Gondolatok az épületenergetikai szabályozás tükrében
Alig pár hónapja - az év elejével - lépett életbe az épületek energetikai jellemzőit szabályozó kormányzati előírás aktuális lépcsője. Gondolhatnánk, hogy ez egy olyan regula, ami csak a szakembereket kell, hogy érdekelje, pedig nem. Ezen előírásokból vezethető le, hogy mennyire kell hőszigetelni az épületet, milyen nyílászárókra van szükség, sőt akár az épület gépészeti felszereltségére is kihatással lehet.
Az év eleji életbelépés sem teszi érdektelenné a kérdést, hiszen tudott dolog, hogy átmeneti rendelkezésekről van szó, melyek további módosítása várható.
Mi várható a közeljövőben?
Az egész szabályozás változásának hátterében az épületek energiafogyasztásának csökkentése, az energiafelhasználás hatékonyabbá tétele és persze jogi oldalról a sokat idézett EU-s szabályozás áll. Ennek legfontosabb kitétele, miszerint 2020-t követően csak közel nulla energiafogyasztású új épületek építhetőek. Az is talán köztudott, hogy a környező országokhoz képes némileg elmaradásban vagyunk, így ránk nézve az EU-s direktívának való megfelelés tekinthető az egyik fő mozgatórugónak.
Ahogy arról már itt is volt szó a 2020-as célt több közbülső lépcső beiktatásával kívánja a magyar kormányzat elérni. Az un. költségoptimalizált követelményszint-nek nevezett előírások pontos számszaki mértéke és életbelépési üteme már ismert, de most nézzünk egy kicsit előrébb, mi vár ránk - illetve épületeinkre - az elkövetkezendő években?
A cikk egyik apropóját az adja, hogy a közel nulla energiafogyasztású épületek követelményeire vonatkozó nemzeti tervezet szakmai véleményezés alatt áll, aminek keretében a PAOSZ tagsága is betekinthetett ebbe.
A másik ide kapcsolódó személyes élmény, hogy a napokban került kezembe egy ausztriai családi ház energiatanúsítása és ennek kapcsán szembesültem az ottani és az itthoni igények és elvárások közötti szakadék nagyságával.
Osztrák energiatanúsítvány:
(HWB - Heizwarmebedarf - fűtési igény)
Ezek szerint a passzívház követelményhez hasonlóan az osztrák szabályozás egyik sarokköve is a fűtési energiaigény. (Ezzel szemben az itthoni előírás a fajlagos hőveszteség tényezővel és az un. az összesített energetikai jellemző értékkel kalkulál.)
Ausztriában az A+ a passzívház színvonalat közelíti, míg az A++ ehhez képest további több mint 30 %-os energiamegtakarítással jár.
Ezzel szemben itthon az A+ épület eléréséhez az összesített energetikai jellemző értékének kell az előírások 55%-alatt lennie. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy - az aktuális szabályozás szerint - egy A+ os épület négyzetméterenkénti éves fűtési energiafogyasztása földgázra vetítve ~ 8-10 m3, míg egy passzívház esetében ez nagyságrendben 1.5 m3 évente.
Az itthon várható lépések
De azért mi sem ragadunk le itt, hiszen a következő elvárási szint már ismert és elfogadott. A jelenleg egyeztetés alatt álló 'közel nulla' követelmény színvonal esetében pedig az előírások további 'szigorodása' várható (hatályba lépés 2019 illetve 2021 év elején):
- az épületek határoló és nyílászáró szerkezetinek hőátbocsátási tényezőiben,
- az épület egészének össz hőveszteség tényezőjében,
- az épület egészének összesített energetikai jellemzőiben.
(A paraméterek változása eltérő, a jelenleg hatályos költségoptimalizált szinthez képest további 20-50%-os javulást irányoz elő.)
A közel nulla színt keretében, új elvárásként jelenik meg a felhasználásra kerülő energia minimális megújuló részaránya, amit a tervezet szerint az épület energia fogyasztásának (az épületgépészeti és világítási rendszerek primer energiafogyasztása összegének) 25 %-ában kívánnak meghatározni. Ez utóbbi értékbe beleszámítanak mind a biomassza, mind a megújuló energiahordozók, továbbá a gépészeti és elektromos berendezésekkel átalakított energián kívül számításba vehetőek a bevilágító felületeken és más passzív hőnyerő felületeken hasznosuló, fűtést kiváltó szoláris hőnyereségek is.
Aki manapság építkezésen töri a fejét arra természetesen ezek az előírások még nem vonatkoznak, azonban ekkor is érdemes lehet elgondolkodni azon, hogy
szabad-e ma olyan épületet építeni, ami bár megfelel az éppen aktuális előírásoknak,
de amellett, hogy nagyságrendekkel energia-pazarlóbb mint nyugati társai,
de hamarosan az itthoni előírások szerint elavulttá válik.
Ilyenkor persze mindenkiben - jogosan - a beruházási többletköltségek 'réme' jelenik meg, ezért a gondolatmenetet egy idézettel zárom, ami a cselekvési tervet alátámasztó (az Energiaklub előkészítő tanulmánya alapján a Debreceni Egyetem által összeállított) szakmai anyagból származik:
'A költség-optimum számítások eredményei bizonyítják, hogy a „közel nulla” szintű követelmények bevezetése gazdaságossági szempontból akár most is indokolt lenne –
a jelenlegi követelményeknek megfelelő épületek halmozott költségei lényegesen magasabbak, mint amelyek szigorúbb szabályozás esetén adódnak.'
Ha tetszett a bejegyzés csatlakozz hozzánk a Facebook-on is!
Még több energia, még több tudatosság, még több építészet.
Kép forrása: energiesparblogger.de
Az aktuális épületenergetikai szabályozás elérhető itt
