Izgatottan és örömmel konstatáltam, hogy a passzívházak kérdése bekerült a gimnáziumi tananyagba. A 10.-es Fizika tankönyv befejező, 'Termodinamika' című fejezete szerint

A jövő a passzívházaké

A kérdés nem sokkal a Carnot-körfolyamat, a hőerőművek, a hűtőgépek, illetve a hőterjedés különböző formáit taglaló anyagokat követő 'Hőtan az otthonunkban' című fejezet egyik kiemelt szakaszcíme, olyan témákkal osztozva mint égéshő, korszerű fűtés a lakásban, lakóházak hőszigetelése és energetikai minősége. Mit is mondjak, meglepő és pozitív élmény volt egy ilyen - első körben nem várt - helyen találkozni az építészet és épületfizika ilyen kérdéseivel.

Sajnos azonban az örömbe némi üröm is vegyült, de ez már elvezet a konkrét tankönyvtől és sokkal inkább érinti a téma általános megjelenését és a passzívházakról a köztudatban kialakult képet.

Az odáig nagyon szép, hogy  az épületek energetikai minőségének a kérdésével (még ha csak olvasmány szinten is, de ) a fizika tananyag is foglalkozik. Sajnálatos azonban, hogy a leírtak sok esetben félinformációk téves összekapcsolásán alapulnak, és pontatlanságukkal nem a valós tájékoztatást, figyelemfelkeltés érik el, sokkal inkább a közvélekedésben amúgy is kialakult hamis képet erősítik:

'Az Európai Parlament energiahatékonyságról szóló irányelve előírja, hogy 2021-től (...) csak olyan házak építhetőek, amelyeknek aktív energiafogyasztása nincs. Az ilyen házakat passzívházaknak nevezzük.
(...)
A fűtést, hűtését és a meleg víz előállítást is napkollektorok, hőszivattyúk biztosítják. valamint a talajhő is kihasználásra kerül. Egy berendezés télen a beszívott levegőt csöveken keresztül mélyen a talajba vezeti, ahol hagyja azt felmelegedni, majd az előmelegített levegőt a kellő hőmérséklet melegítve engedi a lakásba. (...)
A passzívházak gépészeti berendezéseit napelemek segítségével működtetjük.'

- Tényleg van EU-s energiahatékonysági direktíva,
- a passzívházaknak tényleg alacsony az energiafogyasztása, de mégsem nulla,
- és az energiahatékonysági előírás sem írja elő, hogy csak energiafogyasztás nélküli épület építhető.
- A passzívházak esetében nincs meghatározva, hogy mivel oldjuk meg a fűtést, hűtést, melegvíz előállítást, csupán az szabályozott, hogy mindezekhez maximum mennyi energiát használhatunk fel,
- miként a talajkollektor alkalmazása sem előírás, csupán egy (az utóbbi időben már ritkán használt) lehetőség,stb.

Talán ennél már nem érdemes részletesebben belemenni, de az jól látható, hogy mondatok, mondatrészek önmagukban akár helytállóak is lehetnének, de az összekapcsolásuk és a szövegkörnyezet összessége mégis fals.

De akkor hogy is van ez?

Mit is mond a 2020-ra vonatkozó EU-s ajánlás?
Ennek tükrében milyen házat érdemes építeni?
Egy passzívházba kell fűtés?
És amúgy mi az a passzívház?
Hogyan véd a passzívház a rezsiszámlától?

Ha tetszett a cikk csatlakozz hozzánk a Facebook-on is! 

Még több energia, még több tudatosság, még több építészet.