avagy Felújítás passzívház technikával

Ökológia szempontból lényegesen kedvezőbb egy meglévő épület hatékony felújítása, mint egy helyette esetlegesen felmerülő bontás és építés.
Különösen igaz ez Magyarországon, ahol a meglévő lakásállomány sajnos siralmas állapotban van. A több mint 4 millió lakás 93%-a 1999 előtt épült, és mint ilyen nagy valószínűséggel energetikailag is bőven elavultnak tekinthető. (forrás: dr. Vajda József előadása a 2011-es Passzívházak és Energiahatékony Épületek szakmai konferenciáról.)

Látnunk kell, hogy minden meglévő épületben hatalmas energia megtakarítási potenciál lakozik. Ugyanakkor nem szabad elfeledkeznünk arról sem, hogy egy felújítás, a meglévő adottságok miatt többlet problémákat is felvet.

A fentiek miatt, általában nem lehet a fűtési hőigényt az új építésű passzívházak szintjére (≤ 15 kWh/(m²év)) csökkenteni. Ennek felismeréseként a németországi Passzívház Intézet 2011 nyarától bevezette a EnerPHit minősítést, mindazon felújított régi épületre, melyeknél passzívház elemeket alkalmazta. Ezeknél cél, az optimális hővédelmi szint elérése, a komfortos lakóklíma, valamint a páralecsapódás mentesség biztosítás. Ekkor a minősítés már a fűtési hőigény igazolhatón 25 kWh/(m²év) alá történő leszorításával elérhető. Alternatív megoldásként elképzelhető még ennek a csökkentett követelményértéknek a meghaladása is abban az esetben, ha a felújítás során következetesen, kizárólag passzívház elemeket használnak. (Részletes kritériumrendszer elérhető a passiv.de oldalon.)

Általános alapelv, hogy a hőszigetelés – lehetőség szerint – mindig a szerkezet hideg oldalán legyen, mert ebben az esetben a pára problémák kiküszöbölhetőek. Természetesen felújítások esetén ez az elv sajnos nem minden esetben alkalmazható (pl. értékes, tagolt homlokzat; nem a teljes épület kerül energetikai felújításra, hanem pl. csak pár lakás, stb.). Ezekben az esetben azonban különleges gondossággal kell eljárni, és külön figyelni kell a páradiffúziós problémák elkerülésére.

Az utólagos hőszigetelés-vastagítás, feljavítás nem gazdaságos ezért felújítás esetén célszerű nem csupán az előírások által megkövetelt minimum értéket, hanem lehetőség szerint a már távlatilag is elfogadható (jövőbe mutató) színvonalat megvalósítani. Ezek a hővédelmi, energetikai intézkedések akkor gazdaságosak, ha azok az amúgy is szükséges karbantartási, felújítási munkálatokkal egyidejűleg kerülnek kivitelezésre.

Rekonstrukció során többségében nem egy időben kerül sor minden elem (falak, ablakok, stb) felújítására, cseréjére. A beruházás ebből adódó többlépcsős, több időszakos működésére is előre fel kell készülni!

A legnagyobb problémát a felújítások során a meglévő hőhidak, illetve azok megoldásának kérdése okozza.
- Balkonok esetében általában célszerű a visszabontás, és energetikailag elválasztott módon (épülettől független tartószerkezet, vagy hőhíd megszakított konzolokkal) történő újraépítés.
- Általában a meglévő alap-, illetve fűtetlen pince irányába a legnehezebb a hőhídmentesség elvét biztosítani. Elfogadható megoldás lehet ilyenkor az alap oldalsó, külső oldali hőszigetelése, a homlokzatszigetelés folytatásában, illetve egy alsó vízszintes peremszigetelés alkalmazása. (Persze ha van rá lehetőség a legjobb megoldás, ha a pince feletti födém megfelelő szigetelése.)

Az átgondoltan, a fenti elvek mentén elvégzett felújítás, hőszigetelés is vethet fel új, addig nem jelentkezett problémákat. Például a termikusan megfelelően elválasztott pince esetén az ottani hőmérséklet alacsonyabb lesz (hisz kevesebb hulladékhő jut le a lakások felöl) így ott a relatív páratartalom megnövekedhet – ilyen esetben fontos lehet a pince szellőztetésének megoldása is!

A közelmúlt eredményeként elmondhatjuk, hogy már Magyarországon is találkozhatunk sikeres, passzívház elvek mentén végrehajtott felújításokkal. Az elsőként megvalósult és talán legismertebb a dunaújvárosi Solanova projekt. Ennek keretében a 42 lakásos panelépületet többek között utólagos hőszigetelésekkel; 3 rétegű, külső oldali állítható árnyékolással felszerelt nyílászárókkal; lakásonként szabályozható hővisszanyerős szellőztetéssel látták el és a fűtési rendszert is korszerűsítették. Ezek eredményeként a fűtési energia felhasználás 85 %-al, a meleg-víz előállítás energiaigénye 50%-al csökkent. A beruházás 2009-es árakon számolva 2.9 millió Ft/lakás áron valósult meg, és így 12 éves megtérülésről lehet beszélni. (forrás: e-epites.hu )

De most már a fővárosban is van folyamatban lévő beruházás, melynek során egy újpalotai panel együttes megújítására vállalkoztak.  Itt a beruházás a tervek szerint  3 ütemben valósul meg. Az első fázis végére 80 %-os fűtési energia megtakarítást irányoztak elő, ami a hővisszanyerős szellőztetés beépítésével tovább, a számítások szerint a 17 kWh/(m²év) szintre is letornázható. A 3 ütem végére el kívánják érni a ’közel nulla energiaigényt’ (EU 2020-as elvárása), ami az épület mellett fúrt talajszondás hőszivattyú valamint a tetőre és homlokzatra telepített napelemek által termelt energiával biztosítható. (Forrás: greenpressblog.com)

Komplett épületek mellett szerencsére egyedi lakások energiatudatos felújítására is van már példa az itthoni gyakorlatban. (16 lakásos társasház 1 lakásának felújítása.)

Sajnos a mai magyar közbeszédben a passzívház minőség hallatán szinte mindenki még csak az új építésű és általában egy lakásos lakóépületekre, családi házakra asszociál. Pedig nagyon fontos lenne, ha a meglévő épületállomány felújítása, korszerűsítése során is egyre nagyobb szerepet kapna az energiatudatos szemlélet.

A fotók forrása: egykor.hu, ingatlanmenedzser.hu és greenpressblog.com.

Ha tetszett a poszt csatlakozz a blog Facebook csoportjához!
Több hír, több érdekesség a témában!