Ez a bejegyzés a hőszigetelés választás szempontjaival foglalkozó több részes ’oknyomozó’ cikksorozat első eleme. Ahogy a követelmények szigorodása mellett az épület egészével és különböző szerkezeteivel szemben is egyre nagyobb hőtechnikai elvárásokat támasztunk, úgy értékelődnek fel a hőszigetelés szerepét ellátó anyagok.
Milyen és mennyi hőszigetelést használjunk?
A kérdés megválaszolása - a szóba jöhető megoldások széles spektruma és a fenntarthatósági szempontok mellet - mind összetettebbé válik. Ebben a bejegyzésben a mérlegelési irányok és az általános összefüggések bemutatására vállalkozom, hogy utána fokozatosan áttérjünk a konkrét anyagok, megoldások kitárgyalására.
Általános alapelvek
Az egyik legfontosabb - és új építés esetén szinte ’kötelezően’ alkalmazandó - alapelv, hogy a hőszigetelés mindig a szerkezet hideg - külső - oldalán legyen. Ebben az esetben mind a pára-, mind a hőhíd problémák sokkal könnyebben, egyszerűbben kiküszöbölhetőek. Természetesen meglévő épületek (pl. értékes, tagolt homlokzat) energetikai korszerűsítése esetén elképzelhető a belső oldali hőszigetelés alkalmazása is, azonban ilyenkor különleges gondossággal kell eljárni, és külön figyelni kell az u.n. páradiffúziós problémák elkerülésére.
A másik hasonló ökölszabály, hogy a hőszigetelés mindig nedvességtől védetten legyen elhelyezve, mert ellenkező esetben (pára, nedvesség, üzemi víz illetve esetleg csapadék által átáztatott hőszigetelés esetén) romlanak a megadott paraméterek. Természetesen erre is vannak a kivételt erősítő műszaki megoldások, sőt olyan hőszigetelő anyagok is, melyek a nedvességre kevésbé érzékenyek, de ezek alkalmazása során is megfelelő körültekintéssel kell eljárni.
Hőszigetelő anyag választásának további lehetséges szempontjai
Az alábbi paraméterek egyedi súlyozása, értékelése természetesen függ a konkrét felhasználás, beépítés módjától, hiszen más-más elvárásokat támasztunk például egy a padlószerkezetben vagy egy falszerkezeten elhelyezett hőszigetelés esetén.
Az első, és talán az egyik legfontosabb paraméter az anyag hővezető képessége.
(A hővezetési tényező (λ érték) megmutatja, hogy 1 m2-nyi felületen, két egymással párhozamos, egymástól
Újabb fontos érték lehet a páraáteresztő képesség illetve a páradiffuzióval szembeni ellenállóság.
A cél mindig a szerkezeten belüli, kontrolálatlan páralecsapódás elkerülése. (Páradiffúziós ellenállási szám (μ) megmutatja, hogy milyen vastag anyag páradiffúziós ellenállása egyenlő 1 m levegő ellenállásával. μ = δ levegő / δ anyag)
Páratechnikai alaptétel, hogy a külső térelhatároló épületszerkezeteknél - így a réteges falszerkezeteknél is - belülről kifelé csökkenjen az anyagok páradiffúziós ellenállása. Ilyen esetben a réteg páraáteresztő képessége kifelé növekszik s így nagy valószínűséggel nem alakul ki páralecsapódás.
Minden esetben a felhasználás előtt, a tervezés során hő- és páratechnikai ellenőrzést kell végezni.
A fentiek mellett egyéb műszaki paraméterek figyelembevételét sem szabad elkerülni. Ilyen például a nyomószilárdság kérdése is, hiszen a legtöbb felhasználási helyzetben a szigetelőanyag kisebb nagyobb terhelés alatt áll, illetve ellent kell állnia bizonyos külső behatásoknak.
A választandó anyag tűzállósági besorolása és a hőmérsékleti igénybevétellel szembeni ellenállósága is kihatással lehet felhasználhatóságára. Tűzvédelmi követelményeket az épület funkciója, magassága illetve a szerkezetre meghatározott tűzállósági kategória határozhatja meg, valamint természetesen a felhasználás módja szabhatja meg.
Figyelembe veendő szempont lehet az anyag ellenállása az idő és az időjárás viszontagságainak, az állati és növényi kártevőkkel illetve a csatlakozó, érintkező építőanyagokkal szembeni viselkedése, más szóval öregedésállósága.
Napjainkban mind nagyobb szerepet kap az környezet- és egészségbarátsága is. Az alapanyag származása, előállításának módja és környezeti hatásai (beépített energia és/vagy karbontartalom mértéke, stb.) mind mind mérlegelési aspektus lehetnek, miként a beépített állapotban jelentkező esetleges kipárolgások egészségre gyakorolt hatásai. Ezek mellet a netalántán előforduló égés során történő gáz, füst és egyéb káros-anyag kibocsátások, valamint az életciklus végén történő újrahasznosíthatóság kérdései is mind idesorolhatóak.
És ne legyünk naivak a különböző műszaki és ökológiai paraméterek mellett legalább ugyanakkor súllyal szerepel az alkalmazandó anyag, szerkezeti megoldás bekerülés költsége, ára is.
A következő bejegyzésekben a konkrét szigetelő anyagok fenti elvek menti vizsgálatára, összehasonlítására vállalkozunk:
Melyiket válasszam? - a hőszigetelő anyagok bemutatása
Melyiket válasszam? - folytatás
Milyen vastag legyen a hőszigetelés?
Megtérül-e a vastagabb hőszigetelés?
A belső hőszigetelésről
Ha tetszett a poszt csatlakozz a blog Facebook csoportjához!
Több hír, több érdekesség a témában!
A kép forrása.
