avagy Hogyan hűsíthetjük épületeinket a nyári melegben?
Egy kiadósabb kánikula-rohamban mit meg nem adnánk egy kis kellemes hűvösért, amit lehetőség szerint a saját hálószobánkban élvezhetünk. És ahogy télen sem szívesen fizetünk ki a szükségesnél sokkal többet fűtésszámlára, ugyanúgy a meleg hónapokban sem szívesen légkondíciónálunk vagyonokért. Nem is beszélve a felhasznált energiamennyiség által a Földünknek okozott terhelésről.
Mivel olyan földrajzi körülmények között élünk, hogy „télen nagyon hideg van, nyáron nagyon meleg van”, ezért épületeinkkel mind a fűtési, mind pedig a „hűtési” szezon kívánalmaira figyelnünk kell. Ezek pedig időnként egymásnak ellentmondanak. Vegyük csak például a szoláris energia szerepét: télen igenis szeretjük ha melengeti a szobáink belső terét, nyáron sokszor viszont éppen a Nap melege elől menekülnénk a négy fal közé.
„Józan paraszti” ötletek
Egy jól megépített parasztházban annak idején megvoltak a szélsőséges évszakokra adható „józan paraszti” válaszok. Ilyen volt például a parasztházak déli verandája: a nyári magas napjárás ellen védekezni talán így a legegyszerűbb. Egy mai épület esetében hasonló hasznot hozhat egy jól eltalált eresz túllógás.
Az árnyékolás-technikán belül bőven találhatunk további, csupán odafigyelést igénylő megoldásokat. Ha lehetőségünk van rá, akkor már az épület telepítése során célszerű erre odafigyelni. Mind a szomszédos beépítés, mind a földrajzi adottságok (hegyek, stb.), mind pedig a környezet növényállománya (pl. a lombhullató fa ideális, hiszen nyáron árnyékol, télen viszont gyakorlatilag nem) hatással lehet épületünk belső hőmérsékletére.
Az épület tervezése során szempont lehet a nyári árnyékolási ’koncepció’ átgondolás is. Ebben szerepet kaphat a túllógó eresz, az ablakkáva árnyékoló hatása és az egyéb külső, statikus vagy mobil árnyékoló megoldások alkalmazása is.
Az épület tájolásán, az ablakok kialakításán és elhelyezésén kívül az épület szerkezeti kialakításának is komoly hatása lehet: a nagy tömegű épületek például lomhábban reagálnak a hőingadozásokra, és így kellemesebbek a nyári külső meleg áthidalásában. Megint csak érdemes visszagondolni a hagyományos parasztházak vastag, nehéz falazatára, mely nagymértékben segítette a belső hőmérséklet alacsonyan tartását.
És ne feledkezzünk el a külső hőszigetelés áldásos hatásáról sem. Ezáltal nem ’csupán’ lakóterünket, de az épület határolószerkezeteit is megvédjük a jelentős hőingadozástól.
A nyári belső klíma jelentősen függ egyéb behatásoktól is, mint például a szellőztetés és a belső hőforrások szerepe! Ne feledjük, hogy készülékeink által felvett áram nagy része hővé alakul, aminek fűtő hatása sem elhanyagolható.
A passzív hűtés
A meleg elleni fő védekezésünk egy jól kialakított épületben az lehet, ha az éjjeli hűvösebb levegő hűtőhatását igyekszünk mennél hatékonyabban kihasználni.
Mennél jobban szigetelt a házunk, annál hosszabb ideig képes az épülettömeg tárolni a belső tér hőenergiáját (melegét/hűvösét).
Amikor kint melegebb van mint bent, akkor lehetőleg ne szellőztessünk. Ellenben éjjel (amikor a levegő a benti hőmérséklet alá hűl), ha tehetjük, mennél többet, hiszen annál hűvösebb lesz a lakótér nappal. Mivel a levegőnek alacsony a hőkapacitása törekedni kell a mennél nagyobb légcserére. Ebben segíthet az egymással szembeni homlokzatokon (légnyomás és hőmérsékleti különbség) és lehetőség szerint a szintben eltoltan (kürtőhatás) elhelyezkedő, szobamagasságú nyílások kinyitása, buktatása.
 |
A napsütés melegítőhatását elsősorban a nyílászárók külső oldalának árnyékolásával tudjuk csökkenteni. A belső árnyékolás messze nem olyan hatékony, de ha másra nincs lehetőség ez is jelentős segítség lehet.
Használjunk energiatakarékos készülékeket és kapcsoljuk ki a nem használt áramfogyasztókat!
További lehetőség
Passzívházakban és egyre gyakrabban már alacsony energiaigényű épületekben is elterjedt a központi, hővisszanyerős szellőzés használata. Ezek megfelelő kialakításával is tehetünk lakásunk nyári túlmelegedése ellen.
Célszerű a rendszert úgy kiépíteni, hogy legyen lehetőség a hővisszanyerés kikapcsolására. Egy meleg nyári napon napközben a lakásból elszívott belső hűvös levegő előhűti a kintről beszívott meleg levegőt - ez szerencsés. De például éjjel már jó, ha a benti - felmelegedett -levegővel nem melegítjük elő a kintről beszívott hűvösebbet. Ilyen esetekre megoldás az u.n. bypass ág, vagy kerülő vezeték alkalmazása.
Talajhőcserélő segítségével a szellőző levegő tovább hűthető, ezáltal a lakótér csúcshőmérséklete is pár fokkal csökkenthető. Mint erről volt szó korábban a levegővel szállítható hőmennyiség nagyon alacsony, így ilyen megoldással érdemi eredményt elérni csak nagyon jól szigetelt és árnyékolt épületekben lehet.
Az épületünk kialakításával, a passzív hűtési módszerek alkalmazásával és az épület megfelelő használatával sokat tehetünk a komfortos nyári belső élettér megteremtéséért. Ha valaki építésre, esetleg felújításra adja fejét fontos, hogy ezekkel a megoldásokkal tisztában legyen, hiszen egy építési beruházással hosszabb időre meghatározhatjuk saját lakókörnyezetünk komfortját is.
Felhasznál képek forrásai: alternativenergia.hu, fenntarthato.hu
Az írás eredetileg az ÖKOklikk oldalán jelent meg.
Még több energia, még több tudatosság, még több építészet!
Ha tetszett a bejegyzés csatlakozz hozzánk a Facebook-on is!
