avagy passzívház követelmények - 2. rész
Ez előző postban kezdtük a passzívházak minősítési követelményeinek bemutatását. Eddig az épület fűtési energiaigényét, és fűtési hőszükségletét ismerhettük meg. Most szakadjunk el a fűtéstől, és nézzük, milyen egyéb elvárásokat kell egy ilyen épületnek teljesítenie?
Követelmény #3
Az épület határoló szerkezeteinek légtömörsége is kiemelten fontos passzívházak esetében. Ennél a követelménynél arra törekszünk, hogy a szerkezeteken keresztül mennél alacsonyabb legyen a levegőáramlás. A külső levegő beáramlása általában épületfizikailag nem annyira kritikus, csupán a lehűlés, illetve a huzatjelenség miatt kerülendő. Ezzel szemben a belső levegő eltávozása a hőenergia veszteségen túl épületfizikai problémát is okozhat, hiszen a meleg, nedves levegő a szerkezetekbe jutva páralecsapódást, és így akár szerkezeti károsodást is okozhat. Ugyanakkor a szellőztető berendezés hatékonyságát is negatívan befolyásolhatja az épületburok ilyen, nem megfelelő kialakítása.
A légtömörség követelményértékét a kivitelezés egy adott pontján méréssel is igazolni kell. Az ú.n. blower-door teszt során – 30 km-es szélsebesség esetén kialakuló - 50 Pascal mesterséges túl- illetve alulnyomást hoznak létre a belső és külső tér között, természetesen a nyílászárók zárt állapota mellett. A vizsgálat során az épület egyik külső nyílásába beépített légfúvó berendezéssel az egész házban létrehozzák a szükséges vákumot, illetve túlnyomást. Mérik, hogy 1 óra alatt az adott nyomáskülönbség hatására mekkora légcsere valósul meg - más szóval az épület teljes légtérfogata hányszor cserélődik ki - az épület tömítetlenségein keresztül. Ez hagyományos épületek esetében ilyen körülmények mellett általában 8-10szer történik meg, ellenben passzívházaknál elvárás, hogy ez az érték ne legyen nagyobb, mint 0,6. (n50) ≤ 0,6/h, de törekedni kell a mennél alacsonyabb érték elérésére.
Miért fontos ez?
Megfelelően légtömör kialakítás segít elkerülni a kellemetlen huzat- és levegőáramlást, a szerkezeteken belül a nem kívánt pára kicsapódást, javítja az épület hőszigetelésének hatékonyságát, segíti a megfelelő zajvédelmet. Jelentős szerepe van az energia-megtakarítás mellett a lakókomfortot emelésében is. Sőt szellőztető berendezéssel felszerelt épület esetében (mint amilyen egy passzívház is) a rendszer stabil, normális működésének is egyik alapja ez.
(Légtömörségről lásd még A légzárás fontossága c. bejegyzést!)
Követelmény #4
Az eddig taglalt paraméterek alapvetően az épület téli (fűtési) viselkedésére vonatkoztak. Ezzel szemben a nyári lakókomfort is fontos a számunkra. Ekkor a túlmelegedés kérdéskörét vizsgáljuk vagyis, hogy a lakótérben, a nyári szezonban mennyi ideig haladja meg a szobahőmérséklet a 25º C-ot. Passzívházak esetében elvárás, hogy a túlmelegedés gyakorisága a 10%-ot nem haladhatja meg. Tekintettel arra, hogy a nyaraink egyre melegebbek, célszerűnek tűnik, hogy ezt az értéket inkább a 0% vagy az 5% körül tartsuk. Ez a paraméter a nyílászárók és azok árnyékolásának optimális telepítésével, a szellőztető rendszer, illetve a hagyományos nyári szellőztetési elvek (pl. éjjeli kereszthuzat) alkalmazásával biztosítható, így klímatizálásra az esetek többségében nincs is szükség.
Erre a kérdéskörre visszatérünk a 'Ha majd jön a nyár' c. bejegyzésben.
A passzívház követelmények záró bejegyzését a következő oldalon találod.
De ha unod már a műszaki szakszavakat és okfejtéseket, nyugodtan lépj tovább az előítéletek és tévhitek témakörére!
Párás fotó innen.
Ha tetszett a poszt csatlakozz a blog Facebook csoportjához!
Több hír, több érdekesség a témában!
