avagy Passzívházak gépészeti komponensei
Itt a blogon eddig a passzívházak általános alapjaival és építészeti, tervezési elveivel foglalkoztunk. A gépészeti kérdéseket csak érintőlegesen vagy egy részletkérdés erejéig (lásd: Mire elég a légfűtés? című bejegyzést) illetve a követelmények szintjén, azok részeként vizsgáltuk. Ezzel a mostani bejegyzéssel belekezdünk az energiatudatos épületek gépészeti rendszereinek áttekintésébe. Megnézzük, hogy az ilyen elvek mentén tervezett épületek esetében milyen speciális kérdések vetődnek fel illetve a későbbiek során 1-1 elem tervezési, működési kérdéseit részletesebben is áttekintjük majd.
Passzívházak esetében alapkövetelmény és a fő cél a fűtési- és primerenergia igény drasztikus leszorítása. Mint erről már korábban beszéltünk a fűtési hő szükségletet a ma megszokotthoz képest akár 80-90%-al is csökkenteni lehet (csak emlékeztetőül, a követelmény szint 15 kWh/ m²év). Egy átlagos lakóépületben a használati melegvíz (HMV) energiaigénye – a lakósűrűség és a használat függvényben – valahol a 18-35 kWh/m²év sávban van.
Az energiaracionalizálást követően így az a ma még szokatlan helyzet áll elő, hogy a melegvíz készítés hőigénye magasabb, mint a fűtésé, így a fűtési- hőellátó rendszer méretezése, kialakítása során ez lesz a mértékadó. A tervezés, beruházás során lehetőség szerint olyan hatékony hőtermelő konstrukciót kell választani, amelyek a melegvíz termelés mellett a fűtést mintegy ’mellékesen’ intézik el!
Az ilyen alacsony energiaigényű épületekben a veszteségek minimalizálására törekszünk. Ezért szigeteljük jól az épület határoló szerkezeteit, ezért optimalizáljuk az ablakok számát, méretét, stb. És ez a törekvés igaz a gépészeti berendezésekre is. Minden előállított, de nem hasznosuló, vagy nem jól, nem a megfelelő helyen/időben hasznosuló energia - számunkra - veszteség. Így a fűtési rendszer mellette a HMV termelés és elosztás veszteségeinek fontossága is felértékelődik. Ezek minimalizálása, valamint az esetleges ’túlfűtés’ megakadályozása miatt fontos a különböző vezetékek és a melegvíztároló berendezés megfelelő hőszigetelése.
Passzívházak sajátossága, hogy a kiemelten jó minőségű hőszigetelő burok (határoló szerkezetek és ablakok), valamint ennek következtében kialakuló termikus komfort és egyensúly miatt a hőleadás módja és helye másodlagossá válik. Röviden fogalmazva nem szükséges a radiátorokat a külső falak mentén, vagy az ablakok alatt elhelyezni. (Sőt egy passzívház adott esetben ilyen hagyományos fűtési rendszer nélkül is, csupán a szellőztető levegő temperálásával is kifűthető. – Erről szól a Mire elég a légfűtés? c. bejegyzés) Ebből adódóan a fűtési rendszer – megfelelően átgondolt tervezés mellett – sokkal egyszerűbb és olcsóbb is lehet annál, mint amit a mai viszonyok mellett megszoktunk. A hőbevitel és elosztás módját, elvét, rendszerét – légfűtés, felület- vagy hagyományos radiátoros fűtés, stb. - minden épület esetében az épület adottságainak a felhasználás módjának és az igényeknek a függvényében, egyedileg kell meghatározni.
A fűtési rendszer ilyetén tulajdonsága miatt egy passzívházban a rendelkezésre álló alapterület is értékesebb, hiszen sem a falsík elé beálló radiátorok, sem a homlokzati fal és az ablakok előtt, a hideg sugárzás miatt használhatatlanná váló zónák nem szűkítik azt.
Itt fontos megjegyezni, hogy a mai magyar közbeszédben – és némileg a gyakorlatban is – a passzívházakhoz bonyolult gépészeti rendszereket társítanak. Ez épp fordítva van, pont ezen követelményszint által biztosított alacsony hőszükséglet ad alapot arra, hogy a gépészeti rendszerek egyszerűsítése és olcsóbbítása irányába léphessünk.
Az ilyen épületek esetében – az alacsonyan tartott energia- és hőigény miatt – reális választás lehet az energiatermelésben különböző megújuló energiahordozók választása. Ezek felhasználásának létjogosultsága ilyenkor megnő, hiszen az alacsony hőszükséglet mellett már a mai készülékek is hatékonyan használhatóak. Ám fontos megjegyezni, hogy ezen berendezések (napcellák, kollektorok, talajhőcserélők, hőszivattyúk, stb.) felhasználása nem ’kötelező’ tartozékai a passzívházaknak. A kritérium ’csupán’ a hő- és energiaigény csökkentésére szorít bennünket. Ennek az energiának a biztosítása, az ilyen berendezések telepítése, használata minden esetben egyedi tervezői, beruházói döntés kell, hogy legyen.
A fentiekkel szemben az épületgépészet elhagyhatatlan ugyanakkor kiemelten fontos eleme a szellőztető rendszer, amelyet passzívházak esetében mindig magas (minimum 75%) hővisszanyerési hatékonyságú hőcserélővel egészítenek ki. Ennek a folyamatos friss levegő utánpótlás és az elhasznált levegő elszállítása mellett az épület energia-megtakarításában is kiemelt szerepe van. Általános esetben a fűtési energia kb. harmada szolgálja a szellőzési hőveszteség pótlását.
Ennek az energiaveszteségnek a drasztikus csökkentésére használjuk a hővisszanyerős berendezéseket.
Ha tetszett a poszt csatlakozz a blog Facebook csoportjához!
Több hír, több érdekesség a témában!
