Milyen vastag legyen a hőszigetelés?

Építészként tapasztalatból tudom, hogy egy adott kérdésre, műszaki feladatra nincs egyértelmű, minden helyzetre alkalmazható válasz, nincs kész recept. Minden probléma egyedi, és mindig a rendelkezésre álló lehetőségek, adottságok és információk alapján lehet megtalálni a helyes megoldást. Ugyanez a helyzet a cikk szűkebb témájával a homlokzati falak hőszigetelésének kérdésével is, ahol több, egymásnak akár ellent is mondó elvárásnak kell megfelelni. 

Csak az egyértelműség kedvéért mik is lehetnek esetünkben a főbb elvárások?

- A beruházás legyen mennél olcsóbb, de azért hatékonyan csökkentse az üzemeltetési költséget (fűtési veszteséget) is.

- Az alkalmazott megoldás legyen időtálló, de azért sem életében, sem életciklusa végén ne szennyezze túlságosan a környezetét.

Egy adott tervezési feladat során a kérdés nem is a címben feltett formában jelentkezik először, sokkal inkább a fal szerkezetének és a hőszigetelés anyagának milyenségeként.

Számunkra most a legfontosabb, hogy az alkalmazott megoldás hőszigetelő ’jósága’ is érjen el egy adott (de milyen?) szintet.
 

Az elemzés alapjai, irányai

Általánosságban fontos a különböző hőszigetelési megoldások összehasonlítása és az anyagválasztást is valahol egy ilyen mérlegelésnek kell megelőznie.

Ezzel foglalkozó cikkeink: Amit tudni kell a hőszigetelésekről és Melyiket válasszam? avagy Hőszigetelő anyagok bemutatása

Jelen bejegyzés csupán egy konkrét hőszigetelő anyag (EPSeltérő vastagságainak ökológiai és anyagi hatásait analizálja

Ebben az elemzésben a különböző hőszigetelési vastagságok három különböző falszerkezeten (15 cm vasbeton, 30 cm vázkerámia és 20 cm mészhomok tégla) történő viselkedését vizsgáltam az alábbi viszonyrendszerek mentén.

Ökológiai oldalról a beépített és elhasznált primerenergia (PE), az üvegházhatást okozó - CO2 egyenértékre átszámított - gázkibocsátás minimumát, a beépített teljes, valamint az utolsó pár centiméternyi hőszigetelés megtérülési idejét vizsgáltam.

Gazdaságossági - költségoptimalizálási - szempontból a beépített hőszigetelés és a hőveszteség pótlására bejuttatott energia (fűtés) összköltségi minimuma, a megspórolt energia ára, valamint az utolsó pár centiméternyi hőszigetelés anyagi megtérülésének ideje volt a kutakodás tárgy.

Értékelés

Az eredmények jól mutatják az optimum alakulását a figyelembe vett életciklus időtávok függvényében. Megállapítható, hogy az elvi passzívház szintű falszerkezet (U=0,15 kWh/m2év) kb. 15 éves távlatban mindenfajta viszonyítás mellett optimálissá válik.
 
- A PE és CO2 kibocsátás táblázatain látható, hogy az összességében legalacsonyabb értékek a vizsgálati időtáv kitolásával változnak, vagyis mennél nagyobb élettartamot veszünk alapul, annál inkább a vastagabb hőszigetelés (az alacsonyabb U érték) irányába tolódik el az optimum szintje. Az is jól látható, hogy 15 éves távlatban már minden szerkezeti megoldás alkalmazása esetében a maximum U=0,15 W/m2K értékkel bíró falszerkezet lesz a legkedvezőbb. Fontos kiemelni, hogy a falszerkezeteket, sőt a hőszigeteléseket sem 15, sokkal inkább 25 vagy még hosszabb távlatra tervezzük.
 
- A PE / CO2 megtérülésénél látszódik, hogy ilyenkor elsősorban nem a hőszigetelés vastagsága, sokkal inkább a választott falszerkezet milyensége határozza meg az időtávot. Míg vasbeton és mészhomok tégla esetén (a szigeteletlen fal gyenge hőszigetelési értéke miatt) gyakorlatilag minden hőszigetelési vastagság energetikai megtérülése 1 év körül alakul, addig az önmagában is jól szigetelő vázkerámia esetében lényegesen hosszabb idővel kell számolni. Ebben az esetben az optimumszint a 15-20 cm hőszigetelés és 9 év megtérülési idő környékén adódik.
 

- Beruházási és üzemeltetési összköltség vonatkozásában is igaz, hogy az időtáv kitolódásával mindinkább olcsóbbá válnak a jól hőszigetelt megoldások. Itt is kb. 15 év az a határ ahol már az U=0,15 W/m2K vagy esetleg még alacsonyabb értékkel bíró falszerkezetek lesznek a ’nyerők’

- A megtakarított energia ára esetében is látható ugyan az a tendencia - ami már a PE és a CO2 megtérülésnél is megfigyelhető volt – hogy a fő eltérés a választott falszerkezettől függ. Az önmagában gyenge hőszigetelési értékkel bíró falak (vasbeton, mészhomok) esetében lényegesen olcsóbb (hatékonyabb) a hőszigetelés, mint az önmagában is viszonylag jól teljesítő vázkerámia fal estében. De még ekkor is igaz az, hogy értelmes időtáv (minimum 10 év) figyelembe vétele esetén gyakorlatilag minden hőszigetelési vastagság olcsóbb, mint az általa megtakarított energia ára.

- Talán sokak számára ismert, hogy a hőszigetelés vastagságának növelésével nem egyenes arányban csökken a hőveszteség. Vagyis arányaiban mindig az első cm hőszigeteléssel ’spórolhatjuk’ meg a legtöbb energiát, utána ez a ’hatékonyság’ a következő centimétereken fokozatosan csökken. Ebből a megközelítésből az összhőszigetelés ilyen ’szeleteit’ szétbontva is lehet vizsgálni.

Az adatokból leolvasható, hogy a 30 cm-re rárakott utolsó +5 cm esetében is max. 24 éves megtérülésről beszélhetünk. Ez az érték a vázkerámia falazat primerenergiára vonatkozó megtérülése esetében áll elő. Azonban itt is igaz a korábbi táblázatokból leolvasott helyzet, miszerint a vasbeton és a mészhomok falazat, illetve a CO2 viszony hamarabbi megtérülést hoz (rendre 17, 8 és 12 év). 

- Ugyanezt a vizsgálati módszert a gazdaságosság kérdésében elvégezve a 30 helyett 35 cm hőszigetelés alkalmazása esetén az utolsó 5 cm-nyi hőszigetelésre kerámia falnál 24, míg vb és mészhomok szerkezetek esetében 17 év megtérülés adódik.

És itt, ebben a számításban található meg az az ok, hogy miért is nem lehet cél sem az időtáv mértéktelen kitolása, sem a hőszigetelés vastagságának minden határon túl történő növelése. Ekkor az energiaigény túlzott csökkentése már aránytalanul magas többlet beruházással párosul.

- Végezetül szakadjunk el a centiméterektől és a fal összhőszigetelési értékét, a hőátbocsátási tényezőt vizsgáljuk. Ha a kb. azonos U értékeket nézzük, akkor azt láthatjuk, hogy - gyakorlatilag falszerkezettől függetlenül - a megtérülési időtávok nagyon hasonlóan alakulnak. Az elvi passzívház szinthez tartozó utolsó pár cm anyagi megtérülése egységesen nagyjából 15 esztendőre adódik. Ez az érték csak az utolsó ’szelet’ hőszigetelés megtérülését mutatja, a teljes hőszigetelés átlagában természetesen ennél sokkal rövidebb időtávról van szó. (Szerkezettől függően kb. 1-5 év.)


Konklúzió

Látható, hogy a hőszigetelés, sőt a mai gyakorlathoz képest a vastag hőszigetelés alkalmazása egyáltalán nem ördögtől való, sőt. Az is jól látható, hogy mennél nagyobb időtávot vizsgálunk annál inkább kisebb a beépített energia és CO2 tartalomnak a szerepe a fűtési energiáéhoz képest. Ez a következtetés az alkalmazott falszerkezeti megoldás energetikai szerepének túlértékelése helyett a hosszabb távon is optimális hőszigetelési érték (vastagság) választására kell, hogy ösztönözzön. 

Minden épület esetében jogos az energetikai és gazdaságossági megtérülés vizsgálata.  A passzívház idea optimum jellege jól leolvasható módon visszaköszön az adatokból, ami nem is meglepő, hiszen a követelményszint meghatározása során is ezen elvek tudatos figyelembevétele adta az egyik peremfeltételt.

Ha valaki itt a cikk végén válaszként egy számértéket vár, annak az alábbi választ lehet adni:
Mivel minden épület más, így mindig egyedileg kell az optimum szintjét meghatározni, de ha az elvi passzívház szint környéki szerkezetet használunk, összességében helyesen járunk el, hiszen az ideális érték valahol ezen szint környékén keresendő.

 

„… aki nem szigetel eleget: bolond, vagy túl sok a pénze.”

Triviális, de végezetül fontos megjegyezni, hogy bár a bejegyzés a falak hőszigetelési kérdését járja körül egy jó épület vagy akár egy jó passzívház sem (csak) erről szól. Ez egy nagyon durva, a saját kontextusából kiragadott fontos, ámde csak részprobléma. Egy jó épületnek, de akár egy jól megválasztott szerkezetnek is sok egyéb műszaki és építészeti kívánalomnak kell megfelelnie.

Köszönettel tartozom az írásában nyújtott segítségért és korrekcióért Sariri-Baffia Enikőnek.

számítás részleteit is bemutató táblázatok valamint a cikk teljes szövege megtalálható az építészfórum oldalán.

Az eredeti képek forrása: 1, 2, 3.


Hőszigetelés kérdésével foglalkozó további bejegyzéseink:

 

Ha tetszett a poszt csatlakozz a blog Facebook csoportjához!
Több hír, több érdekesség a témában!
 

 

2012.04.18. 19:58 | h.e.g.a | 18 komment

Címkék: ökológia hőszigetelés gazdaságosság passzívház energiatudatosság U érték

A bejegyzés trackback címe:

https://holnaphaz.blog.hu/api/trackback/id/tr474459019

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kjapp · https://napfenyesblog.wordpress.com/ 2012.04.18. 21:46:07

olvastam az építész fórumon is a cikket, de ott laikusként elsőként nem akartam hozzászólni, de itt megpróbálom:
Nagyon értékelem a belefektetett energiát, de nyilvánvaló dolgot próbál megmagyarázni, azaz olyan mintha feltalálná a 'melegvizet'.
Nekem három éve Koós Miklós (koos.hu) azt mondta, hogy az érdeklődő laikusok fogják kikényszeríteni a passzívházakat és nem az építész társadalom (tisztelet a bátor, kísérletező és blogot író kisebbségnek)

Azért fura az a számolás, mert ha így gondolkodnánk egy házépítésnél, mint pl. én, akkor nem építettem volna egyáltalán házat, hanem egy olcsó panelt véve a PH és panel árkülönbözetéből kis túlzással életem végéig jól élnék.
Mikor jön vissza a második fürdőszoba, egy garázs, stb ára? Mennyi egy fürdőszoba gazdasági optimuma? Hülye kérdések nem? Eszünkben sem jut gondolkodni ezeken?

A passzívházzal vagy a jól leszigetelt házzal (gondolok 30 kWh/m2 év alattira) a megszokott kényelmet akarja szvsz sokáig élvezni az építtető még egy energiaszegénynek gondolt jövőben is. Érdekes, hogy az első, szadai passzívháznál is felmerült a nyugdíjtakarékossági motívum ha jól emlékszem.

h.e.g.a 2012.04.19. 10:36:20

Érdekes, amit írsz, de valójában nem értem. Miért akarnám feltalálni a melegvizet? :-)
Ha olvastad az építészfórumos bejegyzést, számítást, akkor tudhatod, hogy ez egy ’válaszcikk’. Azért született, mert olyan megállapítások és sugallatok voltak az előzményben, amivel szükségét éreztem – számszakilag is megtámogatott – vitába szállni. És attól mert ezek az eredmények egy szűk kisebbség számára nyilvánvalóak, attól még a többség akár nem is tud róluk.

A szakma egy részében van egy fajta ellenállás a PH-kal szemben, erről beszélsz te is és én is írtam már róla párszor. Ezt feloldani illetve az érdeklődő közönséget tájékoztatni az általános információk és a vélemények leírása mellett egzaktul alátámasztott adatokkal lehet. Ez a cikk és a számítás erre tesz kísérletet, az esetleges tévinformációk cáfolata mellett.

A PH követelményrendszer felállítása során alap paraméter volt a gazdaságossági optimum megtalálása. Hogy úgy legyen alacsony a hőveszteség, hogy eközben távlatilag (a beruházási és üzemeltetési költségek együttese alapján) az ilyen épület legyen a leggazdaságosabb is. (Valahol ezt a témát járom körbe a holnaphaz.blog.hu/2011/12/06/ezert_annyi_amennyi bejegyzésben.)

Most a számításban az anyagi megtérülés mellett egy fajta ökológiai racionalitást is vizsgáltam, amikor a beépített és elhasznált PE és CO2 tartalom szintjét néztem. És a számok nem csalnak, ezek is azt támasztják alá, hogy érdemes jól hőszigetelni, érdemes csökkenteni a hőveszteségek szintjét, érdemes passzívházat vagy ahhoz közeli épületet építeni. És persze azt se feledjük el, hogy a PH nem csak ez, nem csupán alacsony rezsi, távlati megtakarítás, hanem sokkal több is (komfort, levegőminőség), de gondolom ezek a gondolatok nem is nekem szóltak!

kjapp · https://napfenyesblog.wordpress.com/ 2012.04.19. 12:50:36

@h.e.g.a: láttam, hogy HI alapos cikkére egy szintén alaposan kidolgozott és a témát körüljáró cikk a válasz. Remélem a szakmabeliek is hasonló érdeklődéssel fogadják, mint HI cikkét.

Nagyon jó a sok szám és érv, de én sem (pedig racionálisan gondolkodó mérnökembernek gondolom magam) pusztán a számok alapján döntöttem a PH mellett.

Egy aprócska dolog jutott eszembe: Nálunk -azt mondják- hogy főleg a műszaki végzettségűek építettek maguknak passzívházat, nyilván ennek előnyeit éppen érdeklődési területük miatt jobban átlátva.
A holnaphaz.blog.hu/2011/12/06/ezert_annyi_amennyi bejegyzésedben az 'Épület költségkalkuláció' ábrádon az elég lapos 30-as érték körüli költségoptimumot azért vették a németek 15-re, mert ott egy törés van, mert nem kell hagyományos fűtésrendszert kiépíteni, hanem csak légfűtést lehet alkalmazni, amely beruházási költsége jóval alacsonyabb az egyéb szóbajöhető módoknál.

Ennek ellenére -nekem úgy tűnik- hogy a magyar megvalósult passzívházak kerülik a légfűtést, de egy németül tudó ember megnézhetné a PHI honlapján hogy a Németországban és Ausztriában megvalósult minősített passzívházak esetében milyen arányban használnak légfűtést, tehát mennyien vannak a hipotetikus beruházás-fenntartási költség optimumon?

Milyen okai lehetnek ennek?

(Nagyon érlelődik bennem egy 'Miért építettem passzívházat' poszt, amelyben próbálnám megvilágítani döntésem nem mindig racionális útját.) ;)

h.e.g.a 2012.04.19. 21:23:24

@kjapp: A légfűtés érdekes kérdés. Az elvi, elméleti PH erre lett kitalálva, de ahogy te is mondod itthon eddig mégsem készült ilyen. Ennek egyik oka, hogy általában maguk az épületek sem érik el a csupán légfűtéshez szükséges szintet (ok: nem ideális telekadottság, tájolás, nem optimális alapterület/lehűlő felület arány stb.) És persze az emberek sem csak rációból állnak. A lakók többsége szereti ha van a keze ügyében hőleadó felület (pl. felületfűtés), szereti ha a fűtési rendszer többet tud a kelleténél (melegebb is lehet, s ha úgy adódik gyorsabban fel lehet fűteni a lakás, stb). És végül az is benne van, hogy a mai magyar gondolkodásban a passzívházat - persze hibásan - a sok hőszigetelés és sok gépészet eszméjének tartják. A műszaki végzettségűek meg imádnak elmolyolni a gépészettel! :-)

Az érlelődéssel vigyázz, nehogy a végén 'megpimpósodjon'!
Majd igyekszem katalizálni a gondolataidat :-)

deak-31 2012.04.19. 22:11:35

@h.e.g.a:
Ugy tudom, hogy Szegeden van egy minositett passzivhaz (Sigray J.) ami legfuteses.

www.passzivhaz-tervezes.hu/munkaink.html

h.e.g.a 2012.04.19. 22:22:49

Mondjuk úgy, hogy az előbbi kommentemből kimaradt egy 'úgy tudom'. A link adataiból nem derül ki, de elhiszem. :-)

deak-31 2012.04.19. 22:29:00

@h.e.g.a:
jogos, mashol olvastam.... nem emlekszem

kjapp · https://napfenyesblog.wordpress.com/ 2012.04.20. 08:16:25

van egy példa:
www.passzivhaz-magazin.hu/milyen-hazban-lakik-a-passzivhaz-minosito/

szvsz azért nincs sok légfűtés pláne nálunk (Mo), mert nem elterjedt fűtési mód, másrészről nincs (nehéz megtalálni) aki korrektül megcsinálja. Még a padlófűtést vagy bármi mást passzívháznál túlméretezni nagyon könnyen lehet, de alul igen-igen nehéz, azért a légfűtéssel nem biztos hogy így van.
Amíg a padló és egyéb fűtéseknek bármely szaki nekiáll úgy -így szoktam máshol is, ott is jó volt- azért a szellőztetésnek talán már igen de a légfűtésnek azért még nem mernek.

Mellesleg a múlt században ;) láttam már két légfűtési kísérletet, az elsőt még gyerekkoromban a hetvenes évek elején egy parasztházban (!) ahol mutatták, az a luk ahol bejön a meleg levegő, ott meg kimegy. A tiszta szoba volt ez, soha nem próbálták hogy tényleg működött volna-e gravitációs úton a rendszer. A másikat úgy 85-ben építhették, ott már több volt a tartalom, de ott is gravitációs úton gondolták a pincéből a meleg levegő áramlást, és nem szigetelték az amúgy kicsi házat, nem számítottak hőáramokat, hát ott sem működött.

Alfred Hitchcock 2012.04.20. 14:26:33

@kjapp: Kuba Gellért foglalkozik gravitációs légfűtéssel. Egyik tanítványa tervezte a házamat.

nomad · http://szkaresz.blog.hu/ 2012.04.20. 20:34:24

A keleti fűtés www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0378778808002466
www.koreabrand.net/en/know/know_view.do?CATE_CD=0005&SEQ=2320 és a szigetelt alapra épített másfélsoros magyar vályogház lenne az igazi megoldás. A mennyezet szigetelés meg ~ 30 cm vastag, agyaggal letapasztott nádrakat. Csak ezt ma már minden magyar előírás tiltja, mint a téglakéményt:)

kjapp · https://napfenyesblog.wordpress.com/ 2012.04.20. 21:37:02

@Alfred Hitchcock: sajnos nem ismerem a munkásságát, egyáltalán nem akartam azt a látszatot kelteni, hogy a gravitációs szellőzés nem működhet, csak ahogy azt a két megoldást amit láttam, az nem működött.

Kíváncsi vagyok a házadra :)

kjapp · https://napfenyesblog.wordpress.com/ 2012.04.20. 21:41:25

@nomad: nem tudom milyen az a másfélsoros magyar vályogház. Én 14 éves koromig szoba-konyhás vályogházban laktam, aztán a nagyszülők és a szülők szétdöntötték és újat építettek téglából.

'Kádár kocka'.

Ezt gyerekként akkor nagy előrelépésnek éltem meg, főképpen a nagyobb és világos ablakok (sokat olvastam) a benti WC (!) és a fürdőszoba miatt.

kjapp · https://napfenyesblog.wordpress.com/ 2012.04.20. 21:48:20

@nomad: egyes építészek mint a Koos.hu-n azt mondják (én nem tudom megítélni) hogy a vályogfal szigetelés szempontjából nem tudja azt, amit a tégla, méteres vályogfalak szigetelnének úgy ahogy egy gyengébb tégla+10 cm poliszirol vagy tégla+ más szigetelés

ba7 2012.04.23. 00:18:01

A hőszigetelés vastagságánál az épület légzárását is figyelembe kell venni: hiába rakjuk termoszba a teát, ha nem csukjuk be a tetejét.
Valahol megállapítást nyert, hogy "hagyományos" házaknál, "átlagos" légzárásnál adott vastagságnál kvázi értelmetlen nagyobbat feltenni (nagyon apró betűvel laikus emlékezetből: talán 10cm körüli ez az érték, nem sokkal több), mert a meleg nagyja amúgyis kimegy a réseken.
Téli blower door tesztnél az infrakamera állítólag brutálisan jól kimutatja, hogy hol szökik a levegő, akár érdemes is kombinálni a két mérést (nálunk szerencsére csak annyi derült ki a -14 fokban, hogy blower-doorhoz használt ajtón kell kicsit állítani).

Illetve az árnál a munkadíj is egy fontos faktor, ami miatt 10cm szigetelés nem 2x annyiba fog kerülni, mint 5cm. Ha ezt is nézzük, akkor annyira nem rossz hír az, hogy a vastagsággal a pozitív hatás lassabban nő.

Gravitációs légfűtés: kérdeztem erről egy viszonylag széles látókörű gépészt (aki nyilván tévedhet is), azt mondta, hogy túlságosan magas nyomás különbség kellene ahhoz, hogy normálisan működjön. Referenciát kell kérni, valakit csak sikerült már meggyőzni, hogy olyat építsen :-) (engem nem győztek meg)
Szerintem ez kicsit olyan, mint a hőszivattyú mágia mítosza: az esetek túlnyomó részében valószínűleg nem azért csökken a számla, mert gáz helyett hőszivattyú van, hanem azért, mert az innovatív beruházó hőszigetelést is rakott a házra.

parade 2012.04.26. 08:19:45

Az én házam fele 30-as mészhomok téglából van, a másik fele 30-as Kőrös blokk. A szigetelés vastagsága: fal: 10 cm, padló: 5 cm, födém: 15 cm. Alapterület: 75 négyzetméter. Januári gázfogyasztásom: 200 köbméter, februári fogyasztásom: 200 köbméter. Belső hőmérséklet: 20-21 fok. Mindezt 5 darab parapetes konvektorral.

deak-31 2012.05.10. 12:56:21

@parade: Köszönöm az adatokat, oktobertől márciusig is lehet tudni a fogyasztást?

bupeter86 2014.01.15. 11:40:47

hőszigetelés előtt érdemes egy alapos hőkamerás vizsgálat, hogy a valós problémák és hibák kerüljenek kijavításra. Nehogy rossz hőszigetelés esetén kicseréljük a jó nyílászárókat, vagy épp fordítva, "szellős" nyílászárók esetén tévedésből utólagos hőszigetelést végezzünk.
hogyankell.hu/A_h%C3%A1z_h%C5%91szigetel%C3%A9s%C3%A9t_ellen%C5%91rizni

P160.jpg

Hegedűs Attila építészmérnök,
passzívház tervező blogja az
energiahatékony építés, felújítás
lehetőségeiről.

A mai világban az energiatudatos
gondolkodásmód megkerülhetetlen. 
Ebből a megközelítésből az alacsony
energiaigényű épületek, a passzívházak
a jövő épületei a mában.

További információk a szerzőről
Elérhetőség

Címkék

(x) (11) 100 lakásos passzívház (2) 1x1 (7) 2010/31/EU (5) 2020 (6) 2030 (2) ablak (22) ablak beépítés (7) AIDA project (3) ajánlás (7) aktivház (8) alapok (28) árnyékolás (13) beharangozó (5) beszámoló (9) blogról (6) blower-door teszt (2) COP (2) darmstadt (3) dunakeszi (4) elvek (22) energiafüggőség (2) energiagyűjtő fal (3) energiaigény (13) energiatudatosság (22) epitemahazam (17) épületgépészet (18) esztétika (4) évforduló (3) falszerkezet (7) fázisváltó anyag (3) felújítás (11) fenntarthatóság (4) free cooling (2) fűtés (12) gazdaságosság (18) glassX (2) gyárlátogatás (2) hmv (2) hőcserélés (5) hőhíd (4) hőnyereség (4) hőszigetelés (17) hőszigetelő zsaluelem (3) hőszivattyú (3) hőszükséglet (6) hőtárolás (8) interjú (5) ismétlés (6) jogszabaly (5) Kardos Labor (5) képzés (7) kérdezz-felelek (5) kiviteli terv (4) Knauf Insulation (8) komfort (7) konferencia (10) követelmények (13) közel nulla energiafogyasztás (6) légfűtés (2) légtömörség (11) lélegző fal (3) megtérülés (5) megújuló energia (7) minősítés (9) minősített passzívház (3) nap energia (3) nem lakóépület (3) nyáron (6) nyílt nap (7) ökoklikk (6) ökológia (21) ökológiai lábnyom (2) oktatás (2) oldal ajánló (2) összefoglalás (11) passzívház (64) passzivhaz epitkezes elso kezbol (14) peremszigetelés (4) phi (4) phpp (8) primerenergia (4) pro/kontra (8) rákosliget (13) REC (2) szabad hűtés (2) szabályozás (4) szada (4) szakszavak (2) szálas hőszigetelés (3) számítás (3) szellőztetés (22) szigetelési program (2) színes (16) szoláris (8) tájolás (7) talajkollektor (2) talajszonda (2) társasház (6) termékismertető (2) tervezés (15) tervismertető (18) tévhitek (7) tudatosság (6) tulajdonosi tapasztalat (12) utólagos hőszigetelés (8) üvegezés (3) üzemeltetés (10) U érték (5) vendégposzt (6) Címkefelhő

Kommentek

Partnerek

paosz250.jpg

phm_logo_250.jpg

ef_logo_felirattal_250.gif

Greenfo_uj_banner_250x55.jpg

Banner_cheph_k250.png

Creative Commons Licenc
Kapcsolat Email Hegedûs Attilának design:ekome
süti beállítások módosítása