’Aktív’ vagy ’passzív’ legyen a ház?


Egy kis szómágia

Sokszor hallani, hogy a magyar nyelv páratlan. Ez biztosan így is van, de különösen érdekes tud lenni a szókapcsolatok jelentésének az alakulása is. Energiatudatosság kapcsán gyakran passzív-épületekről, passzívházakról beszélünk. Mi az, hogy passzív, főleg mit értünk ez alatt, mikor hallani már például aktív házról is? Lehet, hogy a passzívház egy elavult valami, amihez képest az aktív (jelentéstanilag a passzív ellentéte) egy sokkal pozitívabb és előremutatóbb történet? Hogy is van ez?

A ’passzív’ szó alaphelyzetben inkább valami fajta negatív jelentéstartalmat kapcsolunk: 'tétlen, közömbös, részvétlen', 'közvetlen tettek nélküli', 'az őt érő külső hatásokba beletörődő'. Ezzel szemben az ’aktív’-nak sokkal pozitívabb a kicsengése: cselekvő, tevékeny, működő, munkás, serény. Sőt, ha nyelvtanilag vizsgáljuk a kérdést, akkor a 2 legismertebb igenem alapján is egy szenvedő (passzív) szerkezet áll az egyik, míg egy cselekvő (aktív) a másik oldalon. Mennyivel szimpatikusabbnak ígérkezik ez az utóbbi!

De nyelvészkedés helyett inkább maradjunk az épületek szintjén!
Egy ház önmagában a szó szoros értelmében sohase lehet aktív. (Maximum persze radioaktív, de ez meg ugye ízetlen tréfa lenne.) Egy épület nem ’cselekvő’ se nem ’serény’ (aktív) ellenben közvetlen tettek nélküli’. Ilyen megközelítésből persze minden ház passzív.

A passzívháznak nevezett épületek azonban lényegesen többek ennél. 

Passzivitásuk közben nem tétlenek, hiszen műszaki minőségükből következően jól hasznosítják a környezeti hőhatásokat. Ezek közül is elsősorban és legfőképpen a napsugárzás energiatartalmát, ami a jó minőségű üvegfelületeken keresztül az épület belsejébe jut. De erről már sok szó volt itt is.

Ajánlott bejegyzések az ablakokról és azok hőenergia hasznosítási képességéről valamint a passzívházak kialakításának alapjairól

Akkor inkább nézzük, hogy mitől ’aktív’ az aktívház?

Talán olyan létesítményre kellene gondolnunk, ami tevékenyen tesz-vesz? Esetleg jön-megy? Persze, hogy nem.
Egy épület aktívságát a csatlakozó gépészeti rendszer, pontosabban annak energiatermelő kapacitása adja. Azokat az épületeket, amelyek több energiát termelnek annál, mint amennyit a működtetésükhöz (hűtés-fűtés, világítás, stb.) elhasználnak, aktívháznak nevezik. Ha kötözködő módba kapcsolnánk, és a szó szerinti megközelítéshez ragaszkodnánk, akkor ebbe a kategóriába sorolnánk az erőműveket is. De visszatérve a komolyság talajára a mai közbeszédben valójában az olyan épületekre illetve hozzájuk kapcsolódó rendszerekre használjuk ezt a kifejezést, ahol az energiát megújuló energiahordozók segítségével állítják elő. (Elektromos áram termelésre elsősorban napcellák, esetleg egyedi szélgenerátorok, míg meleg víz előállításra napkollektorok illetve hőszivattyúk alkalmazhatóak.) 

Összefoglalva, ha passzívházról beszélünk, akkor egy komoly műszaki minőséggel megtámogatott követelményrendszerről - bővebben lásd a passzívház követelmények témakört vagy a követelményekkel foglalkozó bejegyzéseket - beszélhetünk. Ekkor az épület energiaigényét, energiafelhasználását próbáljuk minimalizálni ezzel biztosítva a hosszabb távon gazdaságos üzemeltethetőséget. Ezzel szemben aktívház esetén nincs elvárás az épület minőségével kapcsolatban, csupán a gépészeti rendszer energiatermelő kapacitásának nagyságrendjéről kapunk felvilágosítást.

Ha belegondolunk, a cél inkább az lenne, hogy először érjük el a passzívház szintet, s akkor azt már viszonylag könnyen és hatékonyan lehet aktívházzá továbbfejleszteni. Ekkor a már erőteljesen csökkentett energiaigény pótlása reálisan is biztosítható egyedi, az adott épülethez telepített rendszerekkel. (Ha így járunk el, akkor a tartalmilag egymásnak ellentmondó jelentésű szavak (passzív, aktív) végül inkább egymásra épülnek.) 

Sajnos a mai gyakorlatban mind a passzívház, mind az aktívház fogalom sok esetben csupán marketing eszköz egyes gyártók, illetve forgalmazók szókészletében. Ezért is fontos, hogy tudatos vásárlóként megfelelően tájékozódjunk a valós műszaki tartalom ügyében.

A fotó forrása: activehouse.info

Ha tetszett a poszt csatlakozz a blog Facebook csoportjához!
Több hír, több érdekesség a témában!

2012.02.01. 11:37 | h.e.g.a | Szólj hozzá!

Címkék: alapok gazdaságosság passzívház energiatudatosság aktivház

A bejegyzés trackback címe:

https://holnaphaz.blog.hu/api/trackback/id/tr674043076

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

P160.jpg

Hegedűs Attila építészmérnök,
passzívház tervező blogja az
energiahatékony építés, felújítás
lehetőségeiről.

A mai világban az energiatudatos
gondolkodásmód megkerülhetetlen. 
Ebből a megközelítésből az alacsony
energiaigényű épületek, a passzívházak
a jövő épületei a mában.

További információk a szerzőről
Elérhetőség

Címkék

(x) (11) 100 lakásos passzívház (2) 1x1 (7) 2010/31/EU (5) 2020 (6) 2030 (2) ablak (22) ablak beépítés (7) AIDA project (3) ajánlás (7) aktivház (8) alapok (28) árnyékolás (13) beharangozó (5) beszámoló (9) blogról (6) blower-door teszt (2) COP (2) darmstadt (3) dunakeszi (4) elvek (22) energiafüggőség (2) energiagyűjtő fal (3) energiaigény (13) energiatudatosság (22) epitemahazam (17) épületgépészet (18) esztétika (4) évforduló (3) falszerkezet (7) fázisváltó anyag (3) felújítás (11) fenntarthatóság (4) free cooling (2) fűtés (12) gazdaságosság (18) glassX (2) gyárlátogatás (2) hmv (2) hőcserélés (5) hőhíd (4) hőnyereség (4) hőszigetelés (17) hőszigetelő zsaluelem (3) hőszivattyú (3) hőszükséglet (6) hőtárolás (8) interjú (5) ismétlés (6) jogszabaly (5) Kardos Labor (5) képzés (7) kérdezz-felelek (5) kiviteli terv (4) Knauf Insulation (8) komfort (7) konferencia (10) követelmények (13) közel nulla energiafogyasztás (6) légfűtés (2) légtömörség (11) lélegző fal (3) megtérülés (5) megújuló energia (7) minősítés (9) minősített passzívház (3) nap energia (3) nem lakóépület (3) nyáron (6) nyílt nap (7) ökoklikk (6) ökológia (21) ökológiai lábnyom (2) oktatás (2) oldal ajánló (2) összefoglalás (11) passzívház (64) passzivhaz epitkezes elso kezbol (14) peremszigetelés (4) phi (4) phpp (8) primerenergia (4) pro/kontra (8) rákosliget (13) REC (2) szabad hűtés (2) szabályozás (4) szada (4) szakszavak (2) szálas hőszigetelés (3) számítás (3) szellőztetés (22) szigetelési program (2) színes (16) szoláris (8) tájolás (7) talajkollektor (2) talajszonda (2) társasház (6) termékismertető (2) tervezés (15) tervismertető (18) tévhitek (7) tudatosság (6) tulajdonosi tapasztalat (12) utólagos hőszigetelés (8) üvegezés (3) üzemeltetés (10) U érték (5) vendégposzt (6) Címkefelhő

Kommentek

Partnerek

paosz250.jpg

phm_logo_250.jpg

ef_logo_felirattal_250.gif

Greenfo_uj_banner_250x55.jpg

Banner_cheph_k250.png

Creative Commons Licenc
Kapcsolat Email Hegedûs Attilának design:ekome
süti beállítások módosítása