A belső hőszigetelésről

Miért? Miért ne? Mikor? Mikor ne? Hogyan?

Sokszor hallani arról, hogy a belső oldali hőszigetelés nem jó megoldás. Ugyanakkor sok olyan helyzet van (pl. értékes vagy tagolt homlokzat, vagy amikor egy társasházban egy lakás energetikai korszerűsítése kerül szóba) amikor egyszerűen nincs más megoldás az utólagos hőszigetelésre, mint ez. Azt hiszem kellően fontos kérdés ez ahhoz, hogy egy kicsit a dolog mögé nézzünk:
Tényleg nem szabad belülről hőszigetelni, és ha nem, akkor miért nem?
Mik azok a helyzetek amikor mégis lehet, és akkor hogyan járjunk el?

H1.jpgTagolt homlokzat - külső hőszigetelés szóba sem jöhet

 
Milyen hátrányai vannak?

Belső oldali hőszigetelés alkalmazása esetén jelentős épületfizikai változást idézünk elő a külső határoló szerkezetekben. Ennek oka, hogy a szigetelés elhelyezésével 'elszigeteljük' azt a belső tértől. Ezáltal a szerkezet belső felülete (fűtési idényben) például jelentősen hidegebbé válik. Ezen a hűvös felületen - mint egy hűtőszekrényből kivett üvegen - könnyen lecsapódik a pára. A folyamatosan nedves felület amellett, hogy a szerkezet állékonyságát is érintheti, melegágya lehet a penészképződének is.

A páralecsapódásnak elejét vehetjük, ha a hőszigetelés belső oldalán párazáró réteget alakítunk ki (például egy párazáró fólia elhelyezésével). Fontos azonban, hogy a csatlakozások és toldások légzáró kapcsolatainak kialakítására is figyeljünk, hisz ezek hibás kialakítása mellett az eredeti probléma továbbra is fennállhat.

hoszigeteles_fal_hoszigeteles_kivul.jpghoszigeteles_fal_hoszigeteles_belul.jpgAzonban a párazárás megoldása továbbra sem küszöböli ki ennek a megoldásnak azt az árnyoldalát, hogy az épület külső szerkezeteit elszigeteljük a lakótértől
a belső, temperált levegőtől.
Így mivel a szerkezet nem érintkezik
a benti, közel egyenletes hőmérséklettel,
megnő a szerkezet napi és időszaki
hőingása.

A másik negatív hatás, hogy az általában jelentős tömeggel bíró szerkezet hőtároló kapacitását (cserépkályha hatás) sem tudjuk a lakótér számára hasznosítani.
Így a belső tér - folyamatos gépészeti (fűtés, hűtés) közreműködés hiányában - sokkal hamarább kihűl (télen), illetve átmelegszik (nyáron).

Jelentős problémát jelenthet még, hogy a téli időszakban a külső szerkezet jelentős része is akár fagypont alatti hőmérsékletre hűlhet le, ami a nem fagyálló anyagok esetében szerkezeti károsodást is okozhat. Hasonló bonyodalmat okozhat a a külső falban vezetett vízvezetékek kérdése.

További gondok adódhatnak a szigetelt és szigeteletlen szerkezetek csatlakozásainál kialakuló hőhidak miatt is. Ezek egy része ellen többlet szigeteléssel, a szigetelés átfordításával lehet védekezni (pl. falak vagy fal és mennyezet csatlakozásánál), de általában a padló csatlakozásnál ezt a megoldást sem lehet alkalmazni. Általánosságban elmondható, hogy az ilyen kritikus pontok elkerülés belső oldali hőszigetelés mellett sokkal nehezebb.

Csatlakozó bejegyzés a hőhidakról: Híd a hőszigetelt burkon

Újabb figyelembe vehető szempont lehet a szigetelés kialakításánál, hogy belső szigetelés esetén a meglévő lakótér kárára történik a beavatkozás, ami a hasznos alapterület, akár több m2-nyi csökkentésével és ennek eredményeképp akár értékvesztéssel is járhat.

 
Hogyan és mikor alkalmazható mégis?

A fentebb leírtak ellenére azonban vannak szép számmal olyan helyzetek, amikor még sincs más megoldás az utólagos hőszigetelésre, mint a belső oldali. Ezekben az esetekben a korábban taglalt lehetséges negatív hatások elkerülése érdekében mindenképpen javasolt az épület, a lakás szerkezeteinek a felmérése. Ennek során a szerkezeti jellemzők és azok nedvességtartalmának a megismerése mellett a fő nedvesség források feltárása is fontos. Ha szükséges a nedvességszigetelési hibákat javítani, a hiányosságokat pótolni kell. A tervezett kialakítás hő-, páratechnikai és esetleg tartószerkezeti hatásait ellenőrizni és értékelni kell, csak ezek ismeretében lehet biztos, hosszabb távon is működő, korrekt megoldást adni.

bels.jpg

Könnyűszerkezetes épületek, tetőtér beépítések vagy például időszakosan használt épületek (pl. üdülők, nyaralók) esetében - tekintettel arra, hogy ezek esetében a cikk első felében említett negatív hatások nem (vagy nem úgy) jelentkeznek - nagy valószínűséggel sokkal könnyebben alkalmazható ez a fajta szigetelési mód

Amennyiben a szerkezet már rendelkezik külső oldali hőszigeteléssel, abban az esetben is sokkal kevesebb probléma jelentkezésére lehet számítani és a belső, felületi hőmérséklet emelkedésén keresztül akár jó megoldás is lehet a belső oldali kiegészítés.

Jó néhány pozitívum is említhető, ami a belső hőszigetelés mellett szólhat. Sokkal egyszerűbben - akár házilagosan - is kivitelezhető, hiszen alapvetően csak kisebb magasságról van szó, így állványzatra sincs szükség. A viszonylagos egyszerűség jellemzően kedvezőbb árral is párosul.

Ezek a szempontok folyamatosan táplálják ennek a megoldásnak a létjogosultságát. Azonban ezekben az esetekben is fontos felhívni a figyelmet a körültekintő eljárásra, aminek a végeredményeként határozható meg a konkrét helyzetre alkalmazható megoldási lehetőségek és beépíthető anyagok köre.

 

Hőszigetelés kérdésével foglalkozó további bejegyzéseink:

 

Ha tetszett a bejegyzés csatlakozz Facebook csoportunkhoz!
Még több energia, még több tudatosság, még több építészet!

Fotók forrása: basf.dehoszigeteles.rezsi-stop.hu

2013.03.21. 11:10 | h.e.g.a | 14 komment

Címkék: felújítás hőszigetelés hőhíd falszerkezet pro/kontra belső hőszigetelés

A bejegyzés trackback címe:

https://holnaphaz.blog.hu/api/trackback/id/tr295157203

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

incompetens 2013.03.25. 18:56:57

Tisztelt Mérnök Úr, szívesen olvasom az itt megjelent írásokat, mert szeretnék sokkal kompetensebb lenni. Amióta elhatároztam, hogy szigetelem a lakást, keresem az információkat, de annyi az ellentmondás még a szakemberek között is, hogy nem lettem okosabb. Mint annyi minden máshoz, ehhez sem értek annyira, hogy ne tudjanak megvezetni. Most konkrét érveket adott a belső szigetelés problémáiról, hátrányairól, erről szinte mindenhol lehet olvasni, de a megoldásoknál mit kezdjek azzal, hogy körültekintően járjak el, meg legyek óvatos? Ez éppen elég ahhoz, hogy ne döntsek a belső szigetelés mellett, miközben külső szigetelni nem tudok...
Ausztriában dolgoztam évekig, és tudom, számtalan házfelújításnál alkalmaztak belső szigetelést a belvárosban. Ők hogyan csinálják? Gondolom, azok a házak éppen olyanok, mint amilyenek Budapest belvárosában is találhatók. A belső szigetelést gyártók meg sem említik a belső szigetelés problémáit...
Vagy mit csináljon az a rokonom, akinek a horcsikos födémje van, és az egyik szobája fölött meg egy loggia? A loggia alatt penészesedik a plafon, meg szökik a meleg. Csak belső szigetelés jöhet szóba, de hogyan? Rakjon fel mennyezeti burkolólapokat és tegyen alá EPS szigetelő lapokat?
Ő is, én is szívesen megszabadulnánk a fűtési költség egy részétől, de akkor meg rámegy a lakásunk, mert tönkremegy a szerkezete? És ha szigetelünk, akkor ez milyen hatással van a szomszéd lakására? Vagy csak az enyém megy tönkre?
Üdvözlettel: Talián Róbert

h.e.g.a 2013.03.26. 12:48:17

@incompetens: Tisztelt Talián Róbert,
A kérdései jogosak, észrevételei alátámasztják a megfelelő szigetelési megoldás iránti igény megalapozottságát.

Talán a cikkből is kiderült, hogy a belső szigetelés problémaköre elég összetett ahhoz, hogy ne lehessen általános, mindenkor érvényes válaszokat adni. (Az Őn által említett ellentmondásos információk is ebből eredhetnek.) Hogy mit jelent az óvatos és körültekintő eljárás? Erről szól a 'Hogyan és mikor alkalmazható mégis?' rész első bekezdése.

Mivel a nem megfelelően kilakított szigetelés tényszerűen okozhat épületfizikai problémákat fontos a konkrét helyzet, a csatlakozó épületelemek, szerkezetek, stb. megismerése és ezek alapján várható csak el korrekt megoldási javaslat felvázolása. Nagy valószínüséggel nem fog tudni a saját, konkrét problémájára hiteles, felelősségteljes válasz találni csupán a neten keresztül, javasolom, hogy az említett szakember(ek)től helyszíni bejárással egybekötött szakvéleményt kérjen. Hátha az segít

Üdvözlettel: Hegedűs Attila

incompetens 2013.03.26. 13:53:41

@h.e.g.a: Akkor ha jól értem, a megfelelő szakember az esetek többségében képes választ adni egy adott belső szigetelési kérdésre. Számomra az, hogy "tényszerűen okozhat épületfizikai problémákat" azt jelenti, hogy a belső szigetelés nem ördögtől való, ahogy azt sokan el akarják velem hitetni, amit tűzzel vassal üldözni kell. Több sorstársamat is elrettentették már attól, hogy belső szigetelésben egyáltalán gondolkozzon. Talán ez kényelmesebb a tervező számára? Viszont a szakvélemény árával növelt belső szigetelés költsége sem fogja - valószínűleg - eléri a külső szigetelés árát, tehát megéri. Feltéve, ha a mérnök otthon van a belső szigetelés területén és hajlandó felelősséget vállalni azért, amit szakért... Köszönöm a válaszát!

h.e.g.a 2013.04.03. 21:41:59

@incompetens: ' ... a belső szigetelés nem ördögtől való ...'
Ez így igaz, bár mint a cikkben is szerepel, a belső szigetelés az esetek többségében épületfizikai okból a kedvezőtlenebb megoldás.
Ezért is vannak olyanok, akik számára azt elrettentés az egyszerűbb, könnyebb út, hiszen kétségtelenül ebben az esetben felelősséget sem kell vállalni.
Azokban a helyzetekben viszont, amikor a külső szigetelés nem oldható meg, mindenképpen érdemes megvizsgálni a szóba jöhető egyéb lehetőségeket, és azok várható hatásai alapján lehet dönteni az alkalmazandó megoldásról.

Rajmiapa 2013.09.06. 12:06:31

Na végre egy normális cikk. Legjobban a fagyáson szoktam mosolyogni... pár centis belső hőszigetelés nem jelent teljes hőstoppot :) Tegyük fel 20-30 % kevesebb hő megy ki, attól még nem fagy meg a fal. Sokszor a hozzászólok úgy gondolják, h egy 5 centis szigetelés bent tartja a hőt :)
Ja és nálunk a belső szigetelés után szűnt mega penészedés :-) Erre kell gombot varrni :)

sz2laszlo 2014.10.20. 08:19:31

Tisztelt mérnök úr! Sajna nálunk is aktuálissá vált a belső sz. kérdése, lakásvásárlás miatt. Megjegyzem hitelből, ennek is jelentősége van a kérdésemmel kapcsolatban. Ebben kitétel az öt évig el nem adhatóság. Nos jómagam kissé jobban megismerve a lakás kialakítását energetikai szempontból már az első hónap után menekülnék. Egy háromszintes négylépcsőházas házközponti-fűtéses épület első emeleti lakásáról beszélek, ami a katalógus szerint 1931-1951 közötti időszakban épült klasszikus B-30-as téglából, Rotterdamban. Az épület É-D-i tájolású. A keleti oldalon nappali 2x8 méter egyrétegű fakeretes üvegablakkal plusz utcafronti erkélyajtó ami szintén egyrétegű üveg. Északon és délen a szomszédokkal határos falak, nyugaton duplaüvegezésű hátsóerkély, konyha és hálószoba ablak. Az épületben a belső szigetelés hatására kialakuló esetleges szerkezeti károk nem mérvadóak ( azt hiszem érthető okokból). Nos, azthiszem elég pontos képet adtam a lakásról. Eléggé elgonkoltodtatott, hogy eddig két szomszéddal ismerkedtünk meg,s mindkét alkalom első kérdései között szerepelt, hogy tisztában vagyunk-e a fűtési költségekkel. A kérdésem, hogy Ön szerint a belső szigetelés megtérül-e a leírt épületben öt éven belül, valamint van-e konkrét javaslata? Természetesen a nyílászárókat is beleértve. Köszönettel, László.

sz2laszlo 2014.10.23. 06:06:03

Üdvözlet!
Előző írásomhoz adódott még néhány dolog. Tehát a külső szigetelés szóba sem jöhet mert (kötelezően részt kell vennünk a tulajdonosi egyesületben ami szedi be a sápot az épület 'állapot-megóvására-fejlesztésére'; aztán meg végezteti el a munkát eddigi tapasztalatom szerint szakbarbárokkal,)a közösségből valaki rendre a kül.sz. ellen szavaz.Nos, a konyhában a sátáni 'szagelszívót' iktassam ki mert közvetlen légutat jelent a melegnek kifelé? A telek közel sem olyan hidegek mint drága szülőhazámban, viszont nagyon szelesek. Eddigi írásait átolvasva az a vélemény formálódik bennem, hogy leginkább a légtömörségre kéne törekednem pl. az ablakcsere elé helyezve azt, mintegy prioritásként. Számomra talán pont a fűtéssel kapcsolatos tehetetlenség a legfájóbb, ugyanis extrém módon levegősödik (mint említettem házközponti), viszont a kihívott 'szakember' szerint minden tökéletes. Szivárgás a lakásban nem látható. A csövek még a kazánnál sincsenek szigetelve, nemhogy a lépcsőházban stb. Szinte őrültség is és azt sem tudom lehetséges-e, de felötlött bennem, hogy az elszívó helyére egy p.h-nál alkalmazott légcserélőt lehetne beépíteni szintén a meleg benntartására. Valóban elrugaszkodott gondolat? Köszönettel, László

h.e.g.a 2014.10.27. 12:25:23

Kedves László, Sajnos látatlanban nem lehet (és felelőtlenség is lenne) javaslatot tenni, mindenképpen azt tanácsolom, hogy szakemberrel egy helyszíni szemlét követően beszélje át a felújítás lehetőségeit. A légtömörség javítása jó út lehet, de egy adott szint után - az elégtelen szellőztetés miatt - ez újabb problémák forrása lehet. Üdvözlettel, H.A.

sz2laszlo 2014.10.27. 14:56:53

@h.e.g.a: Kedves Attila, köszönöm válaszát. Belátom kissé hirtelenkedve kezeltem a problémát. A kezdeti lendület után próbálok kicsit higgadtabban hozzá állni a kérdéshez jóval több ismeretre szert téve különböző médiákból. Persze logikus a zártabb légtérrel több pára is marad bent. Mindemellett az oldalon közzétett blower-door tesztnél szereplő légtömegkicserőlédési mennyiségeket megdöbbentőnek találom ( de nem vitatom). Talán ez indított ilyen hirtelenkedő 'kezdetre'.üdvözlettel: László

h.e.g.a 2014.10.27. 19:02:43

A légtömörség passzívházak esetében kiemelten fontos kérdés. Mivel ilyen épületekben 'alapból' van gépi szellőztetés ennek csak az áldásait élvezik a használók, a problémák nem jelentkeznek.
A kérdéses épületnél elért 0.37 1/h-s érték passzívházak között sem számít rossznak, de kis hazánkban is készültek már 0.2 alatti értéket tudó épületek is.

Jacques de Molay 2016.02.28. 12:37:10

Hopp, nem tudom, hogy az író olvassa-e ezt a blogot, de lenne egy nagyrészt elméleti kérdésem.

Van egy ház alsó szintje, 4 szoba, ebből 3 legalább részben levegővel érintkező fallal van "körülvéve". Az egyik szobában (még) nem lett kicserélve a műanyag szalagparketta, és nem is tudom, milyen szigetelés van alatta, a többiben már kiöntöttem padloponnal és sima Obiban vásárolható fóliát tettem az újonnan letett fa szalagparkett alá. A műanyag padlós szobában ráadásul fűrészporos tapéta is van, a többiben nincs.

A műanyag szalagparkettás szoba egyik külső sarka érzhetően hidegebb, és mióta kicseréltük fűtést nyílt égésterűről kondenzációsra, valamint a bejárati- és teraszajtót (durván húzott be a hideg a félcentis vetemedéseken), ez a sarok elkezdett penészedni. A helyzetet tovább rontja, hogy ott szekrény is van, most nekiálltam leszedni a penészt, és jön a tapéta is vele (nyilván a pára felszedte a ragasztót). Viszont a lejövőt tapéta alatt nem olyan hideg a fal, és tök száraz. Továbbá a fal alja hidegebb, mint a teteje.

A kérdésem az, hogy elméletileg lehetséges-e, hogy a sima betonra lerakott műanyag parketta eleve hidegebb, és a többi szoba a fa szalagparketta - alapból 14 mm fa vs 7 mm műanyag -, illetve a fólia miatt több foknyival is melegebb? Illetve miért hidegebb a tapétás fal, a tapéta jobban szívja a nedvességet? Lehetséges-e az, hogy a padlóról feljutó hideg belülről hűti a falat? (tehát nem a falat kell szigetelni, hanem a padlót).

Ha túl sok a kérdés, akkor bocs, de azért örülnék a válasznak :-)

h.e.g.a 2016.03.04. 16:39:58

@Jacques de Molay:
A penészedésnek két alapvető oka van, az egyik a magas páratartalom, a másik az alacsony felületi hőmérséklet. Leírásod alapján nem vállalkoznénk arra, hogy megmondjam a 'tutit', de gyanús, hogy azáltal, hogy kicseréltétek a nyílásokat (amiken korábban szinte akadálytalanul tudott szellőzni a lakás) a lakótérben megemelkedett a páratartalom. Ez a magasabb páratartalom hamarább lecsapódik egy - leírásod alapján - amúgy is hűvösebb felületen így máris adott a penészképződés melegágya. A megoldás valahogy az adott felület hőmérsékletének az emelése és/vagy a páratartalom csökkentése (szellőztetés).
Az adott felület hőmérsékletére a legnagyobb hatással a kültérrel érintkező határoló szerkezetek hőszigetelési milyensége van. Egy sarok mindig kedvezőtlenebb, hisz az adott belső felülethez nagyobb külső lehűlő felület tartozik. És az is kétségtelen, hogy egy bútor tovább rontja a helyzetet, hisz a belső tér melegétől ott jobban elszigetelődik a falfelület.
De hogy a kérdéses esetben (a falat vagy a padlót, esetleg mind a kettőt) kellene szigetelni arra innen a távolból nem lehet válaszolni.

Jacques de Molay 2016.03.13. 20:50:38

@h.e.g.a: aha, tehát akkor nem valószínű, hogy csak az eltérő parkettázás miatt penészedik pont ott. Ja, és köszi a választ!

P160.jpg

Hegedűs Attila építészmérnök,
passzívház tervező blogja az
energiahatékony építés, felújítás
lehetőségeiről.

A mai világban az energiatudatos
gondolkodásmód megkerülhetetlen. 
Ebből a megközelítésből az alacsony
energiaigényű épületek, a passzívházak
a jövő épületei a mában.

További információk a szerzőről
Elérhetőség

Címkék

(x) (11) 100 lakásos passzívház (2) 1x1 (7) 2010/31/EU (5) 2020 (6) 2030 (2) ablak (22) ablak beépítés (7) AIDA project (3) ajánlás (7) aktivház (8) alapok (28) árnyékolás (13) beharangozó (5) beszámoló (9) blogról (6) blower-door teszt (2) COP (2) darmstadt (3) dunakeszi (4) elvek (22) energiafüggőség (2) energiagyűjtő fal (3) energiaigény (13) energiatudatosság (22) epitemahazam (17) épületgépészet (18) esztétika (4) évforduló (3) falszerkezet (7) fázisváltó anyag (3) felújítás (11) fenntarthatóság (4) free cooling (2) fűtés (12) gazdaságosság (18) glassX (2) gyárlátogatás (2) hmv (2) hőcserélés (5) hőhíd (4) hőnyereség (4) hőszigetelés (17) hőszigetelő zsaluelem (3) hőszivattyú (3) hőszükséglet (6) hőtárolás (8) interjú (5) ismétlés (6) jogszabaly (5) Kardos Labor (5) képzés (7) kérdezz-felelek (5) kiviteli terv (4) Knauf Insulation (8) komfort (7) konferencia (10) követelmények (13) közel nulla energiafogyasztás (6) légfűtés (2) légtömörség (11) lélegző fal (3) megtérülés (5) megújuló energia (7) minősítés (9) minősített passzívház (3) nap energia (3) nem lakóépület (3) nyáron (6) nyílt nap (7) ökoklikk (6) ökológia (21) ökológiai lábnyom (2) oktatás (2) oldal ajánló (2) összefoglalás (11) passzívház (64) passzivhaz epitkezes elso kezbol (14) peremszigetelés (4) phi (4) phpp (8) primerenergia (4) pro/kontra (8) rákosliget (13) REC (2) szabad hűtés (2) szabályozás (4) szada (4) szakszavak (2) szálas hőszigetelés (3) számítás (3) szellőztetés (22) szigetelési program (2) színes (16) szoláris (8) tájolás (7) talajkollektor (2) talajszonda (2) társasház (6) termékismertető (2) tervezés (15) tervismertető (18) tévhitek (7) tudatosság (6) tulajdonosi tapasztalat (12) utólagos hőszigetelés (8) üvegezés (3) üzemeltetés (10) U érték (5) vendégposzt (6) Címkefelhő

Kommentek

Partnerek

paosz250.jpg

phm_logo_250.jpg

ef_logo_felirattal_250.gif

Greenfo_uj_banner_250x55.jpg

Banner_cheph_k250.png

Creative Commons Licenc
Kapcsolat Email Hegedûs Attilának design:ekome
süti beállítások módosítása