avagy Könnyű kontra nehézszerkezetek kérdése

Építkezések, tervezések során az egyik, szinte mindenki számára fontos kérdés a falazatok kialakítása. A több évszázados hazai gyakorlat egyértelműen az úgynevezett nehézszerkezetek (vályog, kő, tégla, beton) tette le a voksát, de az utóbbi időben azért egyre több épület készül már itthon is a tőlünk nyugatabbra és északabbra megszokott, u.n. könnyűszerkezetes (fa, faváz) építésmóddal. Ahogy a gyakorlat is mutatja, mind a két elvi megoldásnak megvan a létjogosultsága, nézzük meg, hogy milyen előnyök és hátrányok kapcsolódnak egyik, illetve másik megoldáshoz.

Az első és talán legismertebb különség a nagytömegű építési módú épületek hőtároló kapacitása. Az ilyen épületek lomhábban reagálnak a hőmérsékletváltozásokra. A külsö-belső hőmérsékletingadozások a szerkezeten keresztül időben késleltetve jutnak át, hiszen első körben az energia jó része a fal, a nagy tömeg felmelegítésére fordítódik. Mennél nagyobb a szerkezet fajhője / tömege, a folyamat értelemszerűen annál lassab. (Egy családi ház léptékű épület könnyedén megbírkózik a több napi, egy templom akár heti, míg egy hagyományos, földalatti pince akár az évi ciklusokkkal is.)

Ennek előnyeit élvezhetjük például nyáron, amikor a nappali külső meleg nem jut át a falon, sőt az éjszakai lehülés alkalmával vissza is hül. Téli időszak alatt az ablakos szellőztetés idejét követően a bejövő hideg levegő hamar felmelegszik, átveszi, kiegyenlíti a nagy tömeg hőmérsékletét. Ezzel szemben például egy könnyűszerkezetes (fa tartószerkezetes) tetőtér – még ha hőszigetelt is – sokkal hamarább átmelegszik, és könnyebben ki is hül.

A nagy hőtároló tömeg ezek szerint jól kisimítja a hőmérsékleti ingadozásokat, ellenben a lomhaságának hátrányai is vannak. Például egy hosszabb szabadság alatt áthűlt épület újbóli felmelegítése hosszabb időt és több energiát igényel, mint egy könnyűszerkezetes társáé. Egy esetleges fűtésleállásra viszont ismét a nehézszerkezet reagál jobban, hiszen nagy mennyiségű hő van ’betárolva’ a tömegben, s így a lehülés is lassabb.

Persze a különbségek azért az esetle többségében nem ennyire ordítóak. Mérések és számítások is igazolják, hogy a hőenergia tárolás szempontjából gyakorlatilag a fal belső 12-16 cm-es sávja ’dolgozik’ csak, így a mai teherhordó falak 38-44 cm-e ebből a szempontból feleslegesnek tűnik. És persze az épület többi szerkezete is ’árnyalja’ a képet, mindig a ház összességét kell nézni. A padló- és födémszerkezetek is – általában – nagy tömeget kéviselnek, így csökkentve a fal tipusok által létrejövő különséget.

Természetesen a tömeg pozitív hatása is csak akkor hasznosul, ha a hőtároló szerkezet nincs elszigetelve a belső tértől. A belső oldali hőszigetelés ebből a szempontból is kerülendő. Ilyen megközelítésből a hőszigetelő zsaluelemes, betonmagos falszerkezet is – a belső oldali hőszigetelő kéreg miatt - kedvezőtlenebb, mint egy hagyományos, teherhordó falszerkezetből és külső oldali kiegészítő hőszigetelésből álló szerkezet.

De azt se feledjük el, hogy a mai hőszigetelő téglák tömege és így hőtároló képessége a vékony elemszerkezet és a sok bezárt légakna miatt meg sem közelíti a korábbi, tömörtéglás szerkezetekét. Ilyen szempontból, hőtechnikailag a belső tömör téglás vagy beton falas és külső oldali kegészítő hőszigeteléssel ellátott falszerkezet lenne a legkedvezőbb.

Visszatérve az alapkérdésre, azért a könnyűszerkezetes épületeknek van egy kiemelt előnye, éspedig az, hogy lényegesen kisebb az ökológiai lábnyoma, mint egy hazánkban hagyományos, nehézszerkezetes épületnek. Vagyis ilyen szerkezet használata mellett mind a beépített energiatartalom, mind az előállítás során felszabaduló CO2 terhelés lényegesen alacsonyabb.

Persze ha belegondolunk a felhasználásba kiderül, hogy mely megoldásoknak mikor, milyen klíma és építési kultúra mellett jelentkeznek az előnyei. A nehézszerkezetes építésmód egyértelműen a melegebb, mediterrán terület sajátja, míg a könnyűszerkezetes épületek főleg északabbra, a nyári hő védelemre nem érzékeny klímájú - és persze nem mellékesen fában gazdag - területeken terjedtek el leginkább. Nekünk itt ’középen’ jogos lehet a mérlegelés, bár az időjárás jelenlegi és várható alakulása inkább, az érték- és időtállóság itthoni gyakorlata viszont egyértelműen a nehéz építésmód irányába mozdíthatja el a mérleg nyelvét

Az illusztráció 'A három kismalac' Disney féle feldolgozásának egy kockája.

Ha tetszett a poszt csatlakozz a blog Facebook csoportjához!
Több hír, több érdekesség a témában!