Miért? Miért ne? Mikor? Mikor ne? Hogyan?
Sokszor hallani arról, hogy a belső oldali hőszigetelés nem jó megoldás. Ugyanakkor sok olyan helyzet van (pl. értékes vagy tagolt homlokzat, vagy amikor egy társasházban egy lakás energetikai korszerűsítése kerül szóba) amikor egyszerűen nincs más megoldás az utólagos hőszigetelésre, mint ez. Azt hiszem kellően fontos kérdés ez ahhoz, hogy egy kicsit a dolog mögé nézzünk:
Tényleg nem szabad belülről hőszigetelni, és ha nem, akkor miért nem?
Mik azok a helyzetek amikor mégis lehet, és akkor hogyan járjunk el?
Tagolt homlokzat - külső hőszigetelés szóba sem jöhet
Milyen hátrányai vannak?
Belső oldali hőszigetelés alkalmazása esetén jelentős épületfizikai változást idézünk elő a külső határoló szerkezetekben. Ennek oka, hogy a szigetelés elhelyezésével 'elszigeteljük' azt a belső tértől. Ezáltal a szerkezet belső felülete (fűtési idényben) például jelentősen hidegebbé válik. Ezen a hűvös felületen - mint egy hűtőszekrényből kivett üvegen - könnyen lecsapódik a pára. A folyamatosan nedves felület amellett, hogy a szerkezet állékonyságát is érintheti, melegágya lehet a penészképződének is.
A páralecsapódásnak elejét vehetjük, ha a hőszigetelés belső oldalán párazáró réteget alakítunk ki (például egy párazáró fólia elhelyezésével). Fontos azonban, hogy a csatlakozások és toldások légzáró kapcsolatainak kialakítására is figyeljünk, hisz ezek hibás kialakítása mellett az eredeti probléma továbbra is fennállhat.
Azonban a párazárás megoldása továbbra sem küszöböli ki ennek a megoldásnak azt az árnyoldalát, hogy az épület külső szerkezeteit elszigeteljük a lakótértől
a belső, temperált levegőtől.
Így mivel a szerkezet nem érintkezik
a benti, közel egyenletes hőmérséklettel,
megnő a szerkezet napi és időszaki
hőingása.
A másik negatív hatás, hogy az általában jelentős tömeggel bíró szerkezet hőtároló kapacitását (cserépkályha hatás) sem tudjuk a lakótér számára hasznosítani.
Így a belső tér - folyamatos gépészeti (fűtés, hűtés) közreműködés hiányában - sokkal hamarább kihűl (télen), illetve átmelegszik (nyáron).
Jelentős problémát jelenthet még, hogy a téli időszakban a külső szerkezet jelentős része is akár fagypont alatti hőmérsékletre hűlhet le, ami a nem fagyálló anyagok esetében szerkezeti károsodást is okozhat. Hasonló bonyodalmat okozhat a a külső falban vezetett vízvezetékek kérdése.
További gondok adódhatnak a szigetelt és szigeteletlen szerkezetek csatlakozásainál kialakuló hőhidak miatt is. Ezek egy része ellen többlet szigeteléssel, a szigetelés átfordításával lehet védekezni (pl. falak vagy fal és mennyezet csatlakozásánál), de általában a padló csatlakozásnál ezt a megoldást sem lehet alkalmazni. Általánosságban elmondható, hogy az ilyen kritikus pontok elkerülés belső oldali hőszigetelés mellett sokkal nehezebb.
Csatlakozó bejegyzés a hőhidakról: Híd a hőszigetelt burkon
Újabb figyelembe vehető szempont lehet a szigetelés kialakításánál, hogy belső szigetelés esetén a meglévő lakótér kárára történik a beavatkozás, ami a hasznos alapterület, akár több m2-nyi csökkentésével és ennek eredményeképp akár értékvesztéssel is járhat.
Hogyan és mikor alkalmazható mégis?
A fentebb leírtak ellenére azonban vannak szép számmal olyan helyzetek, amikor még sincs más megoldás az utólagos hőszigetelésre, mint a belső oldali. Ezekben az esetekben a korábban taglalt lehetséges negatív hatások elkerülése érdekében mindenképpen javasolt az épület, a lakás szerkezeteinek a felmérése. Ennek során a szerkezeti jellemzők és azok nedvességtartalmának a megismerése mellett a fő nedvesség források feltárása is fontos. Ha szükséges a nedvességszigetelési hibákat javítani, a hiányosságokat pótolni kell. A tervezett kialakítás hő-, páratechnikai és esetleg tartószerkezeti hatásait ellenőrizni és értékelni kell, csak ezek ismeretében lehet biztos, hosszabb távon is működő, korrekt megoldást adni.
Könnyűszerkezetes épületek, tetőtér beépítések vagy például időszakosan használt épületek (pl. üdülők, nyaralók) esetében - tekintettel arra, hogy ezek esetében a cikk első felében említett negatív hatások nem (vagy nem úgy) jelentkeznek - nagy valószínűséggel sokkal könnyebben alkalmazható ez a fajta szigetelési mód.
Amennyiben a szerkezet már rendelkezik külső oldali hőszigeteléssel, abban az esetben is sokkal kevesebb probléma jelentkezésére lehet számítani és a belső, felületi hőmérséklet emelkedésén keresztül akár jó megoldás is lehet a belső oldali kiegészítés.
Jó néhány pozitívum is említhető, ami a belső hőszigetelés mellett szólhat. Sokkal egyszerűbben - akár házilagosan - is kivitelezhető, hiszen alapvetően csak kisebb magasságról van szó, így állványzatra sincs szükség. A viszonylagos egyszerűség jellemzően kedvezőbb árral is párosul.
Ezek a szempontok folyamatosan táplálják ennek a megoldásnak a létjogosultságát. Azonban ezekben az esetekben is fontos felhívni a figyelmet a körültekintő eljárásra, aminek a végeredményeként határozható meg a konkrét helyzetre alkalmazható megoldási lehetőségek és beépíthető anyagok köre.
Hőszigetelés kérdésével foglalkozó további bejegyzéseink:
- Amit tudni kell a hőszigetelésekről?
- Melyiket válasszam? - hőszigetelő anyagok bemutatása
- Milyen vastag legyen a hőszigetelés?
- Megtérül-e a vastagabb hőszigetelés?
- Homlokzati falak hőtárolása
- A beépített energia
- Mennyit ér az utólagos hőszigetelés?
Ha tetszett a bejegyzés csatlakozz Facebook csoportunkhoz!
Még több energia, még több tudatosság, még több építészet!
Fotók forrása: basf.de, hoszigeteles.rezsi-stop.hu
