avagy Társasházak passzívház elvek szerint
Azt hiszem, ha Magyarországon szóba kerül a passzívház kérdés, akkor mindenki elsősorban (kizárólag) egylakásos lakóépületekre gondol. Kétségtelen az első ilyen jellegű épületek mind családi házak voltak, de fontos látni, hogy a nagyobb épületek szegmense energiaracionalizálás szempontjából legalább olyan fontos, sőt ökológiailag lehet, hogy még nagyobb megtakarítási potenciál van bennük. Nagyobb léptékben, nagyobb méretben a követelmény értékek is könnyebben teljesíthetőek lehetnek (pl. társasházak esetében az egységnyi alapterületre jutó lehűlő felület értelemszerűen lényegesen kisebb), és mivel a költségek eloszlanak, a lakásokra, az egyénekre jutó fajlagos kiadások is akár lényegesen kedvezőbbek lehetnek.
Hosszabb távon mindenképpen cél, az energiahatékony épületek mennél szélesebb körű elterjedése. Többlakásos épületek teszik ki az épületállomány igen jelentős részét, Magyarországon ez kb. az épületállomány bő egyharmada. Ezek felújítása illetve újraépítése során is kiemelt szerepet kellene, hogy kapjon az energiatudatos szemlélet.
Ajánlott bejegyzés: Hatalmas potenciál avagy Felújítás passzívház technikával
Magyarországon egészen 2010-ig kellett várni, hogy megépüljön az első, minősített passzív társasház. Dunakeszi egyik új, lakóparki részén áll ez a 4 lakásos sorház.
Már maga a beruházás is példaértékű, hiszen nem szokványos, hogy valaki befektetés, beruházás során ilyen minőség létrehozására vállalkozzon. Külön figyelmet érdemel, hogy az első lakóegységet a kivitelezés során plusz gépészeti rendszerekkel továbbfejlesztették (napcella), és így éves átlagban az épület nagyságrendileg megtermeli az üzemeltetéshez szükséges energia nagy részét – így esetében nullenergiás épületről beszélhetünk.
Végezetül fontos megjegyezni, hogy a társasházak kérdése a korábban már taglaltakon felül plusz tervezési szempontokat is felvet. Példa lehet a fűtési rendszer méretezése, kialakítása, hiszen arra is tekintettel kell lenni, hogy a lakás akkor is kifűthető legyen, ha a szomszédos egységben valamilyen okból (elutazás, stb.) nincs fűtés. Ilyen esetek figyelembevétele érdekében a fűtési hőszükséglet méretezése során a lakások közötti falak hőátadását is számítani kell.
Ajánlott oldal: NegaJoule2020 - A hazai lakóépületek energia megtakarítási lehetőségeit feltérképező kutatási projekt
A külföldi megépült társasházak fotóinak forrása: passivhausprojekte.de
Ha tetszett a poszt csatlakozz a blog Facebook csoportjához!
Több hír, több érdekesség a témában!
