Megéri-e ma Magyarországon passzívházat építeni?

A címben szereplő kérdést szinte minden építtető felteszi, akit az energiatudatosság foglalkoztat. Mostani bejegyzésünkben egy megépült és minősített passzívház gazdasági elemzésén keresztül keresi Szekér László a választ, a piaci viszonyok és konkrét költségek, árak elemzése alapján.

Szada1.JPG

A szadai passzívház 2008-ban épült, 2009 januárjában költöztek be a tulajdonosok, így 2013 elején már négy éves használói tapasztalatokkal rendelkezünk az épület üzemeltetését illetően. A ház Magyarországon az első ilyen minősítéssel rendelkező épület.

Jelen elemzésben arra keresem a választ, hogy 2013 elején, reális piaci körülmények között hogyan állja meg a helyét a szadai passzívház, azaz piacképes döntés volt-e Magyarországon passzívházat építeni? Az alapkérdés megválaszolásához további részkérdéseket teszünk fel, hogy elemezni tudjuk a számokat, folyamatokat:
 

1. Mennyivel kerül többe fajlagosan ma egy passzívház építése?

Előfeltevés, hogy almát almával, körtét körtével hasonlítsunk össze, tehát a vizsgálat tárgya egy átlagos méretű, új építésű, családi házas ingatlan, mely az agglomerációs övezetben épült az utóbbi években. A földszintes, 126 m2 hasznos alapterületű (+ 20 m2 fedett terasz) új építésű lakóház bruttó építési költsége 30 millió forint volt, a telekár pedig 10,5 millió forint volt(A kiinduló feltételezés az volt, hogy az építtető legalább azt a pénzt kapja vissza névértéken, amit az építkezésre fordított annak idején. Tehát sem az inflációt, sem az értékcsökkenést nem vettem figyelembe, tekintve, hogy mindkettő közel azonos mértékűnek tekinthető, eltérő esetben ezek hatását figyelembe kellene venni.)

Egy internetes ingatlanportálon a szadai passzívházzal megegyező paraméterű ingatlanokat kutattam fel, majd kiszámoltam az így kapott adatokból az átlagos piaci négyzetméterárat. A paramétereknek 19 találat felelt meg, ezek matematikai átlaga 271 271 Ft/m2 árat eredményezett. A szadai passzívház hasznos alapterülete, a fedett-nyitott teraszt a hazai gyakorlatnak megfelelően félértéken beszámolva: 126 m2 + 20 m2 fedett terasz/2 = 136 m2. A fajlagos bruttó (piaci) négyzetméter ár tehát 136 m2/30 M Ft = 220.588 Ft/m2. 

A piacon lévő kínálat természetesen nem passzívház minőségű, és az eltérés (271 ezer a 220 ezerrel szemben) azért van, mert a megvizsgált 19 épület a piacon telkestül jelenik meg.

Építési költségre vetítve egy szadai passzívházhoz hasonló, 136 m2 alapterületű NEM passzívház építése: 136 x 271 271 = 36 892 856 forint. Ebből le kell vonni a telekárat, hogy megkapjuk az építési költséget: Telekár nélkül (-10,5 M) = 26 392 856 forint, vagyis a fajlagos építési négyzetméterár: 194 065 Ft/m2 (telekár nélkül).
Ezt az összeget már összevethetjük a szadai passzívház 220 588 Ft/m2 fajlagos építési költségével, és azt találjuk, hogy az építési költség különbsége: 13,66%.

Tehát 13,66%-kal többe került a szadai passzívház építése a hasonló paraméterű, de nem passzívházakhoz képest.

Kapcsolódó bejegyzésünk: Mennyiből hozható ki egy passzívház?

2. Konkrétan mennyivel került többe a szadai passzívház, egy hasonló, de nem passzívházzal összehasonlítva?

Természetesen néhány körülményt itt is figyelembe kell venni:
2008 óta az infláció mértéke hozzávetőlegesen 15%, ami az új építéseknél figyelembe veendő (legalább ennyivel emelkedtek az üzemanyag és építőanyagárak, adók és járulékok, minimálbér, közterhek, áfa stb.), tehát új építés esetén 2013-ban nem lehet ugyanezekkel a számokkal számolni. Jelenleg egy új passzívház építési költsége kb. 255 000 Ft/m2 lenne. A telekárak emelkedése is követte az inflációt, tehát kb. 15%-kal drágábbak, mint 2008-ban; egy hasonló nagyságú telek ma 12 millió forintba kerülne.

A használt ingatlanok ára viszont csökkent, reálértéken kb. 30%-ot. Ezt a képet tovább árnyalhatja az a tény, hogy bizonyos építőanyagok (pl. nyílászárók) és gépészeti berendezések - a fejlesztések és a piaci árverseny miatt - kedvezőbb áron elérhetőek, mint korábban.

A jelenlegi ingatlanárak tehát nem tükrözik a reális ingatlanpiaci árakat, de az egyszerűség kedvéért nem vettem figyelembe sem az inflációt, sem az ingatlanpiac árcsökkenését sem, abból kiindulva, hogy a mostani piacon, az összes gazdasági folyamat figyelembevételével kialakult árakkal hasonlítottam össze a szadai passzívház tényleges költségeit, tehát a valós jelenségeket vizsgáltam.

A konkrét példánkban az építési költség különbség (többlet) kb. 3,50 M Ft.
 

3. Miből fakadnak a többletköltségek, és mi az eloszlásuk?

Alapvető különbség van egy passzívház, és egy 7/2006 TNM rendeletnek megfelelő energetikai minőségű ház között:

Szadai passzívház
Átlagos épület 
TNM 7/2006
Megjegyzés
Falak U-értéke
0,09 W/m2K
0,45 W/m2K
ötször jobb
Talajon fekvő padló
0,12 W/m2K
0,50 W/m2K
négyszer jobb
Zárófödém U-értéke
0,05 W/m2K
0,25 W/m2K
ötször jobb
Ablakok U-értéke
0,75 W/m2K
1,60-2,00 W/m2K
2-3x jobb
Faj. fűtési energiaigény
13 kWh/m2,a
150 kWh/m2,a
tizede
Össz. primerenergia
110 kWh/m2,a
 -
nem összevethető
Légtömörség teszt
0,43/h
-
nincs követelmény
Hővisszanyerés
88 %
-
nincs követelmény
(Megjegyzés: a passzívház primerenergia mutatójába beleszámítanak a háztartási gépek és berendezések energiafogyasztása is, ez szinte unikumnak tekinthető. A többi rendszer kísérletet sem kíván tenni ennek a körnek a bevonására, ezért ez a jellemző nem összehasonlítható.)
 
A passzívház tehát egy eredendőenjobb épületenergetikai szintet képvisel, azonban ennek nyilvánvalóan ára is van.

• Hőszigetelés többlet, aljzat, falak, tető kb. 120 m3 hőszig. kb. 1,2 M - kb. 28%
• Passzívház nyílászárók többletköltség: kb. 1,8 M Ft - kb. 39%
• Hővisszanyerős szellőzés kiépítése : kb. 1,5 M Ft - kb. 33%
• Beruházás csökkenés (kémény, gázbekötés, kazán, stb.) kb. - 1,0 M Ft
Összes többlet: +3,5 M Ft

A passzívház tehát ennyivel „többet tud” - hőszigetelésben, nyílászáró minőségben, szellőzésben, és érdekes módon megjelenik egy mínusz tétel is: az elmaradó gázbekötés, kéményépítés, gázkazán, radiátorok stb. költsége.
 

4. Megéri-e a többletköltséget vállalni?

Ezekre a kérdésekre akkor tudunk válaszolni, ha megvizsgáljuk, tudunk-e jobb befektetést a pénzünknek, mint hőszigetelésbe, háromrétegű nyílászárókba és hővisszanyerő szellőzésbe fektetni.

Többletköltség egy átlagos lakóházhoz képest: 3,5 M Ft
Ez az összeg a bankban maximum ennyi kamatot hozna: 262 500 Ft/év Forrás >>
Fűtési energia megtakarítás: 140 kWh/m2,év x 136 = 19.040 kWh = 1900 m3 gázfogyasztás
Gázszámla megtakarítás: 250 671 Ft Forrás >>

Plusz áramköltség a szellőztetés miatt: kb. 20 000 Ft/év
Elmaradó kazánkarbantartás és kéményseprés : 30 000 Ft/év

Kamatveszteség: -262 500 Ft/év
Megtakarítások: kb. 260 000 Ft/év
Eredmény: 2.500 Ft/év a bankbetét javára – elhanyagolható érték.

Tehát jelenleg ha egy átlagos méretű és felszereltségű passzívházba ruházunk be, a többletköltség – ha rendelkezésre állna – éves szinten annyi fűtésköltség megtakarítást eredményezne, mint amennyi kamatot hozna.

Ezekhez a számokhoz is érdemes megjegyzéseket fűzni:
A kamatok változnak, jelenleg éppen csökkenő tendenciát mutatnak. Jelenleg a legjobb betéti kamat 7,5%, de lehet, hogy ez csökkenni fog, és akkor máris jobb a passzívházba beruházni.
Ugyanakkor a gázárak éppen most csökkentek 10%-kal, de ez nem a reális piaci folyamatoknak köszönhető. A gázárak az utóbbi években folyamatosan nőttek és nőnek, és semmi nem indokolja, hogy ezt az emelkedő tendenciát a jövőben csökkenés kövesse. A gázárak ugyanis az olajárakhoz kötődnek, az olajár pedig folyamatosan emelkedik.

A kérdésre tehát az a válasz, hogy a ház tulajdonosa jól döntött, amikor meglevő pénzét passzívház építésbe fektette, a bankban elhelyezett többlet tőke ott sem fialna többet, a beruházása így viszont stabil, és a jövőt tekintve is biztosabb, mintha egyszerűen a bankban tartaná a pénzét.

 

5. Honnét teremthető elő 10-15% többlet az építkezéshez?

Konkrét példánk vizsgálata érdekes választ kínál: A szadai ház tulajdonosa fix pénzösszeggel rendelkezett, és azt mondta: inkább épít 10-15%-kal kisebb házat, de az passzívház legyen! A konkrét feladat érdekessége, hogy ezt a megtakarítást úgy lehetett elérni, hogy az eredetileg kétszintesre tervezett ház helyett földszintes épület készült, így elmaradt a lépcsőház, ami a kényelmi szempontok mellett egyben építési megtakarítást is eredményezett, hiszen egy lépcsőház helyigénye szinte megegyezik egy szobáéval. A takarékos térszervezés, a pince és garázs elhagyása mind csökkentették az építési költséget, ugyanakkor a használati értéket arányosan nem csökkentették annyival.

Azonban még mindig felmerül az utolsó kérdés:
 

6. Mit kapunk a többletköltségekért?

A többlet hőszigetelésnek és kiváló nyílászáróknak köszönhetően a belső hőkomfort sokkal jobb lesz, mint a szokványos építésű versenytárs épületekben. Az ablakok nem fognak „hideget sugározni” a mínusz fokokban, és ezért elsősorban a gyerekek, idősek és betegek lesznek hálásak, akik érzékenyebbek a hőmérséklet aszimmetriára. A huzat ismeretlen jelenség lesz a passzívházban az ellenőrzött légtömörségnek köszönhetően, ezért szintén hálásak lesznek a lakók/használók (légkomfort). A kiváló hőszigetelésnek köszönhetően a hangszigetelés is nagyságrendekkel jobb a passzívházban, a hővisszanyerő szellőzésnek köszönhetően pedig állandóan friss levegővel lesz tele a lakás – éjjel és nappal. Az ablakokon nem lesz páralecsapódás, és a hőhidak kiküszöbölése miatt sehol nem lesz penész, és ez a passzívházakban garantált. Megszűnnek a lakásban a hideg zugok, sarkok, egyenletes hőmérséklet lesz mindenhol, még a teraszajtók és ablakok előtt is, így jobban lehet bútorozni a lakást.

Csatlakozó bejegyzés: Mit nyújt egy passzívház? Miért jó?

A címben feltett kérdésre a válasz tehát igen, megéri ma Magyarországon passzívházat építeni! A nehéz gazdasági körülmények közepette és állami támogatás nélkül is épülő példák arról győznek meg minket, hogy ez valóban így is van.
Természetesen, mint minden általánosítás, ez is a konkrét helyszíntől, feladattól és körülménytől függ, s természetesen egy központi támogatás további lendületet adhatna a passzívházak építésének.
Véleményem szerint a célszerű az lenne, ha a passzívházak építéséhez szükséges 10% körüli összeget biztosítanák az építkezők számára, kedvező akár 3%-os kamatozású extra hitelek formájában.

A szerző: Szekér László, okl. építészmérnök, minősített passzívháztervező és oktató, a Passzívházépítők Országos Szövetségének elnöke.
Kapcsolódó mellékletek a szerzőnél.
Az eredeti elemzés a greenpressblog.com-on jelent meg, ez annak egy szerkesztett kivonata.

Felhasznált fotó forrása > 

Ha tetszik az oldal csatlakozz Facebook csoportunkhoz!
Még több energia, még több tudatosság, még több építészet!
 

2013.01.22. 10:16 | h.e.g.a | 2 komment

Címkék: üzemeltetés szada vendégposzt gazdaságosság

A bejegyzés trackback címe:

https://holnaphaz.blog.hu/api/trackback/id/tr355033806

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kjapp · https://napfenyesblog.wordpress.com/ 2013.02.06. 10:51:34

Ha nem is konkrétan idetartozik, de nagyobban, társasház formában már nálunk is épülnek, amely viszont szvsz még jobban megéri, mint az önálló ház.
Annak aki nem ismerné:
epiteszforum.hu/passziv-tarsashaz-szegeden

Prednizon · http://munkahet.hu 2016.09.19. 15:44:59

Ha valaki passzívházat építtetne annak ajánlom a következő kivitelező céget:
montor.hu/hu/kivitelezes/passziv-hazak/

P160.jpg

Hegedűs Attila építészmérnök,
passzívház tervező blogja az
energiahatékony építés, felújítás
lehetőségeiről.

A mai világban az energiatudatos
gondolkodásmód megkerülhetetlen. 
Ebből a megközelítésből az alacsony
energiaigényű épületek, a passzívházak
a jövő épületei a mában.

További információk a szerzőről
Elérhetőség

Címkék

(x) (11) 100 lakásos passzívház (2) 1x1 (7) 2010/31/EU (5) 2020 (6) 2030 (2) ablak (22) ablak beépítés (7) AIDA project (3) ajánlás (7) aktivház (8) alapok (28) árnyékolás (13) beharangozó (5) beszámoló (9) blogról (6) blower-door teszt (2) COP (2) darmstadt (3) dunakeszi (4) elvek (22) energiafüggőség (2) energiagyűjtő fal (3) energiaigény (13) energiatudatosság (22) epitemahazam (17) épületgépészet (18) esztétika (4) évforduló (3) falszerkezet (7) fázisváltó anyag (3) felújítás (11) fenntarthatóság (4) free cooling (2) fűtés (12) gazdaságosság (18) glassX (2) gyárlátogatás (2) hmv (2) hőcserélés (5) hőhíd (4) hőnyereség (4) hőszigetelés (17) hőszigetelő zsaluelem (3) hőszivattyú (3) hőszükséglet (6) hőtárolás (8) interjú (5) ismétlés (6) jogszabaly (5) Kardos Labor (5) képzés (7) kérdezz-felelek (5) kiviteli terv (4) Knauf Insulation (8) komfort (7) konferencia (10) követelmények (13) közel nulla energiafogyasztás (6) légfűtés (2) légtömörség (11) lélegző fal (3) megtérülés (5) megújuló energia (7) minősítés (9) minősített passzívház (3) nap energia (3) nem lakóépület (3) nyáron (6) nyílt nap (7) ökoklikk (6) ökológia (21) ökológiai lábnyom (2) oktatás (2) oldal ajánló (2) összefoglalás (11) passzívház (64) passzivhaz epitkezes elso kezbol (14) peremszigetelés (4) phi (4) phpp (8) primerenergia (4) pro/kontra (8) rákosliget (13) REC (2) szabad hűtés (2) szabályozás (4) szada (4) szakszavak (2) szálas hőszigetelés (3) számítás (3) szellőztetés (22) szigetelési program (2) színes (16) szoláris (8) tájolás (7) talajkollektor (2) talajszonda (2) társasház (6) termékismertető (2) tervezés (15) tervismertető (18) tévhitek (7) tudatosság (6) tulajdonosi tapasztalat (12) utólagos hőszigetelés (8) üvegezés (3) üzemeltetés (10) U érték (5) vendégposzt (6) Címkefelhő

Kommentek

Partnerek

paosz250.jpg

phm_logo_250.jpg

ef_logo_felirattal_250.gif

Greenfo_uj_banner_250x55.jpg

Banner_cheph_k250.png

Creative Commons Licenc
Kapcsolat Email Hegedûs Attilának design:ekome
süti beállítások módosítása