Milyen falat válasszunk?

avagy Könnyű kontra nehézszerkezetek kérdése

Építkezések, tervezések során az egyik, szinte mindenki számára fontos kérdés a falazatok kialakítása. A több évszázados hazai gyakorlat egyértelműen az úgynevezett nehézszerkezetek (vályog, kő, tégla, beton) tette le a voksát, de az utóbbi időben azért egyre több épület készül már itthon is a tőlünk nyugatabbra és északabbra megszokott, u.n. könnyűszerkezetes (fa, faváz) építésmóddal. Ahogy a gyakorlat is mutatja, mind a két elvi megoldásnak megvan a létjogosultsága, nézzük meg, hogy milyen előnyök és hátrányok kapcsolódnak egyik, illetve másik megoldáshoz.

Az első és talán legismertebb különség a nagytömegű építési módú épületek hőtároló kapacitása. Az ilyen épületek lomhábban reagálnak a hőmérsékletváltozásokra. A külsö-belső hőmérsékletingadozások a szerkezeten keresztül időben késleltetve jutnak át, hiszen első körben az energia jó része a fal, a nagy tömeg felmelegítésére fordítódik. Mennél nagyobb a szerkezet fajhője / tömege, a folyamat értelemszerűen annál lassab. (Egy családi ház léptékű épület könnyedén megbírkózik a több napi, egy templom akár heti, míg egy hagyományos, földalatti pince akár az évi ciklusokkkal is.)

Ennek előnyeit élvezhetjük például nyáron, amikor a nappali külső meleg nem jut át a falon, sőt az éjszakai lehülés alkalmával vissza is hül. Téli időszak alatt az ablakos szellőztetés idejét követően a bejövő hideg levegő hamar felmelegszik, átveszi, kiegyenlíti a nagy tömeg hőmérsékletét. Ezzel szemben például egy könnyűszerkezetes (fa tartószerkezetes) tetőtér – még ha hőszigetelt is – sokkal hamarább átmelegszik, és könnyebben ki is hül.

A nagy hőtároló tömeg ezek szerint jól kisimítja a hőmérsékleti ingadozásokat, ellenben a lomhaságának hátrányai is vannak. Például egy hosszabb szabadság alatt áthűlt épület újbóli felmelegítése hosszabb időt és több energiát igényel, mint egy könnyűszerkezetes társáé. Egy esetleges fűtésleállásra viszont ismét a nehézszerkezet reagál jobban, hiszen nagy mennyiségű hő van ’betárolva’ a tömegben, s így a lehülés is lassabb.

Persze a különbségek azért az esetle többségében nem ennyire ordítóak. Mérések és számítások is igazolják, hogy a hőenergia tárolás szempontjából gyakorlatilag a fal belső 12-16 cm-es sávja ’dolgozik’ csak, így a mai teherhordó falak 38-44 cm-e ebből a szempontból feleslegesnek tűnik. És persze az épület többi szerkezete is ’árnyalja’ a képet, mindig a ház összességét kell nézni. A padló- és födémszerkezetek is – általában – nagy tömeget kéviselnek, így csökkentve a fal tipusok által létrejövő különséget.

Természetesen a tömeg pozitív hatása is csak akkor hasznosul, ha a hőtároló szerkezet nincs elszigetelve a belső tértől. A belső oldali hőszigetelés ebből a szempontból is kerülendő. Ilyen megközelítésből a hőszigetelő zsaluelemes, betonmagos falszerkezet is – a belső oldali hőszigetelő kéreg miatt - kedvezőtlenebb, mint egy hagyományos, teherhordó falszerkezetből és külső oldali kiegészítő hőszigetelésből álló szerkezet.

De azt se feledjük el, hogy a mai hőszigetelő téglák tömege és így hőtároló képessége a vékony elemszerkezet és a sok bezárt légakna miatt meg sem közelíti a korábbi, tömörtéglás szerkezetekét. Ilyen szempontból, hőtechnikailag a belső tömör téglás vagy beton falas és külső oldali kegészítő hőszigeteléssel ellátott falszerkezet lenne a legkedvezőbb.

Visszatérve az alapkérdésre, azért a könnyűszerkezetes épületeknek van egy kiemelt előnye, éspedig az, hogy lényegesen kisebb az ökológiai lábnyoma, mint egy hazánkban hagyományos, nehézszerkezetes épületnek. Vagyis ilyen szerkezet használata mellett mind a beépített energiatartalom, mind az előállítás során felszabaduló CO2 terhelés lényegesen alacsonyabb.

Persze ha belegondolunk a felhasználásba kiderül, hogy mely megoldásoknak mikor, milyen klíma és építési kultúra mellett jelentkeznek az előnyei. A nehézszerkezetes építésmód egyértelműen a melegebb, mediterrán terület sajátja, míg a könnyűszerkezetes épületek főleg északabbra, a nyári hő védelemre nem érzékeny klímájú - és persze nem mellékesen fában gazdag - területeken terjedtek el leginkább. Nekünk itt ’középen’ jogos lehet a mérlegelés, bár az időjárás jelenlegi és várható alakulása inkább, az érték- és időtállóság itthoni gyakorlata viszont egyértelműen a nehéz építésmód irányába mozdíthatja el a mérleg nyelvét

Az illusztráció 'A három kismalac' Disney féle feldolgozásának egy kockája.

Ha tetszett a poszt csatlakozz a blog Facebook csoportjához!
Több hír, több érdekesség a témában!
 

 

2012.03.21. 11:13 | h.e.g.a | 11 komment

Címkék: elvek tervezés ökológia falszerkezet pro/kontra hőtárolás

A bejegyzés trackback címe:

https://holnaphaz.blog.hu/api/trackback/id/tr614314280

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kjapp · https://napfenyesblog.wordpress.com/ 2012.03.21. 12:54:48

a nehéz falazatnak még egy előnye van, a hangszigetelése jobb, mint a könnyűszekezetesé vagy a soknyukú NF tégláké.

Nálunk nem igazán elterjedt a mészhomok tégla használata, amely tömege is nagy, de vékonyabb (állítólag 20 cm-es teherhordó) falat lehet belőle építeni.

Amikor én kezdtem építkezni, ez volt az első ötletem, de sajnos lebeszéltek róla egyrészről hogy 20 cm-es teherhordó falat nem engedélyeznek az építési hatóságnál (?), másrészről az ára volt magasabb mint a Leier 30NF tégláé, amiből végülis készültek a falaim.

A téli hőtárolás szempontjából a nagy hidegekben jól szerepelt ez is, a hangszigetelése sajnos hagy kívánnivalót, de szerencsére elég csendes környéken lakunk.

h.e.g.a 2012.03.21. 15:09:47

@kjapp: Igen ez is egy előny lehet, de akkor még ide kívánkozik pl. a könnyűszerkezetek gyorsabb kivitelezhetősége is.
Mészhomok tégla az utóbbi években kezdett itthon is el-elterjedni. Nagyobb beruházásokon is felbukkan, így azt gondolom, hogy az ára is versenyképes kell, hogy legyen. Kétségtelen előnyökkel bír, pl. alacsonyabb az ökológia lábnyoma mint egy 'hasonló' égetett kerámia falnak.
A 20 cm-es problémáról még nem hallottam. Az általad idézett módon biztosan nincs rá előírás, hisz sok 20 cm-es esetleg vékonyabb vasbeton tartófalas épület készül.

géza73 2012.03.27. 15:54:20

@kjapp: mi terveztünk 20 cm-es NF falat, és engedélyeztettük is. nem volt vele gond. ha nagyon kekeckedtek volna, akkor lett volna 25-ös.
amúgy a blogbejegyzésre reagálva. lehet értelmesebb a pillérvázas technológia. ugyanis a padló, és mennyezet hőtároló képessége fontosabb a falnál. azokat érdemes valami nehéztechnológiával építeni. a falazat meg legyen jó hőszigetelő. szerintem. és ha kell a fal hőtároló képessége, akkor ott a belső burkolótégla 12 cm vastagságban...

kjapp · https://napfenyesblog.wordpress.com/ 2012.03.28. 12:45:53

@géza73: hmm nem vagyok építész, és az árakat nem ismerem, de remélem jól gondolom mi lehet az a pillérvázas technológia (talán az, ha vasbeton pillérekkel építik a ház vázát, majd a közöket kitöltik valamivel, mondjuk téglával) jó lehet a PH építésnél is.
Nekem a leier 30NF nem túl nagy hőtároló tömegű, csak a vasbeton födémek, télen érezhetően igen lassan változott a hőmérséklet a házban. Hozzátéve persze, hogy az ablakokon besütő nap gyorsan képes emelni a léghőmérsékletet.

kjapp · https://napfenyesblog.wordpress.com/ 2012.03.28. 12:47:36

@h.e.g.a: a könnyűszerkezetes építésről (korábbi házam beépített tetőtere) szerzett tapasztalataim (nyári hőség) számomra ezen az éghajlaton kerülendővé teszi a könnyűszerkezetes építési módot.

Alfred Hitchcock 2012.03.30. 09:01:24

Végül az a kismalac menekül meg amelyik téglából építi a házát...
Az enyémben lesz tégla, belülről mert esztétikus, lesz vasbeton, mert jó tartószerkezet és nagy a hőtehetetlensége, és lesz szalmabála mert jó hőszigetelő és igen olcsó. Így együtt alkalmazva verhetetlen ár-érték arányú kombinációt alkothatnak.

Alfred Hitchcock 2012.04.02. 08:30:30

@kjapp: Oda is, meg a falakra körbe. 150 ezer forintba kerül, és a falam hőátbocsájtási tényezője 0,07-es. A padló alá már geocelt teszek mert szükség van a terhelhetőségére, ennek az ára kb 1 millió. Van különbség mi? Így lehet spórolni pár milliót. A falam vastagsága közel 1 méter. Ha a másik irányban tenném a bálát akkor csak 80 cm-es falam lenne, de nem akartam kispórolni a szigetelést :) Ez azért vicc, mert keresztben is szigetel annyit hogy elérhető a passzívház szint, de én hosszában rakom be mert úgy is lesz veszteségem az ablakoknál és így azt enyhíthetem.

csepke 2013.09.19. 10:26:54

Kicsit későn járok erre, és azért jutottam most ide mert pont ezen rágódom. Lehet laikus a kérdés, de a könnyűszerkezetes házban hogy szerelik fel a konyhaszekrényt? A nem lábon álló vécékagylót? Bojlert?...stb. Fel lehet egyáltalán szerelni bármit a falra? Jó persze, falra aggatott tévé helyett lehet más megoldás, na de a konyhaszekrény felső része?

Szayan 2014.03.01. 10:54:54

Én is gondolkozom passzívház építésén. Jelenleg könnyűszerkezetesben lakom. Az előnye kimerül abban, hogy két hónap alatt felépült. Télen anyagi okokból 19,5 fokra tudom csak felfűteni, ami nekem kevés, nyáron meg pillanatok alatt 28-30 fok lesz bent, hiába vannak egész nap leeresztve a redőnyök. Klímára meg ha lenne pénzem se vennék, természetellenes számomra. Bezzeg apai nagyszüleim háza! A méter vastag tégla főfalakkal! Pulóver kell nyáron! Na igen, azt még az üknagyapám építette. Ha nem lenne olyan iszonyatosan pocsék a beosztása...
Részemről vályog házat szeretnék majd, de nem nagyon találok arra utalást, lehet-e passzívházat vályogból építeni?
A másik, amit nem tudok, mennyire passzív a passzív? Magyarul megtehetem-e, hogy önfenntartó vagyok, áram napenergiából (ezen kívül be se vezetném), gázt sem, inkább valami vegyestüzelésű fűtés, víz fúrt kútból. Ha jól tudom csak a csatornára kötelező csatlakozni, azt nem úszom meg, mert sok lenne a talajterhelési díj.

elihu 2016.09.20. 16:19:33

Szia,

Te miylen tipusú könnyűszerkezetes házban laksz?
Én épp most tervezek házat építeni és a könnyűszerkezetes/avélváza/ megoldáson gondolkodom.

P160.jpg

Hegedűs Attila építészmérnök,
passzívház tervező blogja az
energiahatékony építés, felújítás
lehetőségeiről.

A mai világban az energiatudatos
gondolkodásmód megkerülhetetlen. 
Ebből a megközelítésből az alacsony
energiaigényű épületek, a passzívházak
a jövő épületei a mában.

További információk a szerzőről
Elérhetőség

Címkék

(x) (11) 100 lakásos passzívház (2) 1x1 (7) 2010/31/EU (5) 2020 (6) 2030 (2) ablak (22) ablak beépítés (7) AIDA project (3) ajánlás (7) aktivház (8) alapok (28) árnyékolás (13) beharangozó (5) beszámoló (9) blogról (6) blower-door teszt (2) COP (2) darmstadt (3) dunakeszi (4) elvek (22) energiafüggőség (2) energiagyűjtő fal (3) energiaigény (13) energiatudatosság (22) epitemahazam (17) épületgépészet (18) esztétika (4) évforduló (3) falszerkezet (7) fázisváltó anyag (3) felújítás (11) fenntarthatóság (4) free cooling (2) fűtés (12) gazdaságosság (18) glassX (2) gyárlátogatás (2) hmv (2) hőcserélés (5) hőhíd (4) hőnyereség (4) hőszigetelés (17) hőszigetelő zsaluelem (3) hőszivattyú (3) hőszükséglet (6) hőtárolás (8) interjú (5) ismétlés (6) jogszabaly (5) Kardos Labor (5) képzés (7) kérdezz-felelek (5) kiviteli terv (4) Knauf Insulation (8) komfort (7) konferencia (10) követelmények (13) közel nulla energiafogyasztás (6) légfűtés (2) légtömörség (11) lélegző fal (3) megtérülés (5) megújuló energia (7) minősítés (9) minősített passzívház (3) nap energia (3) nem lakóépület (3) nyáron (6) nyílt nap (7) ökoklikk (6) ökológia (21) ökológiai lábnyom (2) oktatás (2) oldal ajánló (2) összefoglalás (11) passzívház (64) passzivhaz epitkezes elso kezbol (14) peremszigetelés (4) phi (4) phpp (8) primerenergia (4) pro/kontra (8) rákosliget (13) REC (2) szabad hűtés (2) szabályozás (4) szada (4) szakszavak (2) szálas hőszigetelés (3) számítás (3) szellőztetés (22) szigetelési program (2) színes (16) szoláris (8) tájolás (7) talajkollektor (2) talajszonda (2) társasház (6) termékismertető (2) tervezés (15) tervismertető (18) tévhitek (7) tudatosság (6) tulajdonosi tapasztalat (12) utólagos hőszigetelés (8) üvegezés (3) üzemeltetés (10) U érték (5) vendégposzt (6) Címkefelhő

Kommentek

Partnerek

paosz250.jpg

phm_logo_250.jpg

ef_logo_felirattal_250.gif

Greenfo_uj_banner_250x55.jpg

Banner_cheph_k250.png

Creative Commons Licenc
Kapcsolat Email Hegedûs Attilának design:ekome
süti beállítások módosítása