Az épületszerkezetek hőtároló, hőcsillapító képességük révén képesek a napi vagy nagyobb ciklusú hőmérséklet-ingadozások áthidalására, kiegyenlítésére. Ezáltal csökkentik a lakótérben kialakuló hőmérsékleti csúcsokat, aminek előnyeit leginkább a nyári időszakban használhatjuk ki. Ekkor az éjszakai hűvösebb levegő által lehűtött szerkezetek képesek csökkenteni a belső levegő hőmérsékletét a nappali melegben.
Ha egy épület hőingadozással szembeni ellenálló képességét nézzük, illetve a hőtárolás szerepét vizsgáljuk, leginkább a homlokzati szerkezetek vannak terítéken, holott a kérdés ennél lényegesen összetettebb. A hőtároló képesség a helyiséget körbevevő szerkezetek összességéből adódik össze. Alább pár ide vonatkozó - passzívház kérdéskörtől függetlenül is - érdekes építési aspektusra hívnám fel a figyelmet, egy szakmai cikk gondolatai közül szemelvényezve.
Talajon fekvő padlószerkezet szerepe a hőkomfortra
A padlószerkezetek kialakítása is jelentős hatással van a nyári belső hőkomfortra, azonban itt a hőtároló tömeggel nem minden esetben lehet az eddig figyelembe vett módon számolni. Általánosságban, a padlókban használt hőszigetelési vastagságok esetén nem működik az a definíció, hogy a hőtároló tömeget az első hőszigetelő rétegig vesszük figyelembe, ugyanis az alatta lévő földrétegek is szerepet játszanak a hőcsillapításban. Tovább bonyolítja a helyzetet, amikor a padlón keresztül távozó hőveszteségeket nem vízszintes, hanem - jellemzően az alaptestek külső síkjában elhelyezett - függőleges hőszigeteléssel próbáljuk csökkenteni. Ebben az esetben a padlóba fektetett hőszigetelés vastagsága elvékonyodhat, és még kevésbé lesz definiálható az "aktív hőtároló rétegvastagság", az "aktív hőtároló tömeg".
Sávalap oldalsó peremszigetelés épülő passzívház esetében.
A kellemetlen nyári órák számát azzal a stratégiával csökkenthetjük, ha a padlóba vízszintesen fektetett hőszigetelés vastagságát lecsökkentjük, ezzel nagyobb talajréteget tudunk bevonni, elsősorban a földszinti terek nyári hőkomfortjának biztosítására. Jogosan vetődik fel persze ekkor a kérdés, hogy mi lesz akkor a téli hővédelemmel, hiszen egyre inkább köztudott, hogy téli időszakban a padló felé történik az épület hőveszteségének akár 20-30%-a. A megoldás egyik része, hogy az alap melletti függőleges hőszigetelésre mindenképpen nagyobb hangsúlyt kell fektetni. Amennyiben csökkentjük a padlóban lévő hőszigetelés vastagságát, a nyári kellemetlen órák száma radikálisan csökken. Ugyanakkor amennyiben a padlóban elhelyezett hőszigeteléssel egyenértékű vastagságú hőszigetelést az alapok mellett függőleges helyzetben "kompenzáljuk", a téli hőveszteségek nem nőnek jelentősen. (forrás: fenntarthato.hu)
Ilyen esetben kellemetlen 'mellékhatás' azonban, hogy a földszinti padló külső élei mentén a felületi hőmérséklet jóval alacsonyabb lesz, ami a lakók számára már diszkomfortossá teheti az ott tartózkodást. Ezen jelenségek csökkentése érdekében az alaptest melletti hőszigetelésnek a falazaton alkalmazott hőszigeteléssel azonosnak kell lennie. Az alaptest melletti hőszigetelést hővédő szoknyával és/vagy a vastagság növelésével, esetleg a falba épített hőhídmegszakítással javasolt fokozni, hogy az alapokon keresztül létrejövő hőhíd csökkenthető legyen.
Födémek hőkomfort befolyásoló hatása
A födém hőtárolása mellett a födém hőszigetelő képessége is nagyon jelentős hatást gyakorol, mind a földszint, mind a tetőtér nyári hőkomfortjára.
Egy szimuláció során bebizonyosodott, hogy a födém hőtárolása mellett a födém hőszigetelő képessége is nagyon jelentős hatást gyakorol, mind a földszint, mind a tetőtér nyári hőkomfortjára. Amennyiben olyan megoldás alkalmazunk, amikor a födémbe kitöltő, hanggátló anyagként hőszigetelést tettünk, a földszinten a kellemetlen órák száma alacsony, míg a tetőtérben igen magas volt. Amennyiben azonban a födémbe nagy hőtároló képességű (és rossz hőszigetelő képességű anyagot tettünk, a földszinti kellemetlen órák száma kis mértékben emelkedett ugyan, de a tetőtérben várható kellemetlen időszakok lényegesen nagyobb értékben csökkentek.
Polisztirol elemekkel kikönnyített födém, betonozás előtt.
Ezen jelenség magyarázata, hogy a nehéz födém kiiktatta az épületben lévő hőtechnikai elválasztó réteget, így az épület földszint-tetőtér különbsége lényegesen csökkent. A nehéz födém - ebből a szempontból - mindenképpen pozitívan értékelendő.
Ez a bejegyzés a hőtárolással foglalkozó mini sorozat 3. része. A korábbiakat a Hogyan működik a hőtárolás? és a Homlokzati falak hőtárolása címek alatt érheted el.
Még több energia, még több tudatosság, még több építészet!
Ha tetszett a bejegyzés csatlakozz hozzánk a Facebook-on is!
képek forrása: new-learn.info ,holnaphaz.blog.hu, jsfodem.hu
forrás: fenntarthato.hu
