Hogyan működik a hőtárolás?

Hőtároló képesség, hőcsillapítás, aktív tömeg

__Insight-32.jpg

A múlt heti bejegyzés a falválasztás kérdésében kívánt némi támpontot adni. A hőszigetelés és hőtároló képesség szempontjából vizsgáltuk meg az itthon manapság járatos, u.n. nehézszerkezetű falakat.

Most ehhez kapcsolódóan röviden, pár gondolat:

 

Mi az a hőtárolás?

Általánosan használt anyagoknál a hőtárolás elsődleges formája az épülettömegben tárolt hő.
 

Mit értünk hőtároló tömeg alatt?

Hőtároló tömeg alatt azokat az épületszerkezeteket értjük, amelyek a belső térrel kölcsönhatásba kerülnek, és a beeső napsugárzás, illetve a levegő konvekciója hatására felmelegednek, vagy lehűlnek.
 

Mitől függ a tárolt hő mennyisége?

A tárolt hő mennyisége a hőmérséklet-különbség, a szerkezet hővezetési tényezője, a felmelegedés/lehűlés fázisideje, az anyag fajhőjének és tömegének függvénye.
 

Mi a hőtárolás szerepe nyáron?

Az épületszerkezetek hőtároló, hőcsillapító képességük révén képesek a nappali hőmérséklet csökkentésére. Az éjszakai hűvösebb levegő által lehűtött szerkezetek a nappali melegben csökkentik a belső levegő hőmérsékletét.

A belső hőmérséklet csillapítva követi a külső hőmérséklet ingadozásait, úgy hogy a hőmérséklet maximumértékei között fáziseltolódás van.

1-hocsillapit.jpg 

Mitől függ a hőcsillapítás mértéke?

Ezt pontosan nagyon nehéz meghatározni, azonban szerkezettervezési elvek szintjén jó közelítést ad a hőtároló képesség, illetve a hőtároló tömeg számítása.
 

Mi az az aktív tömeg?

Épületszerkezetek esetén un. aktív tömeget veszünk figyelembe a hőtároló képesség kiszámításakor. A hőingadozás ciklikussága miatt az épületszerkezeteknek teljes keresztmetszetükben jellemzően nincs idejük átmelegedni, illetve lehűlni. (Az MSZ-04-140-2:1991 szerint a napi hőtárolásba - egy napos ciklusidő figyelembevétele esetén - az épületszerkezetek azon belső rétege vehető számításba, melynek hővezetési ellenállása R=0,15 m2K/W.) Többnapos melegek esetén a falak mélyebb rétegei is "aktivizálódnak", így adott esetben a külső hőszigetelő rétegig is érdemes lehet a hőtároló réteget figyelembe venni.

Aktív réteg vastagsága járatos falszerkezetek esetében: pórusbeton: 2 cm, soküreges tégla: 4.5 cm, tömör tégla: 11 cm, beton: 19 cm
 

Hogyan számolhatjuk a hőtároló képességet?

Az anyagok hőtároló képessége alapvetően tömegtől és fajhőtől függ. Minél nagyobb tömegű és minél nagyobb fajhővel rendelkezik egy anyag, annál több hőt tud felvenni és leadni.

A hőtároló képesség az "aktív tömeg" és az anyag fajhőjének szorzata. Az építõiparban használatos anyagok túlnyomó részének fajhõjére c= 0,84-0,95 kJ/kgK, ezért többnyire csak a hõmérsékletváltozás és a tömeg fordított arányáról szoktak beszélni. (Kivételt a faanyagok képeznek, amelyek fajhõje c 1,7-3,0 kJ/kgK, ezért hõtárolás szempontjából 1 kg fa 2-3 kg betont "ér", megint más kérdés, hogy adott térfogatban-rétegvastagságban csak csekély tömegű fa fér el).
 

Rövid konklúzió

Azon falaknál leghatékonyabb a hőtároló tömeg hatása, amelyek tömege a külső hőszigetelés vastagságáig értelmezve kb. 300 kg/m2.
(15 cm vasbeton - 330, 20 cm mészhomok - 360, 25 cm km tömör tégla - 425kg/m2)
 

De!

Ki kell hangsúlyozni, hogy a hőtároló képesség a helyiséget körbevevő szerkezetek összességéből adódik össze.

A falaknak jelentős szerepük van a hőtárolásban, ugyanakkor lehet úgy tervezni az épületszerkezeteket, hogy a szükséges hőtárolást más szerkezettel - akár a falak hatását teljesen kiküszöbölve - biztosítsuk.
 

 Ha tetszett a bejegyzés csatlakozz hozzánk a Facebook-on is! 

Még több energia, még több tudatosság, még több építészet
 

az illusztráció forrása: digitalinsight.co.nz
ábra és a szakmai cikk forrása: fenntarthato.hu

 

2013.05.22. 12:14 | h.e.g.a | 1 komment

Címkék: hőszigetelés falszerkezet kérdezz-felelek hőtárolás

A bejegyzés trackback címe:

https://holnaphaz.blog.hu/api/trackback/id/tr955310733

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tamás Bárkányi 2014.01.16. 16:25:29

Az aktív hőszigetelés esetében, az épület külső határoló szerkezetét beborítjuk egy csőkígyóval, majd ezt összekötjük egy talajban lévő csőkígyóval és ebben a zárt rendszerben folyadékot áramoltatunk.Ekkor tulajdonképpen az épület hőtehetetlenségéhez hozzáadódik a talaj hőtehetetlensége. Ennek következtében irrelevánssá válik, hogy milyen nehéz a falszerkezet.
4 éves mérési adatok igazolják ezt az állítást.
www.isoactive-3d.hu

P160.jpg

Hegedűs Attila építészmérnök,
passzívház tervező blogja az
energiahatékony építés, felújítás
lehetőségeiről.

A mai világban az energiatudatos
gondolkodásmód megkerülhetetlen. 
Ebből a megközelítésből az alacsony
energiaigényű épületek, a passzívházak
a jövő épületei a mában.

További információk a szerzőről
Elérhetőség

Címkék

(x) (11) 100 lakásos passzívház (2) 1x1 (7) 2010/31/EU (5) 2020 (6) 2030 (2) ablak (22) ablak beépítés (7) AIDA project (3) ajánlás (7) aktivház (8) alapok (28) árnyékolás (13) beharangozó (5) beszámoló (9) blogról (6) blower-door teszt (2) COP (2) darmstadt (3) dunakeszi (4) elvek (22) energiafüggőség (2) energiagyűjtő fal (3) energiaigény (13) energiatudatosság (22) epitemahazam (17) épületgépészet (18) esztétika (4) évforduló (3) falszerkezet (7) fázisváltó anyag (3) felújítás (11) fenntarthatóság (4) free cooling (2) fűtés (12) gazdaságosság (18) glassX (2) gyárlátogatás (2) hmv (2) hőcserélés (5) hőhíd (4) hőnyereség (4) hőszigetelés (17) hőszigetelő zsaluelem (3) hőszivattyú (3) hőszükséglet (6) hőtárolás (8) interjú (5) ismétlés (6) jogszabaly (5) Kardos Labor (5) képzés (7) kérdezz-felelek (5) kiviteli terv (4) Knauf Insulation (8) komfort (7) konferencia (10) követelmények (13) közel nulla energiafogyasztás (6) légfűtés (2) légtömörség (11) lélegző fal (3) megtérülés (5) megújuló energia (7) minősítés (9) minősített passzívház (3) nap energia (3) nem lakóépület (3) nyáron (6) nyílt nap (7) ökoklikk (6) ökológia (21) ökológiai lábnyom (2) oktatás (2) oldal ajánló (2) összefoglalás (11) passzívház (64) passzivhaz epitkezes elso kezbol (14) peremszigetelés (4) phi (4) phpp (8) primerenergia (4) pro/kontra (8) rákosliget (13) REC (2) szabad hűtés (2) szabályozás (4) szada (4) szakszavak (2) szálas hőszigetelés (3) számítás (3) szellőztetés (22) szigetelési program (2) színes (16) szoláris (8) tájolás (7) talajkollektor (2) talajszonda (2) társasház (6) termékismertető (2) tervezés (15) tervismertető (18) tévhitek (7) tudatosság (6) tulajdonosi tapasztalat (12) utólagos hőszigetelés (8) üvegezés (3) üzemeltetés (10) U érték (5) vendégposzt (6) Címkefelhő

Kommentek

Partnerek

paosz250.jpg

phm_logo_250.jpg

ef_logo_felirattal_250.gif

Greenfo_uj_banner_250x55.jpg

Banner_cheph_k250.png

Creative Commons Licenc
Kapcsolat Email Hegedûs Attilának design:ekome
süti beállítások módosítása