avagy Passzívház ablak a kellemes hőérzet miatt!
Az ablakok az épületburok lánc legdrágább, de még sajnos így is - hőátbocsátási értéküket tekintve - a leggyengébb elemei! Az ablakok U értéke - passzívházak esetében elvárás, hogy ez a teljes nyílászáróra számítva kisebb legyen mint 0.80 W/m²K, az üvegre meg min. 0.70 W/m²K - a falakéinak többszörösei. Az épület egészére vetítve általában a legnagyobb hőveszteség is az ablakokon realizálódik. Ugyanakkor gyakorlatilag ez az egyetlen olyan építészeti eszközünk, amellyel a hőnyereségek alakulását (szoláris nyereség) is jelentősen befolyásolni tudjuk.
Közben meg ki kell rajta látni és be kell, hogy engedje a fényt, de a külvilágot azért zárja ki, és biztonságos is legyen, stb. Nem is olyan egyszerű ez.
Mikre figyeljünk, mik az ismérvei a jó minőségű, passzívházakba is alkalmazható ablakoknak?
Üvegezés:
A 3 rétegű üvegezésről, az üveg U értékéről (hővezetési tényezőjéről - Ug) valószínűleg mindenki hallott. Ugye itt is az a lényeg, hogy ez az érték mennél alacsonyabb legyen, de ez önmagában még messze nem elegendő. (Az alábbi ábrán az ablak különböző elemein keresztül létrejövő hőveszteségek sematikus képe látható. Ug=üveg, Uf=keret, Ψg=üveg beépítés, Ψeinbau=ablak beépítés). Mint a képen is látható egy ablak esetében az üvegezésen felül még 3 kritikus terület van.
A 3 üvegrétegen felül legalább ilyen fontos az üvegtáblák közötti távolság tartásának, az u.n. élkötésnek a kialakítása (Ψg). A többrétegű üvegezésben a hőáramlást az üvegtáblák közötti gáztöltés akadályozza, ez a réteg biztosítja a ’szigetelést’. Ez az elválasztó réteg értelemszerűen az üvegtáblák éleinél megszűnik, az ott alkalmazott szerkezet a különböző hőmérsékletű üvegtáblákkal közvetlenül érintkezve azokat összeköti. Így rajta keresztül felerősödik a hőenergia vándorlása, ezek az elemek az üvegezés kialakításában mint hőhíd működnek.
Ezért kiemelten fontos ezeknek a csomópontoknak a szakszerű, termikusan elválasztott kialakítása. Igényes ablakokban ezért hagyományos alumínium távtartók helyett nemesacél vagy egyéb speciális anyagú megoldásokat alkalmaznak. Szintén javítja az üvegezés minőségét, ha a peremkötést a sarkoknál hajlított (és így végtelenített) módon alakítják ki, és nem a hagyományos, dugaszolt megoldást alkalmazzák.
Az üvegezés szigetelési értékét befolyásolja még természetesen a gáztöltés módja (jelenleg a kripton ebből a szempontból a legkedvezőbb), a gázréteg vastagsága (3 rétegű üvegezés esetén a jó minőségű üvegszerkezet teljes vastagsága elérheti a 42-48 mm-t) és a tér gázzal való kitöltöttségének aránya (a legjobb minőségű ablakoknál a 95% feletti érték sem ritka úgy, hogy akár 10 éves garanciát is vállalnak a 92% feletti gáztöltöttségre).
Az üvegezésnek a szigetelésen felül van még egy nagyon – passzívházakban kiemelten - fontos szerepe, és ez a napsugárzás hőtartalmának átengedése, az u.n. szoláris hőnyereség. Így nagyon fontos figyelnünk azt az értéket is, ami megmutatja, hogy a külső üvegfelületre jutó napsugárzás hőenergia tartalmának hány százalékát engedi át az üvegezés. Jó minőségű üvegezésnek az alacsony U érték mellett ezért mennél magasabb 'g' értékkel (passzívházak esetében elvárás a legalább 50%) kell rendelkeznie.
A két érték általában részben egymás ellen is dolgozik (az üvegtáblák felületére felhordott bevonatok eltérő hatásai miatt), így az optimális, az épülethez ideális üvegezés megtalálása nem is biztos, hogy olyan egyszerű. Ebben is segítségünkre lehet azonban a PHPP program, hiszen a paraméterek módosításával azoknak a hőegyenlegre gyakorolt hatása is nyomon követhető. Könnyen elképzelhető, hogy akár egy épület különböző tájolású homlokzatain is eltérő minőségű üvegezést célszerű használni. Míg pl. az északi oldalon mindenképpen a mennél jobb hőszigetelő képesség (a minél alacsonyabb U érték) elérése a cél, a déli oldalon viszont a napsugárzás minél nagyobb fokú átengedése (a mennél magasabb g érték) lehet a fontosabb. (Ezen a ponton fontos felhívni a figyelmet az árnyékolásra, annak fontosságára is. Erre itt most nem térek ki, de a későbbiekben foglalkozunk majd még részletesebben a kérdéssel.)
Kapcsolódó bejegyzések: Mi az a passzívház? illetve a követelmények témában a Mi az a fűtési energiaigény és mi a hőszükséglet?
Ablakkeret:
Ahogy az üvegezés címszó alatt láttuk, az üvegtáblák peremkialakítása kritikus kérdés. Ennek a problémának a negatív hatását a keret kialakítása is csökkentheti. Ha a táblákat a keret kellően magába fogadja (ideális az akár 20 mm-es 'besüllyesztés') úgy a kritikus zónában a keret szigetelő hatása is segít.
Energia hatékony épületeknél törekszünk a napsugárzás, a szoláris energia mennél nagyobb hányadának hasznosítására. Emiatt passzívházaknál általában nagyméretű ablakfelületek készülnek. A napsugárzás energiatartalmának hasznosulását az ablakkeret kialakítása is segítheti. Ha a lehetőségek mellett minél keskenyebb keretet alkalmazunk (csökkentjük a kerethányadot), akkor az adott nyílásméret mellett fajlagosan nagyobb üvegfelület marad szabadon.
A fotón egy jövőbemutató ablak elvi metszet kialakítása látható. Ennél a megoldásnál az ideális keretkialakítás (kevesebb keret, nagyobb üvegfelület) következtében jelentkező magasabb szoláris nyereség miatt akár azonos üvegezés mellett is a hagyományos, passzívház ablakoknál jobb energetikai eredményt érhetünk el.
A keretkialakításnál, műanyag ablakok esetében sokszor hallani a kamrák számára való hivatkozást. Természetesen ez is egy fontos elem, de önmagában ez sem elegendő. Legalább ilyen fontos, hogy a tok és szárny közötti tér is meg legyen osztva tömítéssel (közép tömítés, 3 szoros tömítés), valamint az üvegtábla körüli kamra (üvegezési hézag) is osztott legyen, akár ragasztóval (pl. Fix-O-Round megoldás) vagy más módon.
És természetesen mindezek mellett a keretnek is jól szigeteltnek, kellően merevnek, hőhíd optimalizáltnak, jól tömítettnek, légzárónak is kell lennie. Nem is olyan egyszerű!
Végezetül egy példa, ami érzékletesen mutatja be, hogy milyen fontosak ezek a nüansznyinak tűnő dolgok, és milyen sok is múlik ezeken:
Az éves szoláris hőkínálat - a napsugárzás energiatartalma - 630 kWh/(m²a),,
· ebből fűtési időszak alatt rendelkezésre áll kb. 360kWh/m²,
· ebből elvész árnyékolás miatt 20%, szennyezettség miatt 5%, merőlegestől eltérő beesési irány miatt 15%,
· kerethányad miatt elvesztünk további 30%-ot (egy 100/160 cm-es ablaknál, ha a keret és a tok összesen 10 cm pont 30% a keret, és 70% az üvegfelület) - passzívházak esetében ezért is alapszabály a mennél kevesebb osztásra törekvés!!!
· ablak g értéke miatt újabb 50%;
marad kb 80 kWh/(m²a), ami ideális esetben picit több, mint az ablakon elkönyvelt hőveszteség. (Forrás: PHI) Ez azt jelenti, hogy passzívházakban az ilyen minőségű ablak a fűtési időszak átlagában több energiát enged be, mint amennyi veszteségként távozik rajta. Vagyis ilyen esetben - folyamatos energiabefektetést nem igénylő - passzív fűtő felületként működik.
A grafikonon ábrázolt adatokból is leolvasható, hogy az ablakok hőveszteség csökkentésének, valamint ezzel egyidőben a szoláris energia hasznosulásának miért van olyan kiemelt szerepe. Kevésen múlik, hogy az ideális, déli tájolású ablak a téli energiamérlegben pozitív, vagy negatív előjellel vesz-e részt.
Megfelelő tervezés és kialakítás mellett az ablak gyenge láncszemből az energia-nyereség eszköze lehet!
A képeken a PHI illusztrációi, valamint az Internorm Edition Passive és Thermo-Passive ablakai láthatóak.
Az ablakok témájának folytatását itt olvashatod el! (Az ablak és a hőkomfort)
Ha tetszett a poszt csatlakozz a blog Facebook csoportjához!
Több hír, több érdekesség a témában!