Szakmai megközelítés
Bár nagyon triviális, de jogos a kérdés felvetése. Több értelmezés, megközelítés is él a fejekben, és fontos ezek között rögtön az elején rendet tenni.
A passzívház kialakítása analóg ahhoz az emberhez, aki hideg időben kabátot vesz fel, hogy bent tartsa a saját hőjét (esetleg még a napra is kiáll), s így nem fázik. A passzívház is hasonló elven működik. Elegendő belső hő van a házban. A kérdés csupán az, hogy ezt kellő hatékonysággal fel tudjuk-e használni.
(Ha nem akarsz elmélyedni a téma műszaki részletkérdéseiben, akkor nyugodtan ugorj a kérdés közérthetőbb megközelítésére, az Ördöngös dolog-e egy passzívház bejegyzésre.)
Sajnos a félreértések gyakoriak, ám ebben az igazság szerint maga a meghatározás is ludas, mert ez sem mentes némi pontatlanságtól. Az a szó, hogy ’passzívház’ arra utal ugyanis, hogy ilyen épületnek nincs aktív (valamilyen energiahordozó felhasználásával működő - hagyományos) fűtési rendszerre, és így az épület passzív módon, a környezetből felvett hőnyereséggel is kifűthető. Ez, mint látni fogjuk, csak közelítéssel igaz, a valóságban a passzívházak többségénél is szükség van a hideg téli időszakban, vagy annak egy részében fűtésre, fűtés rásegítésre.
Passzívház ≠ fűtés nélküli ház !
Persze az az energia mennyiség, amivel egy ilyen épület kifűthető, csak a töredéke egy hagyományos, a mai építési előírásoknak épp megfelelő épület igényéhez képest.
De akkor mire utal itt a passzív előtag?
Arra, hogy az épület fűtési (hő)energiaszükségletének nagy többségét aktív beavatkozás nélkül, a környezetéből nyeri.
És hogyan teszi ezt?
Az egyik, és a legfontosabb a megfelelően tájolt és a ma szokásos nívóhoz képest kiemelten - jó minőségű nyílászárókon a lakótérbe jutó napsugárzás hőenergia tartalma. (Ajánlott bejegyzés: Mik az ismérvei a jó ablakoknak? - A legdrágább és leggyengébb láncszem?) További hőnyereséget jelentenek a lakásban tartózkodó személyek, a működtetett berendezések illetve a világítás hőleadása, úgynevezett hulladék-hője.
Természetesen ahhoz, hogy az év nagy részében ezek a ’passzív’ hőforrások elegendő energiát szolgáltassanak a lakás, az épület kifűtésére, komoly elvárásokat kell az épületnek teljesítenie.
Nézzük meg, hogy mik ezek!
Először is, természetesen nagyon jó hőszigetelő képességgel kell minden határoló szerkezetnek (homlokzati falak, tetők, talajon fekvő padlók, homlokzati nyílászárók) rendelkeznie. A hőszigetelő képességet a szerkezetek esetében annak hőátadási tényezője (U érték) mutatja. Ez a szám mennél alacsonyabb, annál jobban szigetel az adott épületszerkezet. Hasonló elvárás vonatkozik a homlokzati nyílászárókra (ablakok, teraszajtók illetve bejárati ajtó) is.
Önmagában az nem elegendő, hogy a külvilággal érintkező szerkezetek kimagaslóan jó hőszigetelési értékkel rendelkeznek. Ilyen épületeknél arra is különleges figyelmet kell fordítani, hogy a különböző szerkezetek, szerkezeti elemek csatlakozásainál (pl. alap-fal, fal-tető, ablak-fal, erkély-fal, stb.) is az eredeti, jó hőszigetelési minőséget produkáljuk. Fontos, hogy az épület hőszigetelt burka folyamatosan, akár kismértékű megszakítások nélkül védje a lakóteret, biztosítva ez-által az úgy nevezett hőhídmentes kialakítást. (A valóságban teljesen hőhídmentes épület elképzelhetetlen – erről bővebben szót ejtünk még később – így az elvárás úgy szól, hogy azt egy adott, minimális érték alatt tartsuk.)
(A hőhídmentesség problematikája összefügg a páralecsapódás, illetve a penészképződés kérdésével. A szerkezetekben a hőhidak környezetében a felület hőmérséklete jelentősen lecsökken. A hűvös felületen a levegő páratartalma lecsapódik (kondenzálódik), és amellett, hogy az épületszerkezetet nedvesíti, a penészspórák megtelepedésére is táptalajt ad. Ezt azonban mindenképpen el kell kerülni, és ennek egyik fontos fegyvere lehet a hőhídmentes kialakítás. De erről részletesebben később majd még lesz szó.)
A következő fontos elvárás, hogy a szerkezeteknek önmagukban, illetve a különböző szerkezetek csatlakozásainak a lehetőségek szerint mennél jobban légtömörnek is kell lenniük. Viszonylag könnyen belátható, hogy mit sem ér, hogy jól szigetelt az épület, ha közben az ilyen-olyan, szerkezeti hézagok miatt nem tartjuk bent a levegőt, mert akkor azzal együtt a meleg egy része is kiszökik.
Természetesen ilyen esetben is, mikor arra törekszünk, hogy zárt nyílászárók mellett is csak minimális levegő távozhasson az épületből, biztosítanunk kell a lakótér folyamatos szellőzését. Korábban ez nem volt probléma, hiszen a korában alkalmazott nyílászárók zárása, tömítettsége eleve nem volt tökéletes, és zárt állás mellett is megvalósult egy folyamatos u.n. filtrációs légcsere. A mai, jó minőségű, jól tömített nyílászárók mellett azonban már hagyományos épületeknél is problémát jelent, hogy azok zárt állapotában a lakás levegője hamar elhasználódik, befülled. Ez a helyzet fokozottan jelentkezik akkor, amikor a hőveszteséget a szerkezetek légtömörségének fokozásával is kívánjuk csökkenteni. 
A lakótér komfortjának megőrzése miatt azonban mindenképpen biztosítani kell a szükséges, folyamatos szellőzést. Ezt a szellőzést esetünkben gépi úton, kiegyenlített szellőztetési rendszerrel oldjuk meg. Hogy a levegőcsere során fellépő hőveszteséget minimalizáljuk, ilyen épületekben minden esetben hővisszanyerős szellőzést alkalmazunk. Ennek elve, hogy a távozó (általában melegebb) levegő átadja a benne ’tárolt’ hőenergiát a kívülről beszívott friss levegőnek anélkül, hogy a két levegő (és így akár a szennyező anyagok, vagy a szagok) keveredhetnének. (Az illusztráción egy ellenáramú hővisszanyerő/hőcserélő működési elve látható.)
Összefoglalva az eddigieket, azokat az épületeket nevezhetjük passzívháznak, amelyekben a fenti elveket (jó minőségű nyílászárók, jó hőszigetelő képességű szerkezetek, hőhídmentes kialakítás, légtömörség, hővisszanyerős szellőztetés) magas szinten elégítjük ki oly módon, hogy az épület eközben teljesít további, meghatározott követelményértékeket is.
De a műszaki kérdésekben való újbóli elmélyedés előtt nézzük meg, hogy a sok bonyolultnak tűnő műszaki fogalom mellett valójában ördöngös dolog-e egy passzívház?!
Ha tetszett a poszt csatlakozz a blog Facebook csoportjához!
Több hír, több érdekesség a témában!
