A légtömör épület burok
A légtömörség kérdésköre a passzívházak térnyerésével került a szakmai figyelem homlokterébe. Korábban építtetők és tervezők körében is inkább a lélegző fal, mint fogalom volt az elvárás. Most akkor, hogy is van ez, kell a légtömörség vagy sem, s ha igen, miért is?
Mai modern, energiatudatos épületek esetében minden módszert megragadunk, ami a hőveszteségek csökkentéséhez vezethet. A kiváló légtömörség e mellett a levegő kontrollálatlan mozgásának minimalizálásával is segít megelőzni a pára által előidézett problémák, épületkárok kialakulását.
Nagyon fontos azonban kiemelni, hogy aki légtömörséget követel, annak gondoskodnia kell a kielégítő szellőztetésről is! (Csak emlékeztetőül: passzívházak esetében mindig hővisszanyerős szellőztetést alkalmazunk.)
Erre sokszor nem gondolnak, és így sajnos találkozhatunk régi épületek felújítása kapcsán (de még akár nem kellően átgondolt esetben új építés estén is) ezzel kapcsolatos építési, tervezési hibákkal. Hagyományos épületekben – leegyszerűsítve - a fűtés ’szárító’ hatása miatt télen alacsony a páratartalom. Utólagos hőszigetelés és a korábbiakhoz képest jelentősen légzáróbb, tömörebb épületburok kialakítása (műanyag nyílászárók, légzáró felületképzések, …) következtében a páratartalom a lakótérben könnyen megemelkedik, feldúsul. Ez párosulva az esetlegesen megmaradó hőhidak következtében kialakuló lokálisan alacsonyabb felületi hőmérsékletekkel, párásodáshoz és akár penészfoltok megjelenéséhez is vezethet. Felújítás során ezért a párakérdést mindig különös gondossággal kell kezelni!
A légtömörség meglétét célszerű – minősítendő passzívházak esetében kötelező – vizsgálattal ellenőrizni.
A blower-door tesztről bővebben a passzívház követelmények 2. részében olvashatsz.
Ezt a vizsgálatot célszerű közvetlenül a légtömör épületburok elkészülte (ablakok, ajtók beépítése) után elvégezni, mert ilyenkor még van lehetőség a szivárgási helyek egyértelmű meghatározására (hőkamera vagy pl. füstképző stift segítségével) és javításuk is alapvetően kis költséggel megoldható. A légtömörség által keletkezett hibákban a légáramlás sebessége műszerrel akár mérhető is.
Jellegzetes hibák, szivárgási helyek: külső falak csatlakozásai egymáshoz, tetőhöz vagy padlólemezhez, anyagváltásnál, ajtó- és ablak beépítéseknél, kábel- és csőátvezetéseknél, elektromos ill. gépészeti szerelvények beépítésénél.
Végül foglaljuk össze, hogy miért is fontos a légtömörség?
- A szerkezeten belüli vízpára kondenzáció elkerülése miatt. Ha a meleg, fűtött és ezzel együtt nedves helyiségből (pl. konyha, fürdő) az épületszerkezet hidegebb tartományába el tud jutni a levegő és vele együtt a pára, ott elérve a harmatpontot (ami általános esetben 20C fok és 50% nedvesség mellett 12.6 C) lecsapódik, szerkezeti károsodást okozhat.
- A huzatjelenségek elkerülése miatt. A tömörtelen csatlakozásokon ellenőrizetlen légáramlások alakulhatnak ki, amelyek zavarhatják - pl. szeles téli időjárás mellett – a bent tartózkodók komfortérzetét.
- A hűvös padló elkerülése miatt. Mint tudjuk, a hideg levegő lefelé száll. A téli légállapotok mellett a kinti levegő is főleg az épület alsó részein áramlik be. Ennek eredménye lehet a kellemetlenül hűvös padló a lakás alsó szintjén.
- Akusztikai okból. Már az épületszerkezetben kialakuló igen keskeny rések is okozhatják a zajcsillapítás erőteljes csökkenését.
- Passzívházak esetében az is kiemelt szempont, hogy az ellenőrizetlen légcsere a szellőztető berendezés hatékonyságát is negatívan befolyásolja.
- A hőszigetelés elve a szerkezetbe zárt, közel mozdulatlan levegő ’szigetelő’ hatásán alapul. Ha a szigetelőanyagon levegő áramlik keresztül, akkor abból sok, a levegőben tárolt hőenergia kerül elvonásra, így a hőszigetelő képesség erőteljesen lecsökken.
- Ellenőrizetlen légmozgással akár légszennyező anyagok lakótérbe kerülése is elképzelhető
- És végül, de egyáltalán nem utolsó sorban azért, mert a mai, jól hőszigetelt épületek esetében a szellőztetési veszteség részaránya a teljes hőveszteségen belül nagyon magas, akár az 50 %-ot is elérheti. A nem kellően légtömör szerkezet, illetve az azon keresztül távozó hőenergia jelentős energiaveszteséget okoz.
A fotó forrása.
Ha tetszett a poszt csatlakozz a blog Facebook csoportjához!
Több hír, több érdekesség a témában!
