Az épületek energiahatékonysága kapcsán gyakran szóba kerül a 2020-es évszám és az, hogy akkorra az EU már csak a 'közel nulla energiafogyasztású' épületek megvalósítását engedi meg. Ezzel kapcsolatban is hallhatóak téves feltételezések, kezdve onnan, hogy túl sok megkötést nem tartalmaz egészen addig, hogy attól kezdve már csak passzívházat lehet építeni. Hogy reálisan lássuk, mik várhatóak az energiahatékonysági szabályozás szempontjából egy picit nézzük meg az ezzel kapcsolatos konkrét előírásokat, és azok mögöttes tartalmát is.
Az európai unió 2010/31/EU irányelve - Energy Performance of Buildings Directive (EPBD) - az épületek energiahatékonyságáról
A direktíva bevezető részéből kiderül, a szabályozás célja, indoka az energiafogyasztás csökkentésével és a megújuló forrásból származó energia felhasználásának növelésével elősegíteni az u.n. Kiotói egyezményben foglaltak teljesülését, a globális hőmérséklet-emelkedés 2 °C alatt tartására vonatkozó hosszú távú kötelezettségvállalásnak és az üvegházhatású gázkibocsátás meghatározott csökkentésének a betartását. (3)
Mindezen meghatározások arra épülnek, hogy a jogalkotó felismerte az épületek energiamegtakarításában lévő, eddig kihasználatlan nagy potenciált (7), hiszen az Unió teljes energiafogyasztásának 40%-a az épületekkel kapcsolatos (3), ami - tekintettel az ágazat folyamatosan terjeszkedésére - a fogyasztás növelésével járna. Hangsúlyozza az energiahatékonyság növelésének szükségességét annak érdekében, hogy az Unió energiafogyasztása 2020-ig 20%-os mértékben csökkenhessen (5).
Ennek érdekében 9. cikk előírja, hogy 2020 dec. 31-ig valamennyi új épület közel nulla energiaigényű legyen.
Mit jelent ez a meghatározás?
Először is a direktíva szerint a 'közel nulla energiaigényű épület' - 2. cikk /2 :
- igen magas energiahatékonysággal rendelkezik, és
- a felhasznált közel nulla, vagy nagyon alacsony energiának
- igen jelentős részben megújuló forrásból kell származnia.
Ugyanakkor e mellett tagállami hatáskörbe utalja az épületek és épületelemek vonatkozásában a konkrét minimumkövetelmények meghatározását (10) és az ilyen épületek számának növelésére irányuló tervek (17) kidolgozását. Ezen minimum követelmények meghatározásánál kiemelt helyen szerepel a költség-optimalizált szint elérése (4., 5. cikk) , ami szintén a helyi, nemzeti, klimatikus sajátosságoktól függ(het).
A fentiekből is jól látható, hogy a direktíva nem tartalmaz semmilyen konkrét mutatószámot, egzakt meghatározást az épületekre vonatkozóan, ezzel szemben általános, számszakilag önmagában nehezen körülírható kitételeket viszont igen. A konkrétumok kidolgozása folyamatban van, jórészt tagállami, részben uniós szinten.
Magyarországon
Az ügyben illetékes Belügyminisztérium a követelményrendszer kidolgozásának szakmai alátámasztására szolgáló tanulmány elkészítésére a Debreceni Egyetem Műszaki Karát, míg a költség-optimalizált szint megállapítását megalapozó számítások elvégzésére az Energiaklub Szakpolitikai Intézetet kérte fel.
Az anyagok a 2012-es év folyamán - egymástól függetlenül elkészültek - azok első körös szakmai véleményezése lezajlott.
Az anyagok megtalálhatóak a e-epites.hu portálon.
Amúgy mi az, hogy direktíva?
Az Európai Unión belül az új megközelítésű irányelveknek a jogrendszer összehangolásában van kiemelt szerepük. Ezen - az Európai Parlament és a Tanács által elfogadott - jogszabályoknak a célja, a közérdekek szempontjából legfontosabb alapvető követelmények előírása. Az egységes eu-s jogrendszer érdekében az irányelveket a tagországoknak kell - határidőhöz kötött módon - saját nemzeti jogrendszerükbe bevezetniük.
Ha tetszett a bejegyzés csatlakozz Facebook csoportunkhoz!
Még több energia, még több tudatosság, még több építészet!
Felhasznált fotók: 1, 2
Az 2010/31/EU irányelve elérhető magyar nyelven is az eur-lex.europa.eu oldalon.
