmérséklet hirtelen megnő a környezetben , mint napjainkban is, akkor természetesen kihagyható egy vagy két nap is. De ez nem célszerű megoldás, a kályha belső, tűztér hőmérsékletét célszerű egy adott hőfokon tartani (amikor begyújt ne 20 C fokról induljon a rendszer) és ezért minimális fa mennyiséget jó ha eléget benne a tulajdonos. Van persze más megoldás is, amikor a kályha belső hőmérsékletét más úton is szinten lehet tartani.A kályhák méretétől és tömegétől függően ma beszélnek 12 vagy 24 órás kályhákról, 36 -48 órás kályha csak komolyabb tömeg esetében érhető el.

manager2008 2014.12.14. 07:48:56

@Kovacs Nocraft Jozsefne: Nincs igazad (mint sokszor máskor, máshol sem ). A fogalmakat viszont célszerű tisztázni, amiben nem értek egyet az egyébként kitűnően képzett szerzővel, az a "cserépkályha" fogalom használata. Ez ugyanis a magyar nyelvben a külső burkolathoz kapcsolódik, és a tipikus cserépkályhák általában nem 24 órás üzeműek. A tömegük sem komoly, kivéve a kifejezetten nehéz, bonyolult belső szerkezetű járatos kályháké. A járatos kályha viszont véglegesen elavult jószág, tök mindegy mivel borítják , lehet az cserép vagy bármi. Az igazi szép régi cserépkályháknak pont az volt a lényege hogy kis időközönként kevés fával fenntartották benne az égést és nem túlterhelt tűztérrel hőt termelve folyamatosan adta le a meleget. Akár folyamatosan is üzemeltették egész télen. ezt bárki megtekintheti a bécsi Burgban, ahol a termek hátulról voltak fűtve egy fűtő járaton keresztül, folyamatosan. A cserépkályha pont nem alkalmas 24 órás adaggal való használatra, és a burkolat nem is határozza meg a kályha fő tulajdonságát ha a 24 fűtés a cél. Más fogalmat kellene kapcsolni ezekhez a kályhákhoz.

manager2008 2014.12.14. 07:57:11

@Pál Csanády: Igaz. De a szuper kéménynek is van egy logikai hibája. Az optimális működést csak a tüzelési ciklus középső, jelentős hőt termelő szakaszán biztosítja. Egyébként tényleg a kéményen keresztül lehet előmelegített levegővel táplálni a legkedvezőbben a kályhákat, minden más megoldás sokkal hátrányosabb. A szerző által javasolt levegő betáp megoldás hasznossága (a házon belül adagolt levegővel szembeni előnyei mellett) nem bizonyított, nem optimális (bizonyítva van tud. intézet által). Ez nem a szerző hibája, de az információk lassan terjednek.

manager2008 2014.12.14. 08:07:47

@Kovacs Nocraft Jozsefne: Ez a passzív ház dolog nem olyan biztos hogy igazán jó, erősen kétlem az egész történet igazságát. Ez is inkább marketing. Nincs pontos költségvetés, ami a teljes működéi ciklusra szól, a fenntartást is belevéve.
Az igazi passzív ház az ősember barlangja volt, alapból meleg, de mégis ha kevés volt a hő, vagy főzni akart és tüzet rakott akkor szennyezett lett a levegő és abba halt bele. Egy házban keletkező pára és elhasznált levegő tökéletes cseréjének elmulasztása penészedést, és komoly veszélyeket is jelent. Még egy gyertya is sok ultra finom részecskét termel, amit ki kell szellőztetni, ergo hideg is lesz, amit viszont fűtéssel tudsz megszüntetni. Ha szellőztetsz akkor hőcserélő kell amihez meg áram. A másik véglet a jurta, amit fűtenek de szellőzik felül. A napenergia lesz a megoldás de nem a jelenlegi alkalmazásokkal, most csak kiegészítésképpen.
Ha a kályha ára neked sok, akkor tedd mellé a másik költséget is ha gyertyával fűtesz mibe kerül. Egy jó kályha akár 3 millió is lehet, de hosszabb távon megérheti, mert kevesebb fával, egyszerűbben és biztonságosabban fűthetsz. Akár ingyen is ha be tudsz szerezni égetésre alkalmas melléktermékeket.

manager2008 2014.12.14. 08:41:21

@wmiki: Van megoldás. Ez a lényeg. Két éve fejlesztünk, működik, és bevezetés előtt áll egy tüzeléstechnikai rendszer (kályha + kémény+ egyebek). Kazánként is használható. Az adott épülethez és a tulajdonos elképzeléseihez igazítható, sok funkciós rendszerről van szó, ami később is bővíthető, vagy akár átépíthető is ha éppen többet akar megvalósítani valamiért. Hatalmas méretek is elérhetőek, mondjuk a tűztér lehet akkora is hogy befér egy autó (nagy kocka bála méretű pld.) A legkisebb bármilyen kis szobát is fűthet. A jelenleg ismert kályha típusok működési elveik miatt hátrányba kerülnek, szépek lehetnek de "okosak " már nem. A fizika nyert.

manager2008 2014.12.14. 08:51:05

@wmiki: A következő vicces történés van. A kísérleti alkalmazás vidéken van, most ezzel szórakozom hogy mindig kitalálok hozzá valamit. A szomszédok vásárolják a tűzifát, és azt is látják hogy én nem vásároltam két éve semmit. Azt látják mennyi tűzifa van betárolva a telken (ágfa, gally, kukoricaszár stb.). Az éves szinten kiszáradó fák, illetve egy kettőt kivágok én is, de ez látszik. Egyszerűen nem értik mivel fűtök, és miért nem fagyok meg. Amikor bejön valaki akkor 24 fok van néha több mert szeretem a meleget, sokat ülök a gép előtt (informatikus vagyok). Nem tudják elképzelni mi a fene van. Füstöt nem látnak, azt hiszik nem is ég a tűz. Valami varászlat van, ennyi jön le a dologból a kocsmában, és gondolkodnak baromira (van köztük kályhás is). Kellemes Ünnepeket :)
Kályha építő tanfolyamot szervezünk éppen (akkreditált felnőttképző Kft -vel), kapunk hozzá egy kiürült iskolát, és terveink szerint 5000 embert akarunk kiképezni (folyamatosan, településenként max 2 főt) úgy hogy legyen papírjuk is a varászlathoz, és ha tudnak németül mehessenek export munkára. A gázfűtésemhez képest 90% a megtakarítás éves szinten.

Nagy Zoltán kályha 2014.12.14. 09:37:54

@manager2008: A cikk egy európai szabványokon alapuló, több száz éve bizonyítottan jól működő rendszerről szól, melynek Ausztriában előírt, és hitelesen bizonyíthatóan igazolandó hatásfoka minimum 80%. Manager2008 úr feltalált egy csodakályhát, mellyel még ehhez képest is többszörös megtakarítás érhető el, tehát más fizikai törvények mellett nyilván megdöntötte az energiamegmaradás törvényét is. A felfedezésével egyébként már szét-trollkodott más, hasonló tépmájú fórumokat is, csak hitelt érdemlő bizonyítékokat nem sikerült még felmutatnia, sőt semmilyen bizonyítékot.

Nagy Zoltán kályha 2014.12.14. 10:08:57

@manager2008: A cikk nem az átlagos magyar cserépkályha építési szokásokról szól, ezért is bátorkodtunk mi, a cikk szerzői cikként publikálni a témát, mint Magyarországon esetleg újdonság számba menő dolgot.
A cserépkályha fogalma osztrák és európai szabványokban (EN 15544, ÖNORM B8310), valamint az Osztrák Cserépkályha Szövetség építési előírásaiban és ajánlásaiban nagyon-nagyon pontosan definiálva van. Csakúgy, mint a fűtési idő függvényében alkalmazandó falvastagságok, és beépítendő hőtároló tömeg, vagy pl. a behépíthető tűzálló anyagok minősége (ÖNORM B 8306).
A cikk nem fikciókon alapul, és cseppet sem elavult. Nem önjelölt feltalálók igazolatlan handabandájáról van szó, hanem évszázados, bevált hagyományok mellett az akkreditált tüzeléstechnikai laborral rendelkező, 6 fúállású mérnököt foglalkoztató Osztrák Cserépkályha Kutató és Fejlesztő Intézet (www.kachelofenverband.at/versuchsanstalt/) fejlesztéseiről, valamint számtalan nyugat-európai nagy nevű gyártó és egyéb intézetetek fejlesztéseiről.

manager2008 2014.12.14. 11:47:19

@bigyo654: Ezek a tekintély hivatkozások nem bizonyítanak semmit. Az adott technikai fejlettségi szinthez igazodnak, és ez teljesen jól is van így. De ha megnézzük hogy a különböző szabványok hogyan változnak az évek alatt, akkor nem mondhatjuk hogy visszamenőleg mindig teljesen igaz volt az aktuális szabvány mert akkor nem lenne logikus a fejlődés következő lépcsője. Hasonló ez az autók emissziós kibocsátásához kapcsolódó szabványokhoz. Van fejlődés, tehát változás is van.
Ami a kis szurkálódásodat illetni fogalmad sincs a szabadalmi jogról. Egy információ (bizonyíték) közzététele) azt jelentené hogy nem lehet a közkincsé vált dolgot szabadalmaztatni. Ezért eszemben sincs neked bizonyítani bármit is. Nyilvánosan. Az adott nyilvános fórumokon szórakoztató marhaságokat beszélnek középiskolás fizikát sem értő emberek, akiket szeretek ugratni, ezt elismerem - magánbűn :). Nincs szórakoztatóbb mint az emberek hülyesége.Ennyi. A hivatkozásaidra még annyit, hogy a golyóstoll feltalálása előtt is írtak sokféle szép eszközzel, és volt közöttük nagy értékű, aranyhegyű Mont Blanc toll is. Na és? Mehet mind a kukába (üzletileg). A világon eladott golyótoll rendszerű íróeszközök összértékét hasonlítsd össze a többi megmaradt más rendszerűvel és láthatod, hogy attól hogy valamivel lehet írni, még elveszti a piacokat ha van jobb.
Az általam tervezett kályha nem csoda kályha hanem a fizikai ismeretek alapján tervezett eszköz, és bárki kitalálhatta volna (vagy most is megteheti akár) ha ugyanúgy végig gondolja a folyamatot mint mi (egyébként rajtam kívül van benne pár ismert szaktekintély is) Nem nyertél. De sok sikert a "cserépkályhákhoz", még sokáig piacon marad, amíg a vevő nem tudja meg hogy rossz döntést hozott. :) Veszik a kandallókat is nem?

manager2008 2014.12.14. 11:58:12

@wmiki: Átlagos régi parasztház 4 szoba, (értéke nulla) kvázi bontásra ítélt, de működik azért. A budai ház. ami kotrollként is használható, gázfűtéses jelenleg, 17 méteres kéménnyel (4 fűtött szint van), üzemelés közben minden paraméter rögzítve, külső belső hőmérsékletek fal, légtér, kívül belül, időjárási adatok, fűtésre elhasznált gáz mérése naponta, stb. Ugyanez a vidéki háznál is, csak ott nem gáz a fűtőanyag nyilván. A fűtési költség a vidéki háznál nehezen hasonlítható össze egy normál cserépkályhával, mert pld ez a kályha olyan méretű hogy méterfa is belefér, ami 30%-al olcsóbb mint a darabolt aprított. Gally, kukoricaszár stb köteggel, vagy kis kocka szalmabálával sem lehet fűteni normál kályhában. természetesen ugyanezt a kályhát lehet kisajtóval, kis tűztérrel is építeni, ha csak mondjuk fabrikettel fog benne tüzelni a felhasználó.

manager2008 2014.12.14. 12:05:40

@manager2008: Készítettem kísérlet képen fém konténert is pár félét. Így apríték, fűrészpor is tüzelhető benne.
Ami érdekesség, hogy van egy külön eszköz tervezve, ami megoldja az ultra finom részecskék kiáramlását a tűztérből akkor , amikor a felhasználó kinyitja az ajtót és rárak a tűzre. Nálam ez nem fordul elő, mert egyszeri berakás is elegendő 24 órára. De ez a szerkezet bármilyen kályhába beépíthető, még a teljesen hagyományos cserépkályhákba is. Az ultra finom részecskék által okozott veszély és konkrét kár még nem közismert, a kerti grillezésnél is hatalmas mennyiségű mérget eszik meg a nép, de nem tud róla. A téli tüzelés alatt a sokszor töltött cserépkályha és a bent tartózkodó emberek (gyerekek, csecsemők, stb.) kibékíthetetlen ellentéte nem ismert.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2014.12.14. 13:38:38

@manager2008:

"Nincs igazad (mint sokszor máskor, máshol sem ). "

Miben is? Abban, hogy giccs? Neked más a véleményed, OK. De gustibus...

A többiben meg ne velem vitatkozz, hanem a cikk szerzőjével.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2014.12.14. 13:49:52

@manager2008:

"A gázfűtésemhez képest 90% a megtakarítás éves szinten."

Na igen, vagy a nullponti energia megcsapolását találtad fel a la Egely, vagy az örökmozgót.

A szöveged amúgy is mellébeszélés. Egy másik helyen leírtad, hogy van egy kis erdőd, onnan szeded a fát. Ami ugye neked ingyen van, így könnyű akárhány százalékos megtakarítást elérni.

A kályhád leendő vásárlóinak is ingyen adod a fát? Ha igen, akkor mondogasd a 90%-os megtakarítást (a 10% ugye a szállítás), egyébként meg ne a kályha érdemének tudd be azt, hogy a fa olcsóbb a gáznál.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2014.12.14. 14:04:13

@manager2008:

"Ez a passzív ház dolog nem olyan biztos hogy igazán jó, erősen kétlem az egész történet igazságát."

Ehhez jogod van. Mindenesetre minősített passzívház már elég sok helyen működik, a fogyasztási adatok ennek alapján valósak.

"Ez is inkább marketing. Nincs pontos költségvetés, ami a teljes működéi ciklusra szól, a fenntartást is belevéve."

A te csodakályhádról miféle hiteles mérési adataid vannak? Miféle költségvetési adataid (saját erdőből hozott fa nem ér)? Ház hőigénye, hővesztesége, szigetelési (ja, az nincs :D ) veszteség, filtrációs veszteség, sugárzással és konvekcióval leadott hőmennyiség stb...

"Egy házban keletkező pára és elhasznált levegő tökéletes cseréjének elmulasztása penészedést, és komoly veszélyeket is jelent"

Hogy mit nem mondasz. :O

"Ha szellőztetsz akkor hőcserélő kell amihez meg áram."

Miért, te nem szellőztetsz otthon? Ha tisztességes minőségű levegőt akarsz otthon, akkor kb. 2.5 óránként ki kell cserélned a ház teljes levegőmennyiségét. Ezt megteheted a réseken keresztül, szabályozatlan módon - és elveszíted a levegő által tartalmazott hőenergiát -, vagy hőcserélős szellőztetéssel, amikor is a levegővel kimenő hőenergia 90%-át visszanyerheted. Ehhez a nyereséghez képest a ventilátorok fogyasztása elenyésző, és akkor nem beszéltünk még a komfortérzetről, amit a szabályozott szellőztetés hoz.

De tudod mit? Legyen igazad, a passzívház humbug, hülyeség. :P

Kovacs Nocraft Jozsefne 2014.12.14. 14:09:04

"sugárzással és konvekcióval leadott hőmennyiség "

Bocs, sugárzási, szigetelési és szellőzési veszteség.

manager2008 2014.12.14. 22:19:11

@Kovacs Nocraft Jozsefne: Ne keverd a két dolgot. Neked is ugyanannyi a megtakarítás. A fa ára piaci átlagárakat számolva került kiszámításra. Magyarországon az átlag felhasználó méterben veszi a fát. Ő darabolja hasítja. A kevésbé felkészültek láncfűrésszel és baltával, az ügyesebbek elektromos hinta fűrészel és hasítógéppel.
A munkát nem számoltam nyilván. De ha hasítva darabolva veszed kalodában az is számítható. Nekem nulla most ára, de nem ezt számítottam nyilván. Akkor 100% lenne a megtakarítás. Azt sem számoltam hogy mondjuk extra meleget gyártok magamnak. Viszont Budapesten nem tudok kukoricaszárral stb fűteni tehát ott csak tűzifa jön szóba. De darabolni, hasítani géppel magam is tudom (beruházás a gép).

manager2008 2014.12.14. 22:35:40

@Kovacs Nocraft Jozsefne: A szellőztetés "bio automata" módon történik a parasztházban. Az ablakok szellőznek maguktól is.:) A kályha messze túlteljesíti a fűtési igényeket így a szellőztetési veszteség nem játszik szerepet. Ez többlet fa eltüzelését jelentené elvileg, de a valóságban ez csak pár kiló lehet mert a berakott fa súlyát ismerem. Ha jól zárna az ablak (beruházás) és gépi szellőztetés lenne (beruházás) az annyiba kerülne mint 10 évi fa vásárlása. Így tehát nem érdekel a korszerűsítés ebben a házban. Budán más a helyzet. Itt kipróbáltam a következőt, egyszerűen kinyitottam az egyik ablakot (kint -3 C fok volt). Beraktam + 15 kg fát (ingyen van, de számoljunk 300 Ft-ot telepi áron, ezt szorozva 150 nappal 45000 Ft/év). Nem történt semmi lényeges, reggel is 20 C fok volt a házban. Ez alapvetően sugárzó hő!!!, a levegő cserélődése nem sok szerepet játszik, a kályhának fogalma sincs arról hogy ki van nyitva az ablak, a felmelegített 2 tonnás tömeg szépen sugároz reggelig (a felfűtött gőzmozdony sem hűl ki azért mert tél van). Tehát 45000 Ft (elvi) többlet költséggel egész télen kinyitom neked az ablakot. De ha ágfával fűtök, meg gally köteggel, kukoricaszárral stb. akkor ennek a töredéke a dolog költsége. Minek görcsöljek a passzív házzal milliókért? :)

manager2008 2014.12.14. 22:42:05

@Kovacs Nocraft Jozsefne: Gics nem gics, Ha ismernéd a modern kályha tervezés különböző irányzatait , látnád hogy abszolút illeszkedik bármelyik modern akár minimalista belsőépítészeti elképzeléshez is. A forma is változtatható. Ha akarod el is tűnik a kályha teljesen a lakásban (a kályha lesz a fal pld.). Nálunk ezek a formák nem megfizethetőek még és a következő tíz évben ez nem is reális itthon. De ettől még megépíthető saját kezűleg is, de mondjuk a hatalmas és íves hőálló üvegeket nem egyszerű beszerezni. A hazai kályhák nagy része halvány design szempontból.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2014.12.14. 23:53:44

@manager2008:

Nem általában giccs, hanem passzívházban giccs - designtól függetlenül. Ott ui. nincs szükség kályhára.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2014.12.15. 00:28:59

@manager2008:

"Ne keverd a két dolgot. Neked is ugyanannyi a megtakarítás."

Na ne! 90% megtakarítást írsz. Persze bemondani bármit lehet, mert nagyokat hallgatsz a kályhád hiteles mérési adatairól.

Egy jobb gázkazán - nem is kondenzációs, csak turbó - 90% körüli hatásfokot tud fűtőértékkel számolva. A kondenzációs tud ált. 103%-ot.

Tegyük fel, hogy a kályhád is 90%-os hatásfokkal fű, ami már nem rossz. Tudod, mit jelent ilyenkor a 90%-os megtakarítás? Azt, hogy egységnyi hőenergiát fából a gázhoz képest tizedáron lehet(ne) megvenni.

Na mármost az igaz, hogy egységnyi fűtőértékű fa olcsóbb a gáznál, de nem tízszer olcsóbb:

A fa égéshője (nem fűtőértéke) 16MJ/kg körül van. 1m3 földgázé 34MJ és durván 100 forintba kerül. Ha a fával 90%-kal olcsóbban fűtesz, akkor a fát szerinted meg lehet venni 5 forintért kilóját. Ezzel szemben a méteres tüzifát 20 forint/kg körüli áron lehet megvenni.

És akkor azt még fel is kell hasogatni.

"Beraktam + 15 kg fát (ingyen van, de számoljunk 300 Ft-ot telepi áron"

Ja, meg el is kell hozni a telepről. :)

Na de mindegy, a tüzifa kilója nem 5 Ft, hanem 20 Ft. Hogy is van akkor a te 90%-os megtakarításod?

manager2008 2014.12.15. 14:50:04

@Kovacs Nocraft Jozsefne: Nem így kell összehasonlítanod az energia árát. Egy teljes fűtési szezonban naponta mértem a gázfelhasználás árát (csináltam egy excel táblát a Főgáz számítási eljárása szerint és csak be kellett írni a napi gáz fogyasztás értékeit és kijött a forint.)

120 m2 lakás fűtése adott hőfokra 80-90%-al drágább volt mintha fával fűtöttem volna (időjárás függő) ezzel a kályhával (kazán üzemmódban is használva azt). A kályha/kazán telepítési helye a nappali lehet (ez 64 m2) és a többi helyég különböző, egymástól eltérő hőfokra van állítva hiszen a hálószoba kevésbé fűtött mint a fürdőszoba, stb. Ha a 20 Ft-os /kg fával számolok akkor 15-20 kg fa kellene esetleg ha nagy hideg van 30 de átlagban 20 kg nál nem több. Az épület jól szigetelt. De ez a piaci szabvány tűzifára vonatkozó ár összehasonlítás, az ágfa csak 6 Ft/kg. Az általam használt vegyes összetételű tüzelő (apríték, ágfa, gallyköteg, stb. simán eléri a 90%-os megtakarítást. Ha 700 Ft/ kg fabrikettet használsz akkor csak 50% a gázhoz képest. A gáz viszont csak levegőt melegíti, ezért nem tudsz takarékoskodni, mennie kell éjjel nappal. Nincs sugárzó hő amit hőtárolásra fel tudsz használni. Természetesen a gázt is lehetne sokkal jobban hasznosítani, csak akkor nem a hagyományos radiátorokat kellene alkalmazni hanem hőtárolós egységeket, mini puffertárolókat, üvegfal felfűtését (víz van benne) és a napenergiát is bevetni. Az általam tervezett fűtési rendszer gáz+fa+napenergia kombináció, közös puffertartályokkal (de nem a hagyományos, hanem mini verzió, amit el lehet helyezi emeleten is). A napenergiát úgy fogom használni hogy a bcell találmányhoz hasonló hőtárolón keresztül hasznosítom a betárolt hőt. Ez az anyag már kísérlet alatt van, a hőtároló képessége jobb mint a magnezit tégláé, és kétszer jobb mint a samott, hőtűrőképessége 7-800 C fok. Egyenlőre nem tudtam szétégetni kályhában direkt a tűzben tartva sem (elvileg 1800 C foknál kezdene megváltozni), ahol a betonvas, vagy acél lemez szétégett.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2014.12.15. 19:37:49

@manager2008:

"Nem így kell összehasonlítanod az energia árát. "

Hát akkor hogyan? Tudsz jobbat az egységnyi energia áránál?

"az ágfa csak 6 Ft/kg. Az általam használt vegyes összetételű tüzelő (apríték, ágfa, gallyköteg, stb. simán eléri a 90%-os megtakarítást."

Ami bármilyen más vegyes tüzelésű kazánban ugyanúgy elégethető, vagyis nem a te kályhád érdeme. A te kályhád érdeme az lenne, ha olyan nagyon olcsó anyagot tudna elégetni, amit más kazán/kályha nem. Pl. vizet, hogy ehu pilanatra fejet hajtsunk Egely György munkássága előtt. :D

"A gáz viszont csak levegőt melegíti, ezért nem tudsz takarékoskodni, mennie kell éjjel nappal."

Ez tévedés, gázzal is lehet sugárző hőt előállítani. Pl. erre való a falfűtés, ahol is mindegy, mivel állítod elő a meleget. A kályha által nyújtott sugárző hő amúgy is csak a kályha irányából jön, vagyis a kályha felőli oldalad megsül, az ellentétes viszont megfagy - persze kis túlzással. Ezzel szemben a falfűtés nagyobb területről ad sugárzó hőt.

"Nincs sugárzó hő amit hőtárolásra fel tudsz használni."

A sugárző hőt nem hőtárolásra kell felhasználni, nem is erre való. Egészen más a funkciója a hősugárzásnak. S abszolút nem szükséges olyan hőmérsékletűnek lennie, mint a kályha felülete. Levegőfűtéssel - jó szigetelés esetén - elérhető a levegővel azonos hőmérsékletű falfelület, márpedig pl. 20 fokos falfelület esetén már 17 fokos levegőhőmérséklet elegendő a kellemes közérzethez. Persze a levegő is 20 fokos lesz, vagyis bőven a komfort-intervallumon belül vagy. S minő csoda, a passzívházakban többnyire pont ez valósul meg.

Összehasonlításképp: 10 fokos falfelületnél 28, 15 fokos falnál 23, 25 fokosnál pedig már 9 fokos levegő a komfortérzet minimuma. Nyilvánvaló, hogy a fal nem lehet melegebb a levegőnél (csak ha erős a légcsere), ezért a 20 fokos fal és levegő ideális párosítás. Ez viszont légfűtéssel is simán elérhető, nem kell hozzá magas hőmérsékletű sugárző felület. Nem mellékes, hogy alacsony hőmérsékletű előremenőnél minden fűtési módszer hatásfoka jobb.

manager2008 2014.12.15. 20:15:32

@Kovacs Nocraft Jozsefne: Nálam most 20 C fokos a fal (infrahőmérővel könnyű mérni) és a digitális hőmérő 23 C fokot mutat. A plafon a szoba közepén 22,5. Az asztal 25,2 előttem. A matrac 20,8.

Korrekció az egyébként helyes elképzeléseidhez.
Ami nyilván az olvasottakból táplálkozik, de azok kicsit elavultak.

Ha a szakirodalmat nézed akkor azt lehet olvasni hogy 1 kg fa x energia felszabadításával égethető el.
De ez korszerűtlen tűzterek alkalmazásával mért adat. A tűztereket teljes erővel korszerűsítik a nagy cégek így a teljesítmény nő, de a mérés nem nagyon fejlődött. Ha megnézed a kályha hatékonyságának az alkalmazott mérési eljárást, egy röhej.
Kandallós cégek 90% feletti tűztérhatékonyságokat hirdetnek és jó ha van 60%. Kit zavar?
Egy kályha teljesítményét képtelenek megmérni úgy hogy ne legyen cáfolható.
Amikor a kazán 103% szerintük nem győzök nevetni.
De ez hosszú téma , nem tudom itt kiejteni, de vicc az egész.

Ezért egyszerű költség hatékonyságot zámolok egynelőre, mennyibe kerül ezzela kályhával fűteni és menniybe a másikkal.

Ebben a faluban mindenki 5-6- 7-8 erdei köb fát tüzel el egy télen, én meg maximum kettőt. (az ára most nem érdekes hogy nekem =0) A lakosok sem hiszik el, tőled sem várom le hogy elhidd. De ez van. Ha venném, akkor egy tél 40000 Ft lenne komplett vásárolt SEFAG fával.
Ez havi 8000 Ft.

manager2008 2014.12.15. 20:24:04

@manager2008: Csak érdekesség hogy Budán egy a miénkhez hasonló házat 700.000 Ft/év gázköltséggel fűtött egy ismerős. Nem volt puffertartálya (nagyon soknak nincs) és ez volt a gond, a többi mellett (szigetelés stb.). Aztán elunta. A ház egyébként csodaszép, van benne kandalló is márványból (csak meleget nem tud vele előállítani).
150000-200000 a maximum amit elérnék annál a háznál (sok szoba van), 500000 Ft megmaradna neki.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2014.12.15. 21:52:16

@manager2008:

"Ami nyilván az olvasottakból táplálkozik, de azok kicsit elavultak."

Persze, hogy az olvasottakból, honnan máshonnan? Avagy te megmérted a fa égéshőjét? És mennyinek mérted?

De kétlem, hogy megmérted, mikor még a kályhádról sem tudtál hiteles mérési adatokkal szolgálni, holott többször kérdeztelek.

"De ez korszerűtlen tűzterek alkalmazásával mért adat."

Kötve hiszem, hogy a szakmai táblázatok ily módon szerzik az adatokat. Laborban elég könnyű megmérni bármilyen anyag égéshőjét, nem kell hozzá kályha.

manager2008 2014.12.17. 18:14:01

@Kovacs Nocraft Jozsefne: Hiteles (annak tűnő) mérési adatokat csak akkreditált laboratórium tud adni az meg pénzbe kerül, és csak akkor fogod odavinni a cuccot ha már védett. Különben megbolondultál.
A kályha méregetéshez van egy csomó profi műszerem de a legdrágább még nincs meg, az kb 500000 Ft körül pattog.
Egy csomó mérés amit csinálnak mérésre nem kiképzett emberek, inkább vicces mint komolyan vehető.
De te nagyon okos vagy mindig (tényleg hagy hízelegjek hogy erősödjön az önbizalmad :) ), ezért egy egyszerű feladatban segíthetnél. (De bárki más is). A kályhába bevezetik a levegőt, ami táplálja az égést nyilván. A fenti képeken is látszik valahol hogy törekednek ennek a levegőnek az előmelegítésére mielőtt az égő fa felhasználja. Hogyan méred meg a belépő levegő hőfokát?
A tűztér felmelegedik több száz fokra és visszahat a levegőre, biotűztér esetében nagyon.
Ha a lakás levegőjét direktben küldöd be az kb 25 C fok és 24 gr/m3 a nedvesség tartalma.
Ha a kéményen keresztül szívod le, akkor lehet 150-200 C fok között is (akár) és a nedvesség tartalma -5 C külső hőfoknál 5 gr/m3.
De a biotűztérnél mennyi? Hogy méred meg ha az egész járat már felmelegedett és a műszert megzavarja, honnan tudod hogy a levegőt méred vagy a samott fal kisugárzását?
Az átlag kályhatudós bedug egy szondát és nézegeti a műszert. Aztán hülyeségeket ír a naplóba.
A kilépő füstgáz esete detto ugyanez.
Kipróbáltam a szokásos mérési módszereket, kísérleti fizikus barátommal (10 évig méricskélt mindent egy piacvezető nagy gyárban) és elég sokat nevetgéltünk közben.
Ezért kidolgoztunk egy eljárást erre a dologra, amivel természetesen teljesen más értéket kapunk, sokkal közelebbit a valósághoz.
Na most a lényeg tehát az hogy ha "hiteles mérés" keletkezik egy akkreditál labortól, és az rossz módszerrel mér akkor mire is jó az egész móka?
Hülyíteni a népet a prospektusban.

De ilyen sok van a kályhás szakma agyon ovodás szinten van sajna. A nagy kiállításin kint voltak kazán cégek (nem mondom kik mert nem égetni akarom őket). Bemutatták a kazánokat szétszeletelve is. Mit látok, a szigetelés benne olyan anyag (nem írom a nevét) ami a zárt térben ahová betették, az első begyújtás után szét olvad a francba. Kérdezem őket naivitást színlelve (előtte 10 perccel kérdeztem meg az anyag gyártóját, aki 50 méterre onnan táborozott, hogy hány C fokot bír ki az anyag maradandó anyagváltozás nélkül. Azt mondta max. 250 C fokot, de az is már necces, és csak rövid ideig.) A kazángyártójának nem volt ideje ezt megkérdezi és egy óvodás naivitásával betette a szigetelést oda, ahol van vagy 600 C fok minimum, de ha nincs akkor meg az a baj.
Természetesen van olyan szigetelés ami bírja a gyűrődést, de ritka amelyiknek bármi értelme lenne oda betenni, ha csak nem 40 cm vastagságban ami képtelenség és baromi drága is lenne. ezért a kazános géniusz jóárasított a szép kazánt. De nem ez a poén. A kazánt bevizsgálta a nagynevű intézet és kiadta rá a tanúsítványt (elkértem). Ennyit erről.

manager2008 2014.12.17. 18:24:37

@Kovacs Nocraft Jozsefne: "Laborban elég könnyű megmérni bármilyen anyag égéshőjét, nem kell hozzá kályha."
Azért ennek a mérésnek a pontos műszaki leírását elő kaparhatnád valahonnan.
Azt sem tudták még megmérni (vagy nagyon titkos)hogy egy adott kályha (nem tűztér) összehasonlítás céljából, mennyi hőenergiát képes termelni a teljes felületén. Ha ilyet találsz megköszönöm.
Ha lenne egy ilyen mérés sorozat és nyilvánosságra kerülne, a kályha gyártók 70%-a azonnal bezárhatna.

h.e.g.a 2014.12.17. 21:00:08

@manager2008: @Kovacs Nocraft Jozsefne: Ha lehet, kérném, hogy ez a 'beszélgetés', ami már jó ideje messze elkanyarodott a témától és csak a ti kettőtök évődése, ne itt folytatódjon! Köszönöm.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2014.12.17. 22:11:32

@manager2008:

Egy anyag égéshőjét megmérni egy dolog, nem nagy kunszt. Alapszintű labortechnika.

Egy kályha hatásfokát megmérni egy másik dolog. Vicces az érvelésed: attól, hogy egy sokkal nehezebb dolog nem megy, még nem következik, hogy egy sokkal könnyebb sem megy.

"mennyi hőenergiát képes termelni a teljes felületén"

A felületén nem termeli a hőenergiát, hanem ott adja le egy részét. Nagyon nem ugyanaz.

Egyébként ezt sem kunszt megmérni a hatásfokot, de egyszerűbb kiszámítani a bevitt fűtőanyag energiatartalmát, majd abból kivonni az égésgázokkal távozót. Többet ésszel, mint erővel alapon.

Az meg nem érdekel, hogyan csalnak a gyártók, ha csalnak.

@h.e.g.a:

Ahogy gondolod. Pedig sokat tanulhattál volna a beszélgetésünkből, de te tudod.

manager2008 2014.12.20. 12:03:00

@h.e.g.a: OK. Idézet a cikkből. "Az égést tápláló levegő a tűztér dupla falazatában felmelegszik, majd speciálisan kialakított réseken keresztül, közvetlenül a fagázok égési zónájában áramlik be."
Mennyire melegszik fel?
Még szép hogy az égési zónába áramlik be. Hová máshová?

"A biotűztér mindhárom falában több szinten elhelyezett széles rések a fagázok és az oxigéndús levegő minél tökéletesebb keveredését szolgálják."
Mitől lenne oxigéndús a betáp levegő?

"A tökéletes égést a hőszigetelő tűztérfedés által megemelt tűztér hőmérséklet segíti. "
Nem nyert, a tűztérhő megemelését nem a szigetelés fogja segíteni, az elenyésző, hanem sok más, ami nincs említve. Mmi lehet az egyéb lehetőség?

"A UZ37 nevű, speciális cserépkályha biotűztérrel a szilárd tüzelésű fűtőberendezések között kiemelkedően alacsony károsanyag-kibocsátás érhető el."
Mértékek összehasonlítás képen? Szabványok, és az itt elért mérési eredmények fűtési szakaszonként?

Ha csak annyi információt közöl az író, mint az autókereskedők szoktak akkor minden autó a világ legjobb autója. Lenne.

manager2008 2014.12.20. 12:11:01

@h.e.g.a: De hasznos lenne ha a kitűnő eszközről mért információkat látna az olvasó:
1. tűztér teljesítménye és működése
2. hőtárolás műszaki adatai
3. hőkiemelés a füstgázból (mért adatok)
4. hősugárzás műszaki adatai
5. központi légfűtés, vizes stb. lehetőségek
6. méretek és teljesítmények, fűtés ideje (0-12, 0-24. 0-36 órában) elérhető kályha külső méretek és tömeg arányok
7. fűtésre ajánlott légköbméter
8. külső sugárzó felületek variációi burkolat típusonként
8. emisszió, füstgáz hőértékek ciklusonként
stb. Az egész pár sor, de legalább tudnánk mit olvasunk.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2014.12.20. 17:27:01

@h.e.g.a:

Valóban, kedves posztoló, én is kíváncsi vagyok a bemutatott kályhák manager által már felsorolt műszaki adataira. A marketingrizsa már megvolt, most jöhetnek az adatok.

Ugye most eléggé ontopic vagyok? :P

h.e.g.a 2014.12.21. 11:22:44

@manager2008:
>Mennyire melegszik fel?
Ezt szerintem még senki sem mérte, de nincs is sok jelentősége. A tűztér hatásfokát mérték, és az magáért beszél, lásd a lentebbi károsanyag kibocsátási adatokat.

>Még szép hogy az égési zónába áramlik be. Hová máshová?
A cikkben az szerepel, hogy a FAGÁZOK égési zónájába. Mert hogy áramolhatna például a faszén égési zónájába (ha pl. rostélyon át jönne a levegő), ami fatüzelés esetében kifejezetten káros.

>Mitől lenne oxigéndús a betáp levegő?
Például attól, hogy nem a faszén, hanem a fagázok égési zónájában áramlik be, így a faszén oxidációja nem csökkenti annak oxigéntartalmát.

>Nem nyert, a tűztérhő megemelését nem a szigetelés fogja segíteni, az elenyésző, hanem sok más, ami nincs említve. Mi lehet az egyéb lehetőség?
Ezt gondolom majd te megmondod. A tűzteret nem mi fejlesztettük ki, csak alkalmazzuk. A válaszodat továbbküldjük minden biotűztér gyártónak, csak hogy tudják hogy 30 éve tévúton járnak.

>Mértékek összehasonlítás képen? Szabványok, és az itt elért mérési eredmények fűtési szakaszonként?
A károsanyag kibocsátást a vonatkozó osztrák és német rendeletek szerint (azért hivatkozok külföldi rendeletekre, mert Magyarországon nincs kistüzelő-berendezésekre vonatkozóan károsanyag-kibocsátási előírás) nem fűtési szakaszonként mérjük, hanem a leadott hasznos energiára vonatkoztatva, hiszen így hasonlítható össze. Az UZ37 tűztér károsanyag kibocsátását a fejlesztő Osztrák Cserépkályha Szövetség saját akkreditált tüzeléstechnikai laborján kívül a Bécsi Műszaki Egyetem Módszertani Intézetének akkreditált tüzeléstechnikai laborja vizsgálta be szabványos vizsgálatok keretében - tanúsítványok száma: PL-10174/1_P, PL-10174/2-P und PL-10174/3-P. A mért károsanyag kibocsátás: minden érték mg/MJ-ban megadva (zárójelben az osztrák hatályos határérték) CO: 380 (1100) NOx: 82 (150) Corg: 30 (80) Szállópor: 28 (60).

A kályha építő kolléga válaszai.

h.e.g.a 2014.12.21. 11:27:03

@manager2008:
> 1. tűztér teljesítménye és működése:
A tűztér teljesítménye méretezés kérdése, egyedi berendezésről lévén szó. Az EN 15544 szabvány szerint kell végezni, konkrétan az UZ37-re vonatkozó méretek az Osztrák Cserépkályha Szövetség Merkblatt 10 utasítása szerint. A szabvány megvásárolható a szabványügyi testülettől (szerzői jogi okból nem publikálható), az utóbbi doksi letölthető a Kachelofenverband weboldaláról: www.kachelofenverband.at/2011/11/technische-merkblatter/#more-6101.
A tűztér működése nagy vonalakban kifejtve a cikkben (a kérdező bele is kötött a fentebbi kérdéseiben). Ennél részletesebb leíráshoz kérem előbb tanulmányozni a termodinamika megfelelő fejezeteit, különös tekintettel a turbulens diffúziós modellt, valamint a dinamikus viszkozitás fogalmát. Egyébként meg a pontos működés még csak nem is a mi dolgunk, hiszen nem mi fejlesztettük, csak alkalmazzuk. Minket az egy bekezdéssel fentebb közölt károsanyag kibocsátás, és az azokból levezethető kémiai veszteség érdekel, valamint az általános használhatóság. A kérdező viszont "fejlesztő" (legalábbis annak képzeli magát). Az ő fordulatával élve: ezek nem publikus információk, elégedjen meg a publikált eredményekkel!

>2. hőtárolás műszaki adatai:
Sajnálom, de ezt a kérdést (vagy kijelentést?) sajnos nem tudom értelmezni, számomra értelmetlen. Ez lehet akár az én hibám...

>3. hőkiemelés a füstgázból (mért adatok):
A szilárd tüzelésű hőtárolós készülékek követelményei és vizsgálati módszerei az EN 15250 szabványban vannak rögzítve. Ebben a szabványban nincs szó hőkiemelésről. Az ilyen berendezések hatásfokát sokkal egyszerűbb módon vizsgálják. A tüzelő ismeretében egy mérleggel meghatározható a bevitt energia, majd a tüzelés alatt füstgáz különböző paramétereinek folyamatos vizsgálatával meghatározzák a kémiai és a termikus veszteséget, károsanyag kibocsátást, valamint számítják a hatásfokot.

>4. hősugárzás műszaki adatai:
A kérdés megint csak nem értelmezhető. Műszaki adatokról általában egy berendezés esetében beszélünk, nem pedig valami fizikai jelenségre vonatkozóan. Egyébként a szilárd tüzelésű hőtárolós készülékek által leadott energia (konvekciós, sugárzási) meghatározásában is segítséget nyújt a fentebb már említett EN 15250 szabvány. Mi nem vagyunk fejlesztők, így ezzel a kérdéssel megint csak nem foglalkozunk. A kérdező saját fejlesztéseihez sok sikert kívánunk, remélem elég támpontot szolgáltattunk hozzá! Vagy legalábbis az alapvető fogalmak terén sikerült eligazítanunk.

>5. központi légfűtés, vizes stb. lehetőségek:
Ezekre a cserépkályha nem képes, illetve működésének jellege miatt nem javasolt. Előbbire a légfűtéses kandallót, utóbbira a vízteres kandallót vagy a faelgázosító kazánt javasoljuk. Voltak, vannak kísérletek a cserépkályha és az említett funkciók házasítására, ám ezek annyira terjedtek el, mint a repülő autók, vagy a lekvárfőzőként is használható vízforralók. A kérdező kérdése nyilván arra irányult, hogy Ő erre is feltalálta a tökéletes megoldást, amiről viszont sajnos egy szót sem mondhat.

>6. méretek és teljesítmények, fűtés ideje (0-12, 0-24. 0-36 órában) elérhető kályha külső méretek és tömeg arányok:
A méretek és teljesítmények teljesen egyedileg méretezhetők. Lásd a fentebb már említett EN 15544 szabványt, összefésülve a Merkblatt 10-zel. A teljesítmény ezek szerint 0,8 kW - 9 kW közt méretezhető, a méret ebből, a névleges fűtési időből, valamint még pár egyéb paramétertől függ. A névleges fűtési idő 8-24 óra között, a konkrét hőtárolási idő és a hozzá szükséges anyagvastagságok, hőtároló tömegek tekintetében (a különböző építési technológiák függvényében) ezt a doksit lehet tanulmányozgatni, többek közt erre a kérdésre is meg lehet találni benne a választ:
www.kachelofenverband.at/wp-content/uploads/2009/03/SR1-Bemessung-von-Kachel%C3%B6fen2.pdf

Aki nem kívánja megvásárolni a méretezési szabványt, vagy nem érti a hivatkozott dokumentumokat nyelvi okokból, azoknak javaslom licenszelni az Osztrák cserépkályha Szövetség méretező programjának PRO verzióját. Magyar nyelven is elérhető!: www.kachelofenverband.com/kov-service/calculation-program/

>7. fűtésre ajánlott légköbméter:
A ház energetikai számításai ismeretében, a fent leírt szabvány szerint méretezzük a kályha fűtési teljesítményét.

>8. külső sugárzó felületek variációi burkolat típusonként:
Mivel a cserépkályha felületén alkalmazott anyagok feketeségi fokában legfeljebb 20%-os eltérés adódik, ezért ezzel a kérdéssel nem szokás különösebben foglalkozni.

>8+1:. emisszió, füstgáz hőértékek ciklusonként:
Az emisszióra vonatkozóan lásd 9 kérdéssel fentebb. Hőértéke pedig az ottó motorok gyújtógyertyájának van, a füstgáznak ilyen tulajdonsága nincs.

Ahogy a fentebbi válaszokból látszik, ez egy szakma, ami ráadásul sok más szakma által elért eredményekre támaszkodik.
A kályha építő kolléga válaszai.

h.e.g.a 2014.12.21. 11:42:54

@Kovacs Nocraft Jozsefne:
Kedves kommentelő, a cikk célja az volt, hogy felhívja az Olvasók figyelmét arra, hogy a korábbi vélekedéssel ellentétben - miszerint egy hagyományos kályha nem illeszthető össze a passzívház követelményekkel - mégis van olyan műszaki megoldás, aminek az eredményeként nem kell lemondani az ilyen jellegű berendezések előnyeiről. Ugyanakkor félreértés, hogy itt egy termékről/gyártmányról lenne, szó, amihez alkalmazkodni kell. Sokkal inkább igaz ez úgy, hogy a rendelkezésre álló műszaki eszközökkel lehet igazodni az épület és a lakók által megkövetelt igényekhez (hőveszteség, fűtési- és komfort igény, stb).
Ezt az igazodási folyamatot hívjuk amúgy - hétköznapibb szóhasználattal - tervezésnek, méretezésnek.

manager2008 2014.12.22. 16:50:35

Köszönöm a kimerítő válaszokat.

"Mennyire melegszik fel?
Ezt szerintem még senki sem mérte, de nincs is sok jelentősége. A tűztér hatásfokát mérték, és az magáért beszél,"

"A mérnök mér" szokták mondani, különben egy műszaki eszköz alkalmazhatósága a jóslás körébe tartozik. A téli alkalmazásra ajánlott gumikat is tesztelik, több paraméter szerint és így lehet megbecsülni hogy a drágább Pirelli gumit érdemes megvenni vagy egy olcsó távol keletit. Néha az is jó.

A tűztérbe érkező felmelegített levegő hatással van a tűztér működésére (ez is egy paraméter) és hasznos lenne tudni hogy az alkalmazott megoldás mennyire hatékony, mit tud, miért a legjobb, stb. stb. De ha nem méri senki akkor ez olyan mint a kazánban a szigetelés, van benne induláskor és 5 perc után már nincs mert elolvad, - de az már nem látszik.

Kizártnak tartom hogy ne lenne erre mérés, de ha tényleg nincs akkor el kell ezen gondolkodni. Esetleg beépíteni egy dinamikus bio tűztérváltoztató turbó visszaáramoltató ventilátor katalizátort mert az is jól hangzik :)
Valószínűbb hogy a levegőáramlás sebessége miatt nem sokat ér ez a fajta megoldás, de ha igen akkor jöhet az adat.

manager2008 2014.12.22. 17:02:08

@h.e.g.a: "A válaszodat továbbküldjük minden biotűztér gyártónak, csak hogy tudják hogy 30 éve tévúton járnak."

A műszaki fejlődés alapvetően mindig tévút ha visszafelé nézzük, hiszen akkor nem lenne fejlődés. A töltőtoll a múlthoz képest jó út, a jelenhez képest tévút.

Akár egy gyártó termékei is tartalmazzák a múltat és a jövőt, sőt országonként eltérően is képesek a múltat árulni.

A kályhák fajtáit vizsgálva igen ok ilyen tévút van egyébként.

De minden fejlesztési fokozatban vannak pozitív dolgok (ezért terjedt el) és a következőben szintén, aztán kiderül hogy elterjed e. A nagy kérdés az hogy mikor van a váltás, és mibe kerül használni a régit, mit nyerünk az új bevezetésével.
De ezt mérések nélkül nem lehet megállapítani, és a méréseknek is jóknak kell lenniük, különben a műszer is hazudik. A füstgáz kifejezetten érdekes alany ebből a szempontból.
Sajnos az hogy ki a fejlesztő és ki nem, azt is a mérések döntik el :)

Kovacs Nocraft Jozsefne 2014.12.22. 20:37:21

@manager2008:

Most már tényleg nem tudom, kettőtök (te és a bemutatott kályhák készítői) közül ki a fejlesztő és ki a kókler.

Annyit azért megtehetnél, hogy sokadik kérésre megírod a saját kályhádról azokat az adatokat, amelyeket az itt bemutatottról annyira hiányoltál. Ez nekem igen hasznos infó lenne, ne okozz már csalódást.

@h.e.g.a:

"Sokkal inkább igaz ez úgy, hogy a rendelkezésre álló műszaki eszközökkel lehet igazodni az épület és a lakók által megkövetelt igényekhez "

Én is láttam már olyan alaplapot, amelyen a hangkimenetet elektroncső hajtotta meg. Haszna ugyan nem sok volt, viszont baromi jól mutatott a magas integráltságú alaplapon a kettős pentóda. :)

manager2008 2014.12.25. 10:48:38

@Kovacs Nocraft Jozsefne: A bemutatott kályhák készítői egy adott fejlettségi színvonalon teljesítő profiknak tekinthetőek. Szép is hasznos is, jól fűt, meg amit akarsz. Itt egy minta, de az oldalon találsz még százat, amik a design stb dolgai csúcs szépek és van közte sok formabontó is, szóval az ipar jól teljesít. Kérdé az hogy mibe kerül, itthon általában nem megvehető, mert olyan drága. A zsírkő pld. nem olcsó de a legjobb hőtároló, puha kőzet, vulkanikus stb. Egy ilyen kályha 3 millió körüli. De a belső szerkezete már simán meghaladható, és nem is állnak ellen hoyg új dolgokkal próbálkozzanak, ők laborjukban mindent mérnek, tudják hol szorít a cipő. www.archiexpo.com/prod/nunnauuni-51723.html (minta) A cserép a zsírkőhöz képest nulla, bármilyen izikai teljesítményét nézzük (és még nem is olcsó, mert a jó az kb 75000 Ft/m2 - a vacak sem olcsóbb sokkal). Én más utat kerestem, legyen sokkal jobb é sokkal olcsóbb sokkal tartósabb, és korlátlan design legyen használható (semmi köze a belső réznek a külsőhöz, a külső csak a hősugárzásban vesz részt. Ugyanazt a kályhát még zsírkővel is (tök úgy néz ki) a feléből mg tudom csinálni gond nélkül). Na ettől egy picit izgatott a szakma de hát van ez így, a Mont Blanc toll gyártókat is idegesítette a golyóstoll gondolom. Az én kályhám felépíthető egy putriban is ugyanaz mit a Rózsadombon, csak a burkolat változik, a belső rész olcsó tud lenni, de ugyanakkor az unokád is használhatja, szétfűthetetlen 1500 C fokig mehet a móka 50 évig, azt meg úgysem tudod előállítani. Tovább tart mint a ház :). Aki nem hiszi várjon türelemmel és közben képezze át magát, mert a lényeg úgysem változik kívülről, kályha az kályha. Egy autó vásárló tudja mi a különbség a 10 évvel ezelőtti típushoz képest? Talán százból kettő. A teljesítmény adatok dinamikusan változtathatóak, ezért nehéz egy db számokat mondogatni. Olyan lesz amilyet akarsz. (autóba is rendelhető tíz féle motor)

Lángoló Nyelesfing 2020.05.14. 18:00:21

@manager2008: Na elkészült a csodakályha sorozatgyártású verziója?

P160.jpg

Hegedűs Attila építészmérnök,
passzívház tervező blogja az
energiahatékony építés, felújítás
lehetőségeiről.

A mai világban az energiatudatos
gondolkodásmód megkerülhetetlen. 
Ebből a megközelítésből az alacsony
energiaigényű épületek, a passzívházak
a jövő épületei a mában.

További információk a szerzőről
Elérhetőség

Címkék

(x) (11) 100 lakásos passzívház (2) 1x1 (7) 2010/31/EU (5) 2020 (6) 2030 (2) ablak (22) ablak beépítés (7) AIDA project (3) ajánlás (7) aktivház (8) alapok (28) árnyékolás (13) beharangozó (5) beszámoló (9) blogról (6) blower-door teszt (2) COP (2) darmstadt (3) dunakeszi (4) elvek (22) energiafüggőség (2) energiagyűjtő fal (3) energiaigény (13) energiatudatosság (22) epitemahazam (17) épületgépészet (18) esztétika (4) évforduló (3) falszerkezet (7) fázisváltó anyag (3) felújítás (11) fenntarthatóság (4) free cooling (2) fűtés (12) gazdaságosság (18) glassX (2) gyárlátogatás (2) hmv (2) hőcserélés (5) hőhíd (4) hőnyereség (4) hőszigetelés (17) hőszigetelő zsaluelem (3) hőszivattyú (3) hőszükséglet (6) hőtárolás (8) interjú (5) ismétlés (6) jogszabaly (5) Kardos Labor (5) képzés (7) kérdezz-felelek (5) kiviteli terv (4) Knauf Insulation (8) komfort (7) konferencia (10) követelmények (13) közel nulla energiafogyasztás (6) légfűtés (2) légtömörség (11) lélegző fal (3) megtérülés (5) megújuló energia (7) minősítés (9) minősített passzívház (3) nap energia (3) nem lakóépület (3) nyáron (6) nyílt nap (7) ökoklikk (6) ökológia (21) ökológiai lábnyom (2) oktatás (2) oldal ajánló (2) összefoglalás (11) passzívház (64) passzivhaz epitkezes elso kezbol (14) peremszigetelés (4) phi (4) phpp (8) primerenergia (4) pro/kontra (8) rákosliget (13) REC (2) szabad hűtés (2) szabályozás (4) szada (4) szakszavak (2) szálas hőszigetelés (3) számítás (3) szellőztetés (22) szigetelési program (2) színes (16) szoláris (8) tájolás (7) talajkollektor (2) talajszonda (2) társasház (6) termékismertető (2) tervezés (15) tervismertető (18) tévhitek (7) tudatosság (6) tulajdonosi tapasztalat (12) utólagos hőszigetelés (8) üvegezés (3) üzemeltetés (10) U érték (5) vendégposzt (6) Címkefelhő

Kommentek

Partnerek

paosz250.jpg

phm_logo_250.jpg

ef_logo_felirattal_250.gif

Greenfo_uj_banner_250x55.jpg

Banner_cheph_k250.png

Creative Commons Licenc
Kapcsolat Email Hegedûs Attilának design:ekome
süti beállítások módosítása